ITTK_MITJ_1998-2008

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGépészmérnöki és Informatikai KarGazdaságinformatikusE-kormányzásE-kormányzás és KözbeszerzésJegyzetekITTK_MITJ_1998-2008

ITTK Csoport

Magyar információs társadalom jelentés 1998­2008
­ Jelentés az elmúlt évtizedrl ­

Készítette a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központjának (BME­ITTK) kutatócsoportja, valamint a GKIeNET és az MTA Infokommunikációs Jogi Centrum kutatói (a BellResearch, a Tárki és az ITHAKA szakmai partnersége mellett) Budapest, 2007 december

Tartalomjegyzék

Vezeti összefoglaló 1. Trendek 2. Politika 3. Az infokommunikációs eszközök lakossági használata 4. E-közigazgatás 5. Kutatás és fejlesztés 6. Oktatás 7. Kultúra 8. e-Befogadás 9. Gazdaság 10. Jogi szabályozás Elszó Bevezetés: az intézmény- és infrastruktúra építés évtizede 1. Stratégia: van másik! 2. Monopóliumból verseny 3. Információs társadalom kutatás: az építkezés évtizede 4. Civil húzóer 5. Tenni akaró emberek, szervezetek, és összetett kapcsolatrendszerük ­ mi magunk vagyunk az információs társadalom Információs társadalom politika: rossz hagyományok 1. 1994-2000: háttérbe szorított információs társadalom 2. 2000-2002: a terület felértékeldése 3. 2002-2006: az IHM-korszak 4. 2006-tól napjainkig: visszavonulás 5. Az információs politika értékelése: rossz hagyományok és a teljes információs stratégia hiánya Lakossági telekommunikációs infrastruktúra: számok és trendek 1. A számítógép és internet terjedése: áttörés eltt? 2. Fontos trendek az infokommunikációs infrastruktúra használatában 3. Összegzés: vonalas betárcsázósból mobiltelefonos szélessávos 3

6 6 6 7 8 9 9 10 11 11 12 14 16 16 18 21 22 23 25 25 27 29 31 34 37 38 41 48

Az e-közigazgatás három korszaka 1. A közigazgatás informatizálása 2. Az e-közigazgatási alapinfrastruktúra kiépítése 3. Az e-közigazgatás társadalmasítása 4. Összefoglalás A kutatás-fejlesztés és az innováció közelmúltja Magyarországon 1. Történeti elzmények 2. Vállalati K+F az üzleti siker szolgálatában 3. A felsoktatási és akadémiai szféra 4. Szakpolitikai törekvések 5. Mikor lesz a K+F-bl gazdasági haszon? Oktatás és informatika: az infrastruktúra építéstl a szemléletváltásig vezet rögös úton 1. Az oktatási rendszer az információs társadalom víziója eltt 2. Kulcsszerepben az oktatás 3. Megújulási kísérletek 4. Az IKT pedagógiai alkalmazása Internet: szubkultúrából tömegkultúra 1. A magyar internetkultúra fbb korszakai 2. A magyar online kultúra fszerepli Esélyek az emelkedn, emelked esélyek 1. Európai kitekintés: több mint esélyegyenlségi kérdés 2. Digitális megosztottság az ezredforduló óta: folyamatos felzárkózás 3. Stratégia, stratégia, és újra stratégia 4. Informatika a szociális ellátórendszerben: szigetszer fejlesztések 5. Összegzés: civilek nélkül nem megy Gazdaság és e-kereskedelem 1. Az informatikai beruházás nem versenyelny, hanem a versenyképesség alapja 2. Beruházások 3. Web a magyar vállalatoknál: fáziskésésben lév bels piac 4. Weboldalak és online áruházak: dinamikus növekedés ­ konzervatív látogatók 5. Szabályozás: lassan a piac nyomában 6. IKT hozzáadott érték: Magyarország az élmeznyben 4

49 49 50 55 58 60 60 60 62 63 63 66 66 67 68 70 75 75 80 83 83 84 85 88 89 91 91 92 94 97 98 99

Az információs társadalom jogi szabályozásának változásai az elmúlt tíz évben 1. Az európai gyakorlat vonzásában 2. Az információs társadalom jogi szabályozásának fbb változásai Összegzés: tíz év ­ tíz terület Bibliográfia Melléklet ­ legjobb gyakorlatok 1. A Graphisoft: a magyar ,,minimulti" 2. Teleház: az interneten túl is a kisközösségek motorja 3. Magyar Elektronikus Könyvtár (1994-1996) 4. Szegedi Egyetem ­ Európai Kiválósági Központ a biológiai kutatásokban (2000 óta) 5. Bioinformatika: interdiszciplináris high-tech képzés kitalálása és beindítása (2002) 6. WIW és iWIW (2002, 2005) 7. Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoportok (ITOK) hálózata (2003) 8. Unoka­Nagyszül Informatikai Verseny (2003) 9. Freesoft: digitális munkahely romáknak (2003) 10. Információs pont a vakok esélyegyenlségéért (2003-2004) 11. Sulinet Digitális Tudásbázis (2004) 12. Aparhant a jöv Magyarországának faluja (2004) 13. Kormányzati portál (magyarorszag.hu, 2005) 14. Golden Blog-díj (2005) 15. NHH Tantusz (2005) 16. Szórakoztatva oktató szoftverek (2005-2006) 17. Elektronikus ügyintézés mobiltelefonnal ­ Tokaj (2006) 18. Kismama reintegráció (2006) 19. Login initiative (2007)

101 101 102 107 110 116 117 117 118 119 120 121 121 122 123 124 125 125 126 127 127 128 128 129 129

5

Vezeti összefoglaló
Az ITTK és partnereinek információs társadalommal foglalkozó évtized-jelentése 10 nagyobb fejezetre tagolódik, az alábbiakban ezeknek a legfontosabb állításait mutatjuk be röviden.

1.

Trendek

Az információs társadalmi változások közvetlenül az ország lakosságának közel felét érintik, azonban kisebb-nagyobb áttételekkel mindenki életére alapvet hatással vannak. Az elmúlt tíz év információs társadalmát a hazai távközlési piac monopóliuma, majd liberalizációja határozta meg. A mobilkommunikáció területén szintén élesedett a verseny az ezredfordulón, ekkor vált ugyanis háromszereplssé a hazai piac. 2001 közepén a mobiltelefon-elfizetk száma elször haladta meg a vezetékes fvonalak számát. Ekkor 37-38 százalékos penetrációt jegyeztek. 2007-re pedig a nagyobb városokban a mobilinternet már megfizethet alternatívát kínált az ADSL-lel és kábeles internettel szemben, a jövben várhatóan ez a verseny az ország egész területén felersödik. A magyarországi internetpiac elmúlt 10 évét az elfizetések számának komótos növekedése és az ADSL illetve más szélessávú technológiák elterjedése jellemezte. 2005-ben a nagy sávszélesség internethozzáférések száma már meghaladta a modemes kapcsolatokét. Az elmúlt egy évtized megersítette idehaza az információs társadalom kutatásának intézményrendszerét is, kiépültek azok a szellemi mhelyek, amelyek otthont tudnak adni akár európai színvonalú alapkutatásoknak is. Az információs társadalom ,,intézményesülésében" jelents mértékben kivették részüket az érdekvédelmi szervezetek és a témával foglalkozó civil szervezetek, bár számuk nem túl magas, aktivitásuk azonban meghatározó. 2007re a kormányzat háttérbe vonulásával eljutott arra a pontra a hazai információs társadalom fejldése, hogy a civilek a korábbinál is meghatározóbb szerepet kezdenek el játszani a célkijelölésben, és a stratégiai gondolkodásban.

2. Politika
Magyarország az elszabotált stratégiák országa, aminek következménye az elszalasztott lehetségekben és egy évtized múltán a tartós leszakadásban ölt testet. 6

Az 1990-es években a világ politikai célkitzéseinek középpontjába került információs társadalom, illetve az információs politika hegemóniája Magyarországot nem érintette meg. Hiába készült el több szakanyag is, támogatás híján az asztalfiókban maradtak. 1994-2000 között el nem ismert prioritásként az információs társadalom témája teljesen háttérbe szorult az általános politikai programokban. Magyarországnak csak 2001 májusára készült el az els saját információs társadalom stratégiája, a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) és a Széchenyi-terv együttesen rendezték fontossági sorrendbe a teendket. Az új kormány 2002 nyarán önálló Informatikai és Hírközlési Minisztériumot hozott létre. Stratégiája, a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) modellje a fejlesztések két alapvet pillérét a folyamatok korszersítésében és a szolgáltatások modernizálásában jelölte meg. A MITS célkitzései és programjai illeszkedtek az Európai Unió akkoriban érvényben lév eEurope stratégiájához. 2006-ot követen a nagypolitika részérl nincs stratégiai elrelépés az informatika vagy az információs társadalom terén Magyarországon. A minisztérium megszüntetése azt üzente, hogy az informatika kérdése nem fontos. A 2006-tól hivatalba lép kormánynak nincs elkülönült információs társadalom politikája vagy stratégiája. A hangzatos szavak ellenére nem lehetett olyan kormányzati kezdeményezésekrl hallani az információs társadalom terén, amelyek gyökeresen eltértek volna a korábbi idszakban megszokottaktól. Tovább ntt a lemaradásunk az információs versenyfutásban, de immáron nem csak az Unió tagállamaihoz, hanem a csatlakozó országokhoz képest is. Az Európai Unió és Magyarország között az információs társadalmat tekintve nem csak az egyszer internet-használati mutatókban van hatalmas távolság, hanem a fejekben is.

3. Az infokommunikációs eszközök lakossági használata
Az elmúlt egy évtizedben az infokommunikációs eszközök széles körben elterjedtek a magyar társadalomban. Leginkább a mobiltelefonok hódítottak, és 2007-re áttörték a 100%-os penetrációs lélektani határt. A vezetékes telefon a '90-es évek sláger infrastruktúrája volt, az ezredfordulóra azonban megtorpant a terjedése. Az internet terjedése már korántsem tekinthet olyan sikertörténetnek, mint a vezetékes telefoné a rendszerváltás után vagy a mobiltelefoné a ki7

lencvenes évek második felétl. Az elmúlt tíz évben a számítógép és az internet fokozatosan terjedt el az otthonokban, nem beszélhetünk kiugró évekrl. A szélessávú kapcsolatoknak hiába magas az aránya még nemzetközi összehasonlításban is, mivel az internetezk tábora szk. 2007-ben azonban van esély akár arra is, hogy végre elinduljon a gyors bvülés. Az infokommunikációs infrastruktúra állapota az üzletileg nem vonzó településeken katasztrofális. Több mint 700 településen egyáltalán nincs szélessávú infrastruktúra. A kormányzat már 2002-tl kezdden nem intézményesített célként jelölte meg a ,,szélessávú internethez" való hozzájutás megteremtését.

4. E-közigazgatás
2003-2004-ben az államigazgatási intézmények dönt többségében már megtalálható a számítógép, faxgép, mobiltelefon, az itt dolgozóknak több mint 80 százaléka használt számítógépet munkájához. Az intézmények többsége rendelkezett internet-eléréssel, kétharmada intranettel is. Messze nem mutattak ilyen biztató adatokat a lakossági e-közigazgatás használati mutatók ebben az idszakban: a közigazgatás informatizálásának korszakában egyszeren alig álltak rendelkezésre ügyfél-oldali e-szolgáltatások. A közigazgatás informatizálásának hosszú korszaka 2003 körül zárult le, amit meglátásunk szerint egy 2006-ig tartó, az e-közigazgatás alapinfrastruktúrájának kiépítését célzó szakasz követett. Ebben az idszakban megteremtdtek a mszaki, technológiai, infrastrukturális, eljárásrendi, szabványügyi, jogi alapok az e-közigazgatás széleskör bevezetéséhez. Azonban tisztázatlan maradt az állam szerepe, megoldatlan a teljesítmény mérése és értékelése, párhuzamosság jellemezte a szolgáltató-oldali folyamatokat és általában a szervezetek mködését. A 2007-tl kezdd legújabb szakasz az e-közigazgatás társadalmasítási szakasza. Eltérbe kerülnek az ügyfélközpontú, magas szolgáltatási szint, azaz a személyre szabható e-szolgáltatások, a versenyképes társadalom és gazdaság elmozdítása érdekében a hatékonyság elsegítése, a szolgáltatóoldali folyamatok modernizációja. Az e-közigazgatás fejlesztése nem lehet eredményes határozott és világos politikai szándék, kinyilvánított akarat nélkül. Legnagyobb hiány pontosan e területen tapasztalható Magyarországon.

8

5. Kutatás és fejlesztés
A rendszerváltás hozta korszersítés leginkább ott valósult meg, ahol a külföldi befektetk zöldmezs beruházásaik során a legjobb gyártástechnológiát alkalmazták. 2006 óta növekszik a kormányzati nyomás abba az irányba, hogy az MTA mködése megváltozzon, és maga az MTA vezetése is bels vitát kezdeményezett az intézményes reformról. A felsoktatási-akadémiai szféra sikertörténeteként értékelhet az infokommunikációs alapinfrastruktúrának szinte töretlen fejlesztése már az 1980-as évek óta. A vállalatok bels K+F kapacitásai összességében alacsonyak. Az utóbbi évek kormánytörekvései abba az irányba tolják a hazai kis- és középvállalatokat, hogy lényegében ,,kiszervezéssel" jussanak K+F teljesítményekhez és foglalkoztassanak kutatóintézeteket. Egyelre a kutatás-fejlesztés volumenében, a kutatás-fejlesztésre költött források mennyiségében nem látható a fellendülés, hiába tették ebben látszólag érdekeltté a változtatások a hazai telephely vállalatokat. Gond az, hogy nem vállalta fel a magyar törvényhozás bizonyos húzóágazatok kijelölését, amelyek kikerülhetetlenül kutatás-fejlesztési teljesítmények ösztönzésével jártak volna együtt, amelyek a szinergia érdekében további oktatási és üzleti fejlesztések megvalósítását tennék indokolttá.

6. Oktatás
A korábbi politikai-társadalmi berendezkedés által ránk hagyott oktatási rendszer ersségének a tehetséggondozás és az elitképzés számított. A rendszerváltás során az oktatásügy nem lett valamiféle kitörési-felemelkedési stratégia központi eleme. Az oktatás fókuszában nem az informatikai eszközök integrálásának kell állnia, hanem az oktatás egészének megreformálása. Az informatika csupán eszköz lehet ahhoz, hogy a diákok olyan tudásokat és készségeket sajátítsanak el, amelyekkel boldogulni tudnak késbb. Jó oktatási rendszer nélkül nincs se tartós versenyképesség, se magas életminség egy mai társadalomban. A magyar közoktatás egyik problémája, hogy a rá vonatkozó jogszabályi háttér folyamatos változtatásokon megy keresztül, nem átlátható. Módszertani megújulás igen szk körben, szigetszeren történt meg a közoktatásban. A felsoktatás meglehetsen sikertelenül birkózott meg a diáklétszámnak az 1990-es évek közepétl zajló, csak az utóbbi 1-2 évben leálló expanzió9

jával. Ennek oka, hogy lényegében nem változott meg az oktatói létszám, a mködési logika és az infrastrukturális háttér. A felsoktatásban legnagyobb hatással a bolognai folyamatnak elkeresztelt szerkezeti átalakítás járhat. A felnttképzésrl, a szakmai átképzésekrl, továbbképzésekrl, kevéssé rendelkezünk tiszta képpel. Az élethosszig tartó tanulás még nem szerves része a hazai munkaszervezeti kultúrának. Nemzetközi szinten korainak nevezhet a Sulinet program 1997-es elindulása (az iskolák internetre csatlakoztatása és a számítógépparkok kiépítése). A program árnyoldala, hogy az eszközpark korszersítése súlyos anyagi terhet jelent. Elmondható, hogy az informatika használata szinte egyáltalán nem épült be az oktatásba. Ha azonban az iskola nem használ számítógépet és internetet, akkor nem képes a ,,saját nyelvén" megszólítani a digitális generációt. Ma az IKT-eszközök integrálása a pedagógiai gyakorlatba elégtelen szint. Ezen segíthetne a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT), amely azt célozta, hogy oktatási tartalmak legyenek elérhetek lehetleg minél több tantárgy és mveltségi terület számára.

7.

Kultúra

Az internet iránt az elmúlt tíz évben már nem csak szk kevesek, hanem egyre gyarapodó számú tömegek is érdekldtek. Az ezredfordulótól virágzik a digitális kultúra és egyre szélesebb tömegekhez jut el. Az internet ára lassan, de biztatóan csökken, a szélessávú kapcsolatok száma n. Egyre olcsóbb a digitális fényképezgép, a szkenner, a nyomtató. Elvárássá válik az internet és a számítógép használata, egyre természetesebb, hogy megkérdezzük valakinek a mobilszámát vagy e-mail címét, és nem azt kérdezzük, hogy van-e neki. A nem-használókon növekszik a nyomás. Valamilyen szinten az ország lakosságának túlnyomó többsége kapcsolatba kerül IKT eszközökkel. 2004-tl egyre többen egyre többet interneteznek széles sávon. A növekedés üteme egyre gyorsul, a magyar internet megtelt élettel, küszöbére érve annak, hogy a többségi kultúra részévé váljon. Az elmúlt években a magyar nyelv tartalom és szolgáltatásvilág rendkívül kibvült, elmélyült és széleskör lett. Az elmúlt tíz év során a magyar online világ számos változáson ment keresztül, az internet Magyarországon is kitört a kezdeti információfogyasztó egyetemi, üzleti környezetbl, könnyedebbé, szórakoztatóbbá, természetesebbé, sokszínbbé és fogyasztóorientálttá vált.

10

8. e-Befogadás
Vannak olyan társadalmi csoportok (pl. fogyatékkal él emberek, idsek, szegények, romák, hátrányos helyzet településen élk), amelyeknek az online ügyintézés vagy az otthonról, interneten keresztül végezhet munka nem kényelmi kérdés, hanem az egyetlen lehetség. A digitális eszközök használatából való kirekesztdés hátrányosan befolyásolja az oktatásban, a munkaerpiacon való részvétel lehetségeit. A digitális esélyegyenlség éppen ezért nem csak szociális és esélyegyenlségi oldalról fontos, hanem egyéb szempontból is. Az egyes csoportok és az egyes országok, régiók IKT-hozzáférési és használati lehetségei között azonban még mindig igen komoly különbségek tapasztalhatók. Az információs társadalom fejlettségének szempontjából (is) hátrányos helyzet csoportok az IKT eszközökhöz való hozzáférés és használat tekintetében az elmúlt tíz évben lassan de kitartóan ledolgozták korábbi számottev hátrányukat. De a kor és az iskolai végzettség, azaz a digitális megosztottság klasszikus jellemzi továbbra is lényeges szerepet játszanak, míg a nem egyre kevésbé befolyásoló tényez. Az elmúlt több mint tíz évben számos irányadó stratégiai dokumentum készült az információs társadalommal kapcsolatban. Ezek a dokumentumok eleinte csak néhány mondat erejéig, majd egyre bvül mértékben foglalkoztak az esélyegyenlség és az e-befogadás témakörével. A gond az, hogy ezeket a programokat nem hajtották végre maradéktalanul. Az informatika ma a szociális ellátórendszer szinte minden szegmensében jelen van. Fontos azonban, hogy szigetszer fejlesztések helyett szektorszint együttmködések jöjjenek létre, egységes integrált informatikai rendszer épüljön ki. Ezt nehezíti, hogy a szociális ellátórendszer decentralizált. Magyarország egyelre nem fordított elég figyelmet az e-befogadás kérdésére és az EU által javasolt irányokra. Az Unió által szabott irányok, elvárások még láthatóan nem kerültek át a hazai köz(politikai) gondolkodásba. A programok száma csekélynek tekinthet; azok eredményeirl, következményeirl keveset lehet tudni. Az átfogó megoldáshoz elengedhetetlen az állami, a gazdasági és a civil szféra összefogása, együttmködése.

9. Gazdaság
Egy vállalat hatékony és sikeres mködésénél a korszerség önmagában még nem jelent versenyelnyt, ez csak feltétele a versenyképességnek. A magyar vállalatok és háztartások megspórolták a jellemzen két-háromévente teljes cserét igényl eszközberuházások els fázisát Mindez viszont 11

azt is magával hozta, hogy az infokommunikáció területén a leginnovatívabb kezdeményezések nem Közép-Európa, de még csak nem is Nyugat-Európa országaiból indultak el. Az infokommunikációs technológiai beruházások mértékét vizsgálva Magyarország utolsó eltti a 26 országra kiterjed OECD Information Technology Outlook 2006 vizsgálat szerint. A vállalatok éppoly keveset költöttek infokommunikációs technológiák bevezetésére, mint a lakosság. Kedvezbb képet láthatunk, ha a magyar export egészét tekintjük, ezen belül magas az IKT termékek aránya, azonban nem kiugró az export egészének volumene. Sajnos kijelenthet, hogy Európa fokozatosan lemarad információs és kommunikációs technológiák kihasználása tekintetében az Egyesült Államokhoz és Dél-Kelet Ázsia országaihoz képest. A technológiai újdonságokra kevésbé nyitott magyarok lassabban kezdtékkezdik el a technológiai fejldés adta lehetségeket kihasználni Javult viszont a Magyarországon elhelyezked szoftver-mérnökök aránya. Jó néhány komoly IKT szektorban érdekelt cég Magyarországra hozta kutató-fejleszt részlegének egy részét. Néhány hazai sikeres példa jól mutatja, hogy Magyarországról indulva is képes nemzetközi szinten meghatározó cég kinni (Kürt Zrt., Graphisoft Nyrt). A magyar Web fejldését alapveten a követés jellemzi, vagyis az e-gazdaság terén élen járó országokban sikeresen mköd honlapok, 2-3 éves késéssel, adaptált formában jelennek meg. Ugyanakkor a magyar webfejlesztk tudása semmiben sem marad el a világ élvonalától. Felmerül a kérdés, hogy vajon mennyi ideig lehet egy ma már viszonylag dinamikus IKT termelési fejldést fenntartani amellett, hogy a bels piac, a lakossági IKT használat alapveten fejletlen? A jelentsebb fejldés megindulásához elssorban a cégek vezetinek mentalitásváltása szükséges, amit az állam oldaláról egy gyorsan változtatni képes szabályozási környezet, illetve állandó fejlesztés alatt álló elektronikus ügymenet kell, hogy segítsen.

10. Jogi szabályozás
Az elmúlt tíz évben fokozatosan elkülönül jogi szabályozás volt megfigyelhet az információs társadalom terén, amelyet alapveten az Európai Unió közösségi jogának térnyerése határozott meg. Az 1990-es évek elejétl jelentkez technológiai forradalom következtében szabályozatlan területek alakultak ki. A hazai uniós integrációs törekvések alapveten meghatározzák az információs társadalom magyar szabályozását, a jogharmonizáció követelménye pedig alapvet hatással bírt a magyar jogalkotásra. 12

Az európai stratégiai dokumentumokhoz képest jelents eltérés, hogy Magyarországon egyszerre kell(ett) megoldani a hálózat és tartalom fejlesztésének problematikáját, külön figyelmet fordítva a felhasználói oldal fejlesztésére, a közigazgatás modernizációjára, valamint a kutatás-fejlesztés kérdéseire. Az információs társadalom jogi szabályozásának alapjait ­ az adatvédelmi törvénnyel, a távközlési törvénnyel, a média szabályozásával ­ már a kilencvenes évek elején, közepén lerakták. A legnagyobb módosulás a hírközlési jog területén következett be (pl. egységes technológiasemleges jogi keret). Az európai távközlésben egyre több olyan kérdéskör alakul ki, amit tagállami hatáskörben nem lehet eredményesen szabályozni. A szabályozás szervezeti szinten is fontos változást hozott, amikor létrejött a korábbi Hírközlési Felügyelet helyébe lép Nemzeti Hírközlési Hatóság. A hálózati szabályozás másik f iránya a médiajog. Itt két új tényez hozott lényeges változást, egyrészt a digitális televíziózásra való átállás ,,kényszere", másrészt a kormányzatnak a médiaszabályozás teljes felülvizsgálatát és az új szabályozás megalkotását célzó döntése 2006-ban. Az egyes felhasználóknak az információs társadalomban való részvétele szempontjából meghatározó jelleggel bírnak az információs jogok, azaz a személyes adatok védelme és a közérdek adatokhoz való hozzáférés joga. Lényeges az elektronikus hírközlés terén meghozott adatvédelmi szabályozás, és ki kell még emelni az adatvédelmi biztos intézményének változását, amely az ,,ombudsman" modell kiindulópontjából a ,,hivatali" modell felé tolta el, így a társadalmi tudatosság jelentsen ntt ezen a téren.

13

Elszó
Ismét eltelt egy év, és a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ valamint munkatársai, illetve partnerei most már szinte hagyományszeren jelentkeznek a már megszokott Magyar Információs Társadalom Jelentéssel (MITJ). Ez az év azonban más, mint a többi, így a jelentés sem a korábban kialakított keretek között lát napvilágot. Idközben ugyanis tíz éves lett az Intézetünk, amirl azt gondoljuk, hogy remek alkalmat ad a számvetésre és a visszatekintésre. Az ,,elmerengés" azonban rádöbbentett minket arra is, hogy nem csak mi magunk lettünk idsebbek és talán tapasztaltabbak, de a körülöttünk lév világ is alaposan megváltozott ezen id alatt. Jó ötletnek tnik hát, hogy meglepjük magunkat és a kedves olvasóinkat egy évtizedjelentéssel, amely nem csupán egyetlen év, hanem az elmúlt évtized történéseibl kanyarítja ki az információs társadalom vonatkozásúakat. Az ITTK 1998 januárjában alakult meg, jómagam a Kossuth Rádióból szereztem tudomást az örvendetes eseményrl, az információs társadalom kérdése tehát már akkor fontos hír tudott lenni. Az elmúlt tíz évben ezen kívül számtalan olyan eseményrl hallhattunk még, amelyek együtt megváltoztatták a világot, illetve azt, ahogy tekintünk arra. Új eszközvilág, felhasználók széles tömegei, számtalan ma már természetesnek ható szolgáltatás jelent meg, új intézmények, szabályozás, megváltozó viszonyendszerek alakultak ki. A minap vásárolt PDA például többet tud, mint bármelyik tíz évvel ezeltt kapható személyi számítógép ­ az internet (wi-fi), a GPS, a digitális fényképezés, a 3G-s mobiltelefónia és a zenehallgatás konvergenciája kézzelfogható (kézbe vehet) valóság. Sci-fiben élünk, nem vitás. Mégis valahogy minden a régi maradt ­ jó és rossz értelemben egyaránt. Továbbra is lehet az az érzésünk, hogy a dolgok elssorban nem idehaza történnek, hogy bár vannak innovatív és elremutató kivételek nálunk, de a nagy egész sehogy sem akar egy irányba mutatva összerendezdni. A reményünk azonban állandó marad, így hiszünk abban, hogy van felzárkózás és kitörési lehetség ezen a téren az ország számára, hogy van tere a kulcsszereplk összefogásának és mi magunk is tehetünk ezért valamit. Az ITTK számára ezek a jelentések ­ a világ trendjeivel, valamint az ekormányzat kérdéseivel foglalkozó további jelentések mellett ­ a társadalmi felelsségvállalást testesítik meg. Tudósok vagyunk, kutatók, mi elssorban a tudásunkkal tehetünk azért, hogy jobb legyen a világ ­ ezért tükröt tárunk elébe, amibl kiderül, hogy milyen, szerintünk. Kétségtelen, hogy ez a jelentés, bár vaskos terjedelm, de minden ellenkez akaratunk ellenére is szubjektív: témaválasztásban, az illusztráció gyanánt kiragadott példákban, a 14

bemutatott számokban. Tíz év ugyanis nagy id, ezért biztosan több minden maradt ki a jelentésbl, mint ami belefért. Reméljük azonban, hogy a hangsúlyok elhelyezése jól sikerült, a kiragadott momentumok a megfelel helyre kerültek és az itt bemutatott ,,történet" végeredményben híven tükrözi a hazai események elmúlt tíz évének láncolatát. Arra buzdítjuk azonban az olvasóinkat, hogy emlékezzenek vissza Önök is, osszák meg velünk gondolataikat és élményeiket, az Önök számára mi volt a meghatározó idehaza az információs társadalom elmúlt tíz évébl? (A kapcsolatfelvételhez szükséges információkat a jelentés végén megtalálják.) És végezetül nem marad más hátra, mint a már megszokott jó tanács: a Jelentést lehet olvasni egyszerre-egybefüggen, az elejétl a végéig, de nyugodtan lehet csipegetni is belle. Szándékunk szerint ugyanis az egyes fejezetek önállóan is megállják a helyüket, tehát mindenki érdekldésének megfelelen csak azt a részt olvassa el, amelyiket szeretné, a többit pedig nyugodtan ugorja át. Jó idutazást kívánunk! Pintér Róbert, a jelentés szerkesztje Budapest, 2007. december 18.

15

Bevezetés: az intézmény- és infrastruktúra építés évtizede
A történelemben tíz esztendt nem szokás hosszú idszaknak tekinteni. Az információs társadalom fejldése szempontjából azonban az elmúlt évtized minden bizonnyal kiemelt jelentséggel bírt. Különösen Magyarországon, ahol ez id alatt alapvet átalakulásnak lehettünk a tanúi. Mára, ha csupán a számítógép- és internethasználati statisztikákat vizsgáljuk meg, akkor is azt láthatjuk, hogy ezek a változások közvetlenül az ország lakosságának közel felét érintik, azonban kisebb-nagyobb áttételekkel mindenki életére alapvet hatással vannak. Az alábbi oldalakon azokból a fordulópontokból indultunk ki, amelyek leginkább meghatározták a változások irányát, végül eljutottunk azokhoz a területekhez és szervezetekhez, amelyek leginkább formálták ezt a tíz évet. Így néhány esemény kiemelése mellett bemutatjuk a legfontosabb területeket, a kormányzati intézkedéseket, az üzleti szférából elssorban az infrastruktúra-építést, a területtel foglalkozó kutató tevékenység kiformálódását végül az információs társadalomhoz kötd civil szervezeteket.1

1.

Stratégia: van másik!

Ha csupán a szavakban testet ölt akaratot tekintjük, akkor Magyarországon az információs társadalmat kiemelt prioritásként kezelték az elmúlt évtizedben regnáló kormányok. Alig több mint 10 év alatt négy-öt átfogó információs társadalom stratégia is született és megannyi stratégia-elkészít dokumentumot tettek le a döntéshozók asztalára. Nem túlzás azt állítani, hogy stratégiagyártó ország vagyunk ­ az éppen most hivatalban lév kormány kivételével minden kormány elkészítette a saját fejlesztési koncepcióját, közös elem viszont, hogy egyiket sem hajtották (maradéktalanul) végre. Szakmai kezdeményezésre, a gazdasági és civil szféra összefogásával már az 1990-es évek közepén elállt a Nemzeti Informatikai
1 Ez a fejezet az egyes témák mentén, konkrét eseményekhez kapcsolódóan válogat az elmúlt tíz év legfontosabb momentumaiból. A mfaji sajátságoknak és a terjedelmi korlátoknak megfelelen ­ ahogy a tavalyi éves jelentés során ­ ezúttal sem törekedtünk teljességre. Azt reméljük, hogy a válogatás segít áttekinteni és felidézni az elmúlt egy évtizedet.

16

Stratégia2, amely egyfajta stratégia-elkészít anyagként a tudatos kormányzati szerepvállalást sürgette az Európai Unió Bangemann-jelentésébl kiindulva. A nemzetközi fejleményeket tekintve jól elkapott ritmus ellenére az információs társadalom azonban csak jelents fáziskéséssel, az ezredforduló táján jelent meg hangsúlyosan a kormányzati fejlesztési politikában, amely az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) Miniszterelnöki Hivatalon belüli megalakulásával öltött alakot. Ezután felgyorsult a stratégia-alkotás, 2001-ben a Széchényi Terv Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Program foglalkozott részletesen az információs társadalommal, majd pedig egy évvel késbb kézbe vehettük a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiát (NITS 1.0), amely az els hivatalos információs társadalom stratégia volt. A kormányváltás azonban nem kedvezett sem a Széchenyi Terv vonatkozó programjának, sem a NITS végrehajtásának, mindkettt félretette a következ kormány. Röviddel a kormányváltást követen, még 2002-ben elkészült a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS) elkészít tanulmány, hogy rá egy évre a kormányzat határozatot fogadjon el az idközben a tárcák és szakértk bevonásával elkészült MITS végrehajtásáról (1126/2003. [XII.12.] kormányhatározat). A kormányzati szándék szerint a MITS jelentette (volna) ,,a hazai információs társadalommal kapcsolatos tevékenységek egészében irányadó" dokumentumát. 2004 elejére a stratégia felfrissített alapszövege mellett már rendelkezésre állt 19 programfüzet, amelyekre programbizottságok és végrehajtási tervek születtek, a stratégia szisztematikus, összehangolt végrehajtásával mégis azóta adós a kormány. A Magyar Információs Társadalom Stratégia annak ellenére, hogy átfogó, sok szektorra kiterjed keretstratégiaként tekintettek rá mégsem váltotta be a hozzá fzött reményeket. A stratégiában megfogalmazott prioritások nem hatották át a kormányzati cselekvési teret, nem sikerült fókuszált, egy irányba mutató fejlesztési koncepciót mögé tenni. 2002-ben a terület kormányzati felértékeldésének jeleként alakult meg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM). Az IHM tevékenységéhez köthet többek között a 2005-ben elfogadott Nemzeti Szélessávú Stratégia, és a számítógépvásárlást elsegít Sulinet Expressz program elindítása (az Oktatási tárcával közösen). A minisztérium roma diákok számára indított kísérleti digitális középiskolát az ország egyik legelmaradottabb régiójában, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Szintén az IHM kezdeményezésére jött létre a Nemzeti Audiovizu2 A stratégia szövegét lásd: http://www.iif.hu/dokumentumok/nis/

17

ális Adattár (NAVA), illetve a Nemzeti Digitális Adattár (NDA), valamint jöttek létre országszerte az eMagyarország Pontok. Míg a Brunszvik Teréz program keretében speciális célszámítógépek kerültek az ország szegényebb óvodáiba. Ezek híresültek el aztán késbb a vitatott beszerzések kapcsán, és maradtak meg ,,kakaóbiztos" számítógépként az emberek emlékezetében. Mindent összevetve az IHM ténykedése mégsem aratott osztatlan sikert, a 2006-os országgylési választások eljövetelekor már az azt felállító parlamenti pártok sem kívánták fenntartani a szaktárcát. Az új kormányzati struktúra szerint a tevékenységek több tárca között oszlottak meg. Mivel az információs társadalom szorosan kapcsolódik a gazdasághoz és a fejlesztésekhez, a teendk jelents részét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vette át. A GKM mellett egyes tevékenységek a területtel korábban is foglalkozó Miniszterelnöki Hivatalhoz kerültek át. 2006 óta nem született újabb stratégia ­ hosszú évek óta ez az els kormány, amely nem készített teljesen új stratégiát, és a régebbi újraírásába sem fogott bele. Ugyanakkor azonban átfogó stratégiai lépésekre sem került sor az elmúlt másfél évben. A korábbi nagy horderej programokhoz hasonló zászlóshajónak tekinthet projektek indítása lekerült a napirendrl és csupán az IHM-tl megörökölt egyes területek gondozására futotta a forrásokból. Ahogy azt késbb a politikával foglalkozó fejezetben látni fogjuk, a GKM jelents csalódást okozott mindazok számára, akik az IHM-éra után a területtel kapcsolatos politika megújulásában bíztak.

2. Monopóliumból verseny
Az elmúlt tíz év információs társadalmát a hazai távközlési piac monopóliuma, majd liberalizációja határozta meg. A vezetékes távközlési piac teljes liberalizációja 2001. december 23-án valósulhatott meg. Az azonos év júniusában elfogadott hírközlési törvény megnyitotta ugyanis a versenyt a hírközlési piac utolsó nem liberalizált szegmensében, a vezetékes szolgáltatások területén is.3 A mobilkommunikáció területén szintén élesedett a verseny az ezredfordulón, ekkor vált ugyanis háromszereplssé a hazai piac. A Pannon GSM (ma már Pannon) és a Westel (ma már T-Mobile) mellett harmadik piaci erként megjelent a jelents nemzetközi háttérrel rendelkez Vodafone, a
3 A mobilkommunikáció és az üzleti elfizetések tekintetében korábban is szabad volt a verseny.

18

társaság 1999. július 7-én nyerte el a koncessziót a magyarországi GSM mobil rádiótelefon hálózat kiépítésére. A Vodafone Magyarország az eredményes teszteket követen még 1999. november 30-án elindította magyarországi szolgáltatását. A mobiltelefon piac az elmúlt évtizedben folyamatosan dinamikusan növekedett. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) adatai szerint 2001 közepén a mobiltelefon-elfizetk száma elször haladta meg a vezetékes fvonalak számát. Ekkor 37-38 százalékos penetrációt jegyeztek. 2007-ben a hazai mobiltelefon-szolgáltatók ügyfeleinek száma meghaladta a lakosokét, például 2007 szeptemberében száz lakosra közel 105 elfizetés jutott Magyarországon.4 A mobilpiacon a következ nagyobb változást a harmadik generációs mobilszolgáltatások megjelenése hozta. 2004-ben elsként a Pannon GSM bonyolított le UMTS alapú adathívást, majd a T-Mobile épített ki teszthálózatot. 2004 végén mindhárom hazai mobilszolgáltató UMTS frekvenciához jutott. Európa más országaihoz hasonlóan valamennyi érintett nagy összeget fizetett az államnak a szolgáltatásra kiírt tenderen. A harmadik generációs mobilszolgáltatások elssorban a gyors adatforgalom miatt fontosak. Az alkalmazások köre a mobiltelefonos internethasználattól, a videotelefonáláson át a helyalapú szolgáltatásokig terjed. 2007-re a nagyobb városokban a mobilinternet már megfizethet alternatívát kínált az ADSL-lel és kábeles internettel szemben, a jövben várhatóan ez a verseny az ország egész területén felersödik. A magyarországi internetpiac elmúlt 10 évét az elfizetések számának komótos növekedése és az ADSL illetve más szélessávú technológiák elterjedése jellemezte. A hazai hozzáférések alakulásának szempontjából 10 év távlatában 1998 az els meghatározó dátum. 1998. február elsején vezette be a MATÁV a 100 forintos éjszakai kedvezményes tarifát. A szolgáltatást akkor még a beszédre koncentrálva ,,Sok szónak is 100 a vége" szlogennel ismertették meg a nagyérdemvel, bár a MATÁV sajtóanyagában is felhívták a figyelmet, hogy az éjszakai kedvezmény a modemes interneteléréshez is igénybe vehet. A MATÁV ebben az évben fordult igazán az internet felé, még 1998-ban bevezette az Internet Protokol alapú nemzetközi hívásokat és Origo néven saját internetes tartalomszolgáltatást is indított. A távközlési szolgáltató még az 1998-as év végén bejelentette, hogy kiterjeszti az éjszakai hívásokra vonatkozó kedvezményes tarifát, ugyanakkor 100 forintról 150 forintra emelte annak díját. Az egyre nagyobb arányban
4 A jelentés 2007 decemberi írásakor az NHH havi mobil gyorsjelentései közül a szeptemberi volt a legfrissebb.

19

internethozzáférésre igénybevett szolgáltatás ettl kezdve már este 6 órától, illetve egész hétvégén az elfizetk rendelkezésére állt.5 2000-ben pedig eljött minden modemes internetez ,,álma", a MATÁV bevezette internetes átalánydíjas ,,Mindenkinek" csomagját, amely havi 4000 forintért, a hívások számától függetlenül kínálta a kedvezményes délutáni és hétvégi idszakban az internetezés élményét.6 Ma már legfeljebb mosolygunk a modemes korszak eme ,,vívmányain", az éjszakai kedvezmény, a Mindenkinek csomag és az ingyen szolgáltatók megjelenése együtt azonban forradalmasította az otthoni internet használatot, jó alapot jelentve késbb a szélessávú szolgáltatások számára. 2002 tavaszán már a szélessávú szolgáltatások piacosítására készülve bejelentette a MATÁV, hogy ­ többek között az internetszolgáltatóknak okozott bevételkiesés miatt ­ megsznteti a 150 forintos Mindenkinek csomagját. A hír sokkolta és felháborította a hazai internetez közösséget, ebben az idszakban ugyanis a felhasználók többsége még az alacsony sávszélesség telefonos hozzáférést használta.7 A döntés végül a szélessávú hozzáférések gyors elterjedésével részben a MATÁV-ot igazolta, bár rövid távon megnövelte a belépési küszöböt az új felhasználók számára. 2005-ben a nagy sávszélesség internethozzáférések száma már meghaladta a modemes kapcsolatokét. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon az internetezk aránya ebben az idszakban alacsonynak volt mondható, ugyanakkor a nagy sávszélesség kapcsolatok 50 százalék feletti aránya kiemelked eredménynek számított, amiben minden bizonnyal közrejátszott a MATÁV szélessávot elnyben részesít stratégiája is. A Nemzeti Hírközlési Hatóság gyorsjelentései szerint 2007-ben a nagy sávszélesség kapcsolatok száma meghaladta az egymilliót, a hozzáférésekbl az xDSL alapú kapcsolatok kétharmad, míg a kábeles szolgáltatások egyharmad arányban részesedtek.

5

6 7

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a 150 forintos maximált tarifa minden hívásra külön értend. Ha valaki rendszeresen ,,leesett" az internetrl, akkor minden hívást külön ki kellett fizetnie (hívásonként maximum 150 forintot, attól függen, hogy elérte-e ezt a limitet vagy sem). Ezúttal azt fontos megjegyezni, hogy ez csupán a telefonhívások díját tartalmazta, az internetre külön el kellett fizetni ­ igaz, hogy az ezredforduló megjelen ingyen internetet kínáló szolgáltatók lehetvé tették ennek a költségnek a megspórolását. Egy korabeli tudósítás szerint a korlátlan, nagy sávszélesség hozzáférést biztosító ADSL és kábeles internet havi elfizetési díja meghaladta a 10 ezer forintot is, ráadásul sok otthonban nem is volt hozzáférhet, míg az alternatívaként bevezetett, a MATÁV által nyújtott 60 órányi éjjel-nappal felhasználható átalánydíjas telefonszolgáltatás havonta 7500 forintba került (Rátonyi, 2002).

20

3. Információs társadalom kutatás: az építkezés évtizede
A tudományban egy új diszciplína meghonosodásának számos elfeltétele van. Az intézményesüléshez többek között hozzátartozik, hogy az adott területre fókuszáló akadémiai, egyetemi kutatóintézetek jöjjenek létre, a témával kapcsolatban önálló, rangos folyóirat jelenjen meg, illetve (nemzetközi) konferenciákat rendezzenek. Az akadémiai szférában több tudományos tevékenységgel és oktatással egyaránt foglalkozó kutatóintézetet alapítottak az elmúlt évtizedben. Hogy ,,hazabeszéljünk" az UNESCO támogatásával a Budapesti Mszaki Egyetemen 1998 januárjában alapította meg Z. Karvalics László történész az Információs Társadalom- és Trendkutató Központot (ITTK). 2002-ben az ELTE-n jött létre Dessewffy Tibor szociológus vezetésével az Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ (ITHAKA). De vannak régebbi mhelyek is, például 2006-ban ünnepelte fennállásának 15-ik évfordulóját a Stratégiakutató Intézet. A terület megersödését az is jelzi, hogy létrejöttek kifejezetten egyes részterületek megmvelésére szakosodott kutatási intézmények is, mint amilyenek (a teljesség igénye nélkül) például a MATÁV és a BME együttmködésében létrejött Média Oktatási és Kutató Központ (MOKK), vagy a Corvinuson helyet kapott eBusiness Kutatóközpont, illetve a Tudományos Akadémián mköd Infokommunikációs Jogi Centrum. A hazai információs társadalom oktatás és kutatás intézményesüléséhez hozzájárult a 2003 elején létrehozott Információs Társadalom Oktató- Kutató Hálózat (ITOK) kialakítása is. A hálózat elssorban Magyarországon és a határon túli magyar lakta területeken mköd felsoktatási intézményekben dolgozó információs társadalom oktatók és kutatók számára biztosít szakmai támogatást és kommunikációs lehetséget. Mára több rangos nyomtatott és online megjelenés folyóirat is foglalkozik az információs társadalom területével. 1999-ben indult el a mára 12 számot megért els internetes folyóirat az információs korról, az INCO (a Stratégiakutató Intézet szellemi mhelyéhez köthet kiadvány). Az ITTK 2001-ben alapította a hagyományosan papíron megjelen negyedéves Információs Társadalom cím társadalomtudományi folyóiratot. Ezek mellett számos régebbi és újabb folyóirat és havilap kínál publikációs lehetséget a téma kutatói számára, miközben egyre több

21

szakdolgozó és doktorandusz fordul az információs társadalom kutatása felé.8 Mivel az információs társadalom viszonylag új terület ezért több szempontból is érdemesebb tágabban meghatározni a témával foglalkozó kutatóintézetek körét. Így Magyarországon (illetve nemzetközi téren is) az elssorban piackutatással foglalkozó cégek is gyakran megjelennek az információs társadalom diskurzusában. Egyrészt a piackutatáshoz kapcsolódóan létrejöv adatok sok esetben hozzájárulnak az információs társadalom alapkutatásához, másrészt a piackutatók gyakran tudományosnak minsíthet tevékenységet is végeznek. Így az elmúlt tíz évben számos cég hozzájárult, hogy gazdasági téren is megersödjenek az informatikával kapcsolatos kutatások és az új kutatásmódszertanok, többek között az elsk között induló, sajnos azóta már megsznt Netsurvey, az online piackutatásra fókuszáló NRC, a hazai informatikai témájú primer adatok szolgáltatásában iránytnek számító BellResearch, valamint a nem csak gazdasági téren meghatározó GKIeNET. Mindezek alapján joggal jelenthet ki, hogy az elmúlt egy évtized megersítette idehaza az információs társadalom kutatásának intézményrendszerét, kiépültek azok a szellemi mhelyek, amelyek otthont tudnak adni akár európai színvonalú alapkutatásoknak, és ki tudják szolgálni a gazdasági és állami szféra vonatkozó kutatási igényeit is.

4. Civil húzóer
A tudomány és piaci szereplk mellett az információs társadalom ,,intézményesülésében" jelents mértékben kivették részüket az érdekvédelmi szervezetek és a témával foglalkozó civil szervezetek is. Az internetettel és tágabb értelemben az információs társadalommal foglalkozó országos hatókör civil szervezetek száma nem túl magas, mindössze néhány tucatra tehet, aktivitásuk azonban meghatározó. Az informatikával és információs társadalommal kapcsolatos tevékenysége alapján ­ a teljesség igénye nélkül ­ kiemelhet az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), az Informatikai Érdekegyeztet Fórum (INFORUM), a Neumann János Számítógép-Tudomá8 Bár itt most alapveten a tudományos orgánumokról van szó és nem a szaksajtóról, utóbbi kapcsán fontos megjegyezni, hogy egyre több informatikával, információs társadalommal kapcsolatos heti- és havilap jelenik meg, az elmúlt évtized ezen a téren is jelents elrelépést hozott (lásd többek között az IT Business hetilapot vagy az eVilág folyóiratot).

22

nyi Társaság (NJSZT), a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) és a Magyar Teleház Szövetség is. Igaz, ezek a szervezetek nem az elmúlt néhány évben alakultak, az intézményesülés ezen téren már jóval korábban elkezddött. Az elmúlt évtizedben nagyobb (sajtó)figyelmet a fentebbi szervezeteken túl mindössze néhány civil szervezdésnek sikerült kiharcolnia. Érdemes megemlíteni például a 2002-ben megalapított Net-Felhasználók Érdekvédelmi Társasága Egyesülete, ismertebb nevén NETÉRT tevékenységét. A szervezet több alkalommal is összetzésbe került a MATÁV-val, többek között a 150 forintos éjszakai kedvezmény megszntetését kifogásolták9, és sikerrel mozgósították az internetezk heterogén táborát. Mára, 2007-re a kormányzat háttérbe vonulásával egyébként eljutott arra a pontra a hazai információs társadalom fejldése, hogy a civilek a korábbinál is meghatározóbb szerepet kezdenek el játszani a célkijelölésben, és a stratégiai gondolkodásban, amiben a gazdaság és az akadémiai szféra is partnernek mutatkozik.

5. Tenni akaró emberek, szervezetek, és összetett kapcsolatrendszerük ­ mi magunk vagyunk az információs társadalom
Ha az elmúlt egy évtized fontos eseményeit összegezzük ­ ahogy mi tettük a fentebbi oldalakon ­ az a meglepetés ér minket, hogy az eseménynaptárban nem az egyes kiemelked események vagy azok sorozata az érdekes, hanem azok sodró pergése, és azok a területek, amelyeket így közösen kirajzolnak. Mindebbl kiderül, hogy az elmúlt évtizedben az intézmények köré szervezd építkezés volt a meghatározó, illetve az intézményesülés, valamint az infrastruktúra-építés voltak a legfontosabb folyamatok a hazai információs társadalomban. Nemcsak a politika fnixmadaráról beszélünk, a hamvába holt IHM-mel, hanem a gazdasági ágazat megersödésérl, a tudományos valamint piaci kutatás kikristályosodó formáiról, a civil szféra, a civil kezdeményezések felértékeldésérl és a társadalom tömegeinek a bekapcsolódásáról. Az elmúlt tíz évben nem csak
9 Érdekes adalék, hogy a szervezet alapítója Németh Attila 2006-ban pont a MATÁV internetszolgáltatását továbbviv T-Online-nál folytatta pályafutását.

23

az információs társadalom fejldött nagyot idehaza10, hanem a szemünk eltt formálódott ki az információs társadalomért felelsen tenni akarók közössége, jelentek meg ezek a szereplk szinte minden területen és alakult ki a mára igencsak összetett kapcsolatrendszerük. Ezeken az embereken és szervezeteken, rajtunk múlik, hogy milyen irányt és lendületet vesz az információs társadalom hazai fejldése az elttünk álló évtizedben.

10 Félreértés ne essék, ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy nem fejldhetett volna gyorsabban vagy nagyobbra-ersebbre a hazai információs társadalom. Azt a tényt viszont senki nem tagadhatja el, hogy az elmúlt évtizedben nagyot változott az ország ezen a téren, például a távközlési infrastruktúrában, vagy az információs szolgáltatások terén, hogy csak két fontos területet emeljünk ki.

24

Információs társadalom politika: rossz hagyományok
Az információs társadalom fejlesztését a politika koordinálja és vezérli a legtöbb országban. Az állam, kutatók, gazdasági aktorok és a társadalom négyese közül a fejlesztési kérdések tekintetében az állam kulcs szerepben van, még ha nem is kizárólagosan csak kezdeményezhet. Lehet az állam által kifejtett információs társadalom politika nélkül, vagy ellenében is információs társadalmat fejleszteni, azonban az összehangolt, egységes jövkép mentén zajló, konszenzusos, a szereplk erfeszítéseit felersít együttmködés sokkal eredményesebbnek bizonyulhat. Miután a feladatok számosak, az erforrások pedig többnyire szkösek, a legtöbb állam vonatkozó politikáját stratégiában rögzíti, és nyilvánosan hozzáférhetvé teszi a jobb társadalmi összehangolhatóság érdekében. Ebben a fejezetben a magyar állam információs társadalom politikáját, elssorban stratégiai kezdeményezéseit mutatjuk be röviden a kilencvenes évek közepétl.11 Mint látni fogjuk a sajátos magyar helyzetben rá lehet ismerni a Kelet-Közép-Európára máshol is jellemz vonásokra, így a megkésettségre, a nyugati minták másolására, az alacsony tudatosságra, a rossz hatásfokú intézményi struktúrára és a félreértelmezett információs politikára. Ami azonban Magyarországot egyedivé teszi, hogy politikai kultúrájánál fogva rabja egy folyamatosan újratermeld deficites állapotnak, amely az elszabotált stratégiák országává teszi hazánkat, következménye pedig az elszalasztott lehetségekben és egy évtized múltán a tartós leszakadásban ölt testet.

1.

1994-2000: háttérbe szorított információs társadalom

Az 1990-es években a világ politikai célkitzéseinek középpontjába került információs társadalom, illetve az információs politika hegemóniája Magyarországot látszólag nem érintette meg. A rendszerváltozást követen további 11 évet kellett várni, hogy a 2001-ik év legelejére elkészüljön az els olyan átfogó információs társadalom straté11 A fejezet elkészítése során felhasználtuk Pintér (2004: 84-105) és a Kék Notesz (2007: 12-15) állításait.

25

giai kezdeményezés ­ a Széchenyi-terv ­, aminek a végrehajtására, ha nem is maradéktalanul, de sor kerülhetett. Addig hiába készült el több szakanyag is igen magas politikai szinten, támogatás híján az asztalfiókban maradtak. Egy nemzeti információs stratégia elkészítésének az igénye még az 199498-as kormányzati periódus idején felmerült, azonban az elkészült szakanyag ­ a Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) ­ nem került elfogadásra. Ettl függetlenül azonban folyt egyes területek informatizálása, például ekkor indult el a Sulinet program az iskolák hálózatba kapcsolásának érdekében. Hiányzott azonban a programokat egy irányba rendez nemzeti információs társadalom stratégia. Bár hivatalosan elfogadott információs társadalom stratégia a 2001-ben meghirdetett Széchenyi-tervet és a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiát (NITS) megelzen nem született, néhány dokumentum már az 1990-es évek második felében bemutatta az információs kihívásokat. Ilyen volt például az eMagyarország, amely az eEurope els változatának a mintájára készült el 1999 decemberében, de gyakorlatilag a magyar fejlesztésektl függetlenül kezelte az EU irányadó célkitzéseit. Az eMagyarország nem volt hivatalos dokumentum, hanem civil kezdeményezésre készült el az eredeti dokumentum magyar fordítása. Egy másik, ,,hivatalosabb" anyag a Tézisek az információs társadalomról, amely mfajánál fogva inkább egy stratégia háttéranyaga lehetett volna. A dokumentum alapján stratégia készítésére azonban nem került sor. A Tézisek megítélése már megjelenésekor igen ellentmondásos volt. Egyrészrl csak támogatni lehetett, hogy végre Magyarországon is megteremtdjék az információs társadalommal kapcsolatos politikai tudatosság és kompetencia, amely nagyban elsegítheti az ország ,,tigrisugrását" a jövbe. Másrészt azonban a Tézisek nem egy szerencsés kontextusban és mélységben elkészült anyag volt. A baj alapvet forrását azt jelentette, hogy a Tézisek ,,lebegett", mivel az információs társadalomnak pár hónappal az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) felállítása eltt nem volt egy dedikált és ers pozícióban lév vezetje. Ugyanerre a sorsra jutott a Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira (szakérti vitaanyag), ami szintén a Miniszterelnöki Hivatalon belüli szakanyagként állt el, és szintúgy nem követte stratégia megírása. A Magyar válasz (MV) terjedelmes munka, legutolsó közzétett verziója közel 130 oldalas, és ennek megfelel alapossággal járta körbe a témát. A baj csak az, hogy nem stratégia, hanem csak egy stratégia-elkészít szöveg volt. A kormányzat az információs stratégia 2000-2001-ben zajló megalkotásakor ezt az anyagot (a Tézisekhez hasonlóan) felhasználta, igaz csak kisebb mértékben. 26

A kormányzat mellett nem kormányzati szereplk is készítettek információs stratégiával kapcsolatos anyagot. A legfontosabb ezek közül a Magyar Informatikai Charta (MIC) volt, amelyet 2000. április legelején mutatott be az INFORUM (Informatikai Érdekegyeztet Fórum). A szakmai anyagot a kormányzatnak és a társadalomnak címezték. Az anyag elkészítésének hátterét az a meggyzdés adta, hogy az informatika a gazdasági növekedés kulcsfontosságú szektora, ezt a prioritást azonban sem a kormányzat, sem a társadalom egésze nem ismerte még teljesen (f)el. Az INFORUM nem kormányprogramot írt, nem elméleti tanulmányt készített, hanem leírta mi lenne jó, ha már meglenne az információs fejlesztések kapcsán: kormányzati stratégia, jogi rendezés, gazdasági és társadalmi informatikai programok. Ez közép- és hosszútávon teljesen a hétköznapi (munka)kultúra részévé tenné az információs és kommunikációs eszközök használatát. Az anyag legnagyobb problémája, hogy feladatokat címzett, de eközben nem igazán volt világos, hogy ki fogja ezeket végrehajtani. Végeredményben elmondható, hogy 1994-2000 között el nem ismert prioritásként az információs társadalom témája teljesen háttérbe szorult az általános politikai programokban, valamint tervezésben és ezen a számos kormányzati, illetve nem kormányzati szakanyag sem tudott igazán változtatni.

2. 2000­2002: a terület felértékeldése
A sr dokumentum ,,termelés" ellenére Magyarországnak csak 2001 májusára készült el az els saját információs társadalom stratégiája, a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS).12 Egy évvel korábban, 2000 tavaszán ,,ébredt rá" a magyar kormány, hogy elmaradásai vannak az információs társadalom fejlesztésének terén. A Miniszterelnöki Hivatalon belül 2000 koranyáron állt fel az Informatikai Kormánybiztosság (IKB), amely az információs politikai irányvonal kimunkálásán és végrehajtásán fáradozott. Az Európai Unióban ekkoriban, 2000 els félévében dolgozták ki az eEurope programot, amely központi prioritásként fogalmazta meg minden területen az információs változások végrehajtását, de ettl a nyomástól függetlenül számos területen mindenféleképpen kezelni kellett már az információs kihívást.

12 Összehasonlításul: az els modern információs társadalom stratégia 1992-ben, Szingapúrban készült el, az Európai Uniónak 1994-ben készült ilyen anyaga, Finnországnak pedig például 1995-ben. A kilencvenes évek tekinthet a stratégia-alkotás évtizedének szerte a világban.

27

Az els komoly politikai ervel és gazdasági támogatással bíró információs társadalommal is foglalkozó politikai stratégai szakanyag azonban nem a NITS volt, hanem az azt megelzen, 2001 január elsejével hivatalosan is meghirdetett Széchenyi-terv (SzT), a magyar kormányzat akkoriban hivatalos nemzeti fejlesztési terve, amelynek egésze deklaráltan a tudásgazdaság igényeibl és az információra épül gazdaság térhódításaiból indult ki. A végleges SzT számos olyan alprogramot tartalmazott, amelyek az információs társadalom vonatkozású kezdeményezéseket is támogatták. Gyakorlatilag persze az információs társadalom-és gazdaságfejleszt program az, ami a legfontosabb irányokat kijelölte: a kormányzat-közigazgatás fejlesztésében, az eszközellátottság és hozzáférés javításában, az e-gazdasági folyamatok megalapozásában, az információs kultúra és a megfelel tartalom kiépítésében, illetve az életminség és tudatosság növelésében. 2001 kezdetére tehát megteremtdött az a politikai tudatosság, amely felismerte a fejlesztések szükségességét. Néhány hónappal késbb a Széchenyitervbl kiindulva a kormány társadalmi szervezetek bevonásával egy önálló, sokkal tágabb stratégiát dolgozott ki a terület koordinálására. Így a 2001 májusára elkészült Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) és a Széchenyi-terv együttesen rendezték fontossági sorrendbe a teendket. A két anyag közötti legfontosabb különbség, hogy míg a Széchenyi-terv informatikai fejezete csupán egy szken definiált, ad hoc projekt-csoportot rögzített, amik kiemelése az adott idpillanatban fontosnak tnt, addig a NITS egy átfogó koncepciót fogalmazott meg az információs társadalom kiépítésére. Éppen ezért volt szükség a NITS elkészítésére, hiszen a Széchenyi-terv informatikai fejezete nem volt képes iránymutatást adni egy szisztematikus, hosszabb távú fejlesztésre ezen a területen, nem funkcionált igazi stratégiaként. A NITS alapveten három f terület ­ ember, eszköz és tartalom ­ fejlesztését irányozta el. Az így létrejött stratégia egyben akcióterv is: mindegyik feladathoz rendelt megoldási javaslatokat és határidket. Az akcióterv csak két évre tervezett, a stratégiát és a hozzá rendelt akciótervet a terület gyors fejldése miatt évente tervezték felülvizsgálni. Éppen ezért kapta a 2001 májusában megjelent stratégia hivatalosan is az 1.0-s verzió megjelölést. A NITS végrehajtása a szabályozás-infrastruktúra, gazdaság, kultúra, oktatás, társadalom, e-kormányzás és intelligens régió illetve elektronikus önkormányzat témaköreire terjedt ki. A megvalósítás ­ az akcióterv és az azon alapuló pályázati rendszer ­ szintjén a NITS a Széchenyi-terv Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Programjára épült. Azaz a NITS hét f célkitzése a Széchenyi-terv 5 ide vonatkozó al- és az azok alá tartozó 14 részprogramjának végrehajtásában nyert értelmet. 28

3. 2002-2006: az IHM-korszak
Az, hogy 2000-2002 között már létezett ­ részben ­ önálló információs társadalom politika, nem jelenti azt, hogy ne lehetne másként csinálni ­ foglalhatnánk össze az új éra kiinduló tételét. A változtatás igényére utalt, hogy a kormányváltást ér választási gyzelem után kisebb zsongás kezddött a kormányt alkotó MSZP és SZDSZ részérl, amelynek tárgya az volt, hogy vajon merre is menjen tovább az információs politika és ki irányítsa azt. Ezzel kapcsolatban fontos kérdésként merült fel, hogy mi történik a kormánybiztossággal és a Széchenyi-terv ide vonatkozó fejezetével, valamint a stratégiával? Az információs kihívások kezelésére a kormány végül 2002 nyarán önálló Informatikai és Hírközlési Minisztériumot hozott létre az Informatikai Kormánybiztosság jogutódjaként, illetve ezzel párhuzamosan a Miniszterelnöki Hivatalon belül felállította a Kormányzati Informatika és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalát (KITKH, 2004-tl Elektronikus Kormányzati Központ). Elbbi az információs társadalom általános építéséért, utóbbi az elektronikus kormányzati fejlesztésekért lett felels. Az újonnan felálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium munkájának megszervezését az SZDSZ Korszakváltás programja információs társadalmi fejezetének készíti vették a kezükbe. Az IHM legfontosabb célja vezeti szerint13 megalakulásakor a magyar társadalom felzárkóztatása volt. Ebben a feladatban az Informatikai Kormánybiztosságot (IKB) jogi és szellemi eldnek is tekintették, ugyanakkor a miniszter véleménye szerint bár ezen a területen az elmúlt négy évben folytak fejlesztések, mégis hátrányba kerültünk és nem csak a fejlett országokhoz képest. Az IHM 2002-ben ezért azt tzte ki célul, hogy Magyarországot az EU alsóközépmeznyébe juttassa az információs fejlettséget tekintve. Ehhez az információs jártasságok/tudás (,,skill") ­ hozzáférés ­ és tartalom kérdésköreit kívánták kiemelten kezelni, látszólag némiképp eltérve az ember-eszköz-tartalom ,,szentháromságától", amelyet egykoron az IKB tzött a zászlajára. Mindennek hátterében részben a digitális szakadék problémarendszere állt, amely azzal fenyegetett, egyes társadalmi rétegek tartósan kizáródnak a fejldésbl.

13

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, Csepeli György politikai államtitkár és Suhajda Attila helyettes államtitkár 2002 júniusában volt az Információs Társadalom és Trendkutató Központ Szakmai Klubjának a vendége, az itt elhangzottak alapján rekonstruálható az IHM vezetinek kezdeti célkitzésrendszere.

29

Az IHM els idszakára az új szervezet felállítása körüli problémák leküzdése volt a jellemz. Az IHM a terület súlyát érzékelend önálló stratégiai fosztályt hozott létre, amely ­ a NITS-et és a Széchenyi-tervet félretéve ­ egy stratégia-elkészít anyag megírása után az egyes minisztériumok bevonásával kezdett egy új stratégia elkészítésébe 2002-2003 fordulóján. Az információs társadalom szempontjából kiemelt területeket kezel minisztériumok 2003 nyaráig önálló ágazati stratégiákat készítettek, amelyek az IHM koordinálása mellett épültek be a 2003 október végén a kormány által is elfogadott új stratégiába, illetve jelentek meg annak központi kiemelt programjaiban, amelyeknek túlnyomó részét (15-öt a 19-bl) 2004 március végén indított el a tárca. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) egy viszonylag hoszszú, 10-15 éves idtávra jelölte ki a stratégiai célkitzéseket, ezzel szemben az egyes központi kiemelt programok általában középtávra, a 20042006 közötti idszakra szóltak. A MITS modellje a fejlesztések két alapvet pillérét a folyamatok korszersítésében és a szolgáltatások modernizálásában jelölte meg. Elbbi a ­ legáltalánosabb értelemben vett ­ folyamatok bels mködésének korszersítését jelenti (,,back office"), míg az utóbbi ugyanezen folyamatok ­ a felhasználók széles köre számára elérhet ­ funkcióinak tökéletesítését (,,front office") fedi. Mindkét pillér esetén a szükséges beavatkozásokat a következ módon rendszerezte: · Tartalom és szolgáltatások: ide tartozik a gazdaság (munka, üzlet, közlekedés és agrárium), a közigazgatás (e-kormányzat, e-önkormányzat), a kultúra (Nemzeti Digitális Archívum), az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem. · Infrastruktúra: ide tartozik a szélessávú hálózatok kiépítése (Közháló, NIIF), a hozzáférés/elérés fejlesztése (eMagyarország Pontok), a közcélú, közhasznú adatok, szabványok és szoftver eszközök biztosítása. · Tudás és ismeret: ide tartozik a digitális írástudás megteremtése. · Jogi és társadalmi környezet: ide tartozik a bizalom és biztonságérzet megersítése és az elektronikus demokrácia kiépítése. · Kutatás-fejlesztés: ide tartozik az információs társadalomhoz köthet kutatási és fejlesztési feladatok rendszerezése. · Esélyegyenlség: ide tartozik az eInclusion elsegítése, egy e-erny kiépítése.

30

A stratégia végrehajtásában az IHM együttmködést tervezett az érintett minisztériumokkal és más szervezetekkel is. A MITS célkitzései és programjai illeszkedtek az Európai Unió akkoriban érvényben lév eEurope stratégiájához. Ez lehetséget adott Magyarország számára, hogy kapcsolódjon a közösségnek az eEurope-ot támogató programjaihoz (pl. IST, eContent, eSafety, IDA stb.). Ugyanez tette lehetvé, hogy az EU strukturális alapját forrásként felhasználhassák az információs társadalom építéséhez. Ezt a lehetséget a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között kívánta a MITS kihasználni azzal, hogy egyes programjait az NFT operatív programjaiba ­ elssorban a gazdasági versenyképesség 4. prioritásába ­ illeszkeden alakítja ki.

4. 2006-tól napjainkig: visszavonulás
Azt már a 2006-os választásokat megelzen lehetett tudni, hogy az informatikai tárca beolvad a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba, azt azonban nem, hogy ennek milyen következményei lesznek a terület politikai kezelésére. Az azóta eltelt másfél év azonban azt mutatja, hogy a nagypolitika részérl nincs stratégiai elrelépés az informatika vagy az információs társadalom terén Magyarországon. A kormányzat továbbra is ágazati, elssorban infrastrukturális kérdésként és nem átfogó modernizációs keretként értelmezi az információs társadalom ügyét, abból az informatikát emelve a középpontba. Szemben az Európai Unióval, ahol az információs társadalom koncepciója a fenntartható fejldéssel egyenrangú modernizációs program, idestova több mint tíz éve. Idehaza a minisztérium megszüntetése azt üzente, hogy a kérdés még annyira sem fontos, mint annak eltte, amikor önálló minisztériuma volt a területnek (az IHM pedig nem is tartozott a fontosabb tárcák közé). Ezzel a lépéssel Magyarország ismét azon kelet-közép-európai országok közé került, ahol nincs önálló, miniszteriális szint kezelése a témának. A jó hír az, hogy egy önálló minisztérium sem nem elégséges, sem nem szükséges feltétele egy sikeres és elremutató információs társadalom politikának a nemzetközi tapasztalatok szerint. A lényeg sokkal inkább az, hogy milyen módon mködnek együtt a különböz tárcák és képviselik, a siker kritériuma ezért, hogy összehangolják-e a különböz tárcáknál folyó informatikai fejlesztéseket. Az informatikai tárca 2006 nyári megsznésével feladatait az új kormányban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vette át. Az egykori 31

IHM megsznésével az új miniszter értelmezésében egy korszak zárult le, aminek célja az infrastrukturális alapok megteremtése volt (beleértve a Sulinet programot vagy az eMagyarország pontok kiépítését). Ezt a korszakhatárt elérve ketts kihívás elé kerültünk a miniszter szerint: egyrészt el kell fogadni, hogy az államnak nem lehet elsdleges feladata a fejlesztések finanszírozása (miközben erre már saját forrásai sem lennének), ugyanakkor meg kell tanulni alkalmazni egy új, az Európai Unió által felkínált lehetségek minél eredményesebb kihasználását elsegít logikát. Ez a ketts szemléletváltás lehet a modernizáció alapja a hazai információs társadalom építésében. Mindez azt is jelenti, hogy a GKM nem felels azért, hogy hány magyar háztartás rendelkezik szélessávú internetkapcsolattal, st az sem feladata, hogy ilyen méréseket végezzen (mint ahogy azt az IHM korábban megtette). Az IHM tehát megalapozta a fejldést, a GKM pedig tovább építkezik, de a nagy projektek ideje lejárt, mivel a központi támogatások roszszul hasznosulnak. Tehát az új minisztériumban nem feladat az informatikai projektek menedzselése, st erre a területre költségvetési forrásokkal sem rendelkezik a tárca ­ eleve csupán ,,néhány" milliárd forintot szán a GKM erre a területre, annál is egy nagyságrenddel kevesebbet, mint amit az egykori feladatokhoz képest alulfinanszírozott IHM kapott korábban. Viszont rendelkezésre állnak az európai uniós fejlesztési források. Ezek felhasználása nagyban segítheti az információs társadalom kiépítését, ehhez viszont szemléletváltozásra van szükség, és nem csak a politikai szereplk körében. Problémát jelent ugyanis, hogy a hazai politikai elit nem igazán képes magáévá tenni az információs társadalom gondolatát. Ezek után joggal vetdik fel a kérdés, hogy akkor mi a GKM feladata az ,,informatika" vonatkozásában? Az egykori miniszter, Kóka János saját meghatározása szerint az elsdleges feladat, hogy a tárca által menedzselt kisebb programokon túl ,,belecsempésszék" az informatikát és az informatika alapú modernizációt a teljes kormányzat munkájába, például az egészségügyi reformba, az oktatási reformba, a közigazgatási rendszerek reformjába stb., tehát, hogy elsegítsék az informatika alapú modernizációt. A tárca másik feladata, hogy növelje a versenyképességet, olyan ipart vonzzon az országba, amelynek a termelése értékhozzáadott; javítsa a hatékonyságot, termelékenységet. Javítani kell az üzleti környezeten is, például azon, hogy Magyarországon meglehetsen nehézkes céget alapítani ­ informatikai modernizációra van szükség ezen a téren is.

32

A GKM feladata az is, hogy egy információs társadalom operatív program kilobbizása helyett a Nemzeti Fejlesztési Terv egészét átható informatikai gondolkodásmódra ösztökéljen. Az uniós pénzek hatékony felhasználását a miniszter szerint nem egy önálló, informatikára vonatkozó operatív program kidolgozása segíti. St ez kifejezetten kontraproduktív lehet, mivel azt a veszélyt hordozza magában, hogy az információs társadalom fejlesztésének feladatát egyszeren ,,kipipálják", holott ennek a megközelítésnek minden egyes operatív programot át kellene hatnia. A feladatok végrehajtására korlátozottak az eszközök: az állam elssorban szabályoz, másodsorban saját magát modernizálja. Ezen túlmenen az állam partner a stratégiai együttgondolkodásban, motivációt- és érdekeltséget teremthet ott, ahol erre az állampolgárok esetében lehetséget lát (pl. kapjon adókedvezményt, aki elektronikusan nyújtja be az adóbevallását), végül növeli az életminséget (pl. az elektronikus szolgáltatások bevezetésével, a digitális televíziózás feltételeinek mihamarabbi megteremésével stb.). A GKM szerint az eddigi stratégiák és stratégiagyártás helyett stratégiai gondolkodásmódra van szükség. A Magyar Információs Társadalom Stratégia felesleges, helyette egy partneri együttmködésben elkészül Fehér Könyv határozhatná meg, hogy mik legyenek a konkrét célok, feladatok, illetve eszközök. A GKM ezért az eldeitl eltér módon nem készíttetett újabb információstársadalom-stratégiát, mivel megítélésük szerint Magyarországon erre nincs szükség, nem az államnak kell ugyanis megmondania, hogy merre kell elrefelé menni, hanem a szakmának, tehát közös gondolkodásra és célkijelölésre van szükség. Mindent összevetve a 2006-tól hivatalba lép kormánynak nincs elkülönült információs társadalom politikája vagy stratégiája. A hangzatos szavak ellenére azonban az elmúlt idszakban nem lehetett olyan kormányzati kezdeményezésekrl hallani az információs társadalom terén, amelyek gyökeresen eltértek volna a korábbi idszakban megszokottaktól14, lényegében az IHM-tl megörökölt kisebb-nagyobb projektek futnak tovább, ahogy azt a kormányprogram is elre jelezte. A második Gyurcsány-kormány nem kezeli prioritásként az információs társadalom kérdését, így végeredményben a terület fokozatos politikai leértékeldésének lehettünk tanúi az elmúlt másfél évben.
14 A másfél év alatt ,,kiizzadt" információs társadalmat népszersít Netrekész programot itt nem áll módunkban értékelni, minthogy a jelentés elkészültekor kellett a pályázóknak beadni a pályázatokat. A program kiírása körüli mizéria és lobbiharc azonban jól mutatja, hogy a tárca és a szakma egy jó része között megromlott a viszony és sokan elégedetlenek a GKM tevékenységével.

33

5. Az információs politika értékelése: rossz hagyományok és a teljes információs stratégia hiánya
Amikor 2000 tavaszán két évnyi ,,csend" után felfedezte a Fidesz-kormányzat az információs társadalmat ­ mint egy lehetséges húzó területet a politikában ­, több hónapig folyt a tanakodás, hogy milyen, a minisztériumok közötti átcsoportosítással lehetne elérni a terület önállósulását. Végül a terület az ,,er minisztériumába", a Miniszterelnöki Hivatalba (kancelláriaminisztérium) költözött át és leánykori nevét feladva Informatikai Kormánybizottsággá (IKB) avanzsált. Akkoriban többek, több irányból támadták ezt a döntést, így például az akkori KHVM minisztere ­ aki emiatt távozott is a posztjáról ­ illetve az ellenzék, amely egyenesen önálló információs (informatikai?) minisztériumért kiáltott. De ezzel a felértékeldéssel párhuzamosan az információs társadalom fejlesztése az IKB égisze alatt ersen át is politizálódott, részben elveszítve önállóságát. A 2001 tavaszán elkészül, a terület fejlesztését egységes, átfogó keretbe foglaló NITS 1.0-át tulajdonképpen soha nem hajtották végre. A terület fejlesztését az esetleges módon kialakított, az információs társadalom terén sokkal szkebben meghatározott Széchenyi-terven belül kezdték meg, egyszeren kifelejtve egyes kulcsfontosságú területek kezelését. Így, bár idehaza a NITS miatt az információs társadalom programszeren talán tágabbnak tnhetett, mint például az eEurope internet-központú célkitzésrendszere, a terv végrehajtásának esetlegessége miatt kevesebb épült, mint ugyanebben az idben az EU tagállamaiban, vagy amennyit maga a szervezeti felépítés és a célkitzés egyáltalán lehetvé tett volna. A terület 2000-ik évi intézményesülése egyáltalán nem járt együtt a területre összességében elköltött források növekedésével, vagy a szisztematikusabb munkával, st a meglév stratégia végre nem hajtását hozta magával ­ így már abban sem lehetett reménykedni, hogy a terület politikai intézményesültségének vagy a stratégiának a hiánya okozza a lemaradást, ahogyan korábban gondoltuk. Ezért az a szakmai konszenzus alakult ki 2002 nyarára, hogy az elz kormány tevékenységének pozitívumai ellenére szinte teljesen elvesztegettük a megelz éveket ezen a téren, hiszen tovább ntt a lemaradásunk az információs versenyfutásban, de immáron nem csak az Unió tagállamaihoz, hanem a csatlakozó országokhoz képest is. Mindez persze nem egyedül a Fidesz-kormány hibája volt, hiszen már a kilencvenes évek közepétl lépéshátrányba került az információs politika Magyarországon. 34

Éppen ezért az újonnan felálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium hatalmas kihívással és egyúttal elvárásokkal nézett szembe: ne csak szólamokban nyilvánuljon meg a tenni akarás és ne csak egy takarónak használt stratégia létezzen az információs társadalom fejlesztése terén, hanem nyerje el a terület a prioritási listákban az t megillet helyet, kapjon nagyobb forrásokat és szervezetileg is ágyazódjon be. Mindez nem csak néhány elkeseredett lobbista mantraként ismételgetett mondókája volt, az EU-hoz való csatlakozás közelsége is változást kellett, hogy hozzon ezen a téren, mert óriási küls nyomást fejtett és fejt ki azóta is. A növekv lemaradás, a hatalmas elvárások, a küls nyomás és az új minisztérium felállításának ellenére azonban mégsem történt áttörés az információs társadalom fejlesztése és fejlettsége terén 2002-t követen sem: a lemaradás nem sznt meg, az elvárások továbbra is ersek és a küls nyomás az uniós csatlakozás miatt egyre csak ,,fokozódott". A probléma nem az volt, hogy az IHM politikája túlságosan technológiai determinista, vagy internet-központú, hiszen az információs társadalmat egy leszkített koncepció ­ információs társadalom = informatika, információs és kommunikációs technológiák = e-valami = internet ­ mentén érzékel politika nem idegen sehol a világban, például a mintaként állított Unióban sem. Ennyiben a technológiai determinizmus nem igazán csak a magyar kormányon kérhet számon, hiszen az tulajdonképpen mindenhol problémát jelenthet. Számon kérhet azonban mindaz, ami egyedi, kifejezetten magyar sajátosság, mégpedig a rossz ,,hagyományok" folytatása az információs politika terén: · az évekig tartó dokumentum-és stratégiagyártás, · a másolás és az eredetiség hiánya a célok kijelölésében, · az összehangolatlan mindennapi munka, · a politikai spektrumot átfogó konszenzus hiánya, · a szervezeti konfliktusok intézményesítése, · a terület alacsony prioritása, · és a folyamatos forráshiányos mködés. Fontos kiemelni, hogy az állandósult stratégiagyártás és a konszenzus hiánya, mint a magyar információs társadalmi fejldés és fejlesztés legfontosabb sajátosságai, alapveten politikai és társadalmi okokra vezethetk vissza, amik tartósítják ezt az állapotot. A konfliktusos politikai kultúra, az alacsony bizalom éppúgy elemei ennek, mint a magyar társadalom általános mentálhigiénés állapota (Csepeli, 2004). Az információs társadalom fejlesztése terén tapasztalható ellentmondások jól mutatják egy mköd, a társadalom egészét integrálni képes jövkép nélküli ország-vezérlés problémáit ­ tehát a kérdés nem választható le a sajátos magyar fejldésrl. 35

Nem kedvez az ezen a területen kényszer hosszú távú tervezésnek az sem, hogy nincs pártpolitika feletti konszenzus az információs társadalom kérdésének kiemelt kezelésére. A nálunk sikeresebb kelet-közép-európai országokban helyenként ­ természetesen nem mindenhol ­ érzékelt összpolitikai összefogás, amely az információs társadalmat kitörési pontként érzékeli, idehaza hiányzik. Mindez oda vezet, hogy egyrészt négy éves ciklusokba kényszerülnek a hosszabb távra érdemes fejlesztések, mivel a kormányváltást követen a következ kormány szinte mindent újrakezd (mint 2006-ban láttuk, paradox módon még akkor is, ha a kormányzó pártok hatalmon maradnak). Az új stratégia létrehozása és az irányváltás azonban idigényes, jól mutatja ezt, hogy a GKM által ígért és sokak által várt Fehér Könyv olyan lassan készült el, hogy megjelenése teljes érdektelenségbe fulladt és gyakorlatilag nincs hatással a területtel kapcsolatos politikai döntésekre. Tovább nehezíti a fejlesztéseket az a szervezeti probléma, amelyet az információs társadalom kezelése a kormányzati struktúrában okoz. Ennek lényege, hogy a világot igazgató politika-kormányzat vertikális logika mentén, minisztériumok révén, ágazati struktúrában mködik, így az ezt keresztbemetsz horizontális kérdések ­ mint amilyen például az információs társadalom ügye ­ kiemelt figyelmet, az egyes minisztériumok közötti koordinációt igényelnek. Rossz jel azonban a stratégia végrehajtására nézve idehaza, hogy továbbra sincs vezérl hatalmi centruma a kérdésnek a kormányzaton belül. Mindez intézményesíti a szervezeti konfliktusokat, amelyek az illetékességi körök és kompetenciák mentén el is törnek a kormány mködése során. Mindent összevetve, bár történtek fontos elrelépések az információs politika terén az elmúlt tíz évben, mégis elvesztegetett idrl, elszalasztott lehetségekrl és a terület állandó másodlagosságáról, mellzöttségérl beszélhetünk. Amíg az információs társadalmat elssorban igencsak leszkít módon informatikai ágazatként kezeli a kormány, és az informatizálásra kapott kevéske költségvetésbl nem lehet végrehajtani a kívánt kitörést, addig legfeljebb csak 1-2 nagyobb beruházásra futja, ami nemzetközi összehasonlításban még a helyben járáshoz sem elegend. Egyelre tehát az Európai Unió és Magyarország között az információs társadalmat tekintve nem csak az egyszer internethasználati mutatókban van hatalmas távolság, hanem a fejekben is: abban, hogy mekkora jelentséget tulajdonítanak ennek a területnek és hogyan kezelik azt. Ebbl a szempontból bven van mit pótolnia hazánknak, ha fel akar zárkózni a jóval tudatosabb európai uniós tagállamokhoz vagy akár az újonnan csatlakozó államok élbolyához.

36

Lakossági telekommunikációs infrastruktúra: számok és trendek
Az elmúlt egy évtizedben az információtechnikai eszközök széles körben elterjedtek a magyar társadalomban és alapveten hatással voltak annak életére. Leginkább a mobiltelefonok hódítottak, és a korábban már említett módon 2007-re áttörték a 100%-os penetrációs lélektani határt ­ és bár ma sincs mindenkinek saját mobiltelefon készüléke15, mégis ennek az infokommunikációs eszköznek az elterjedtsége értékelhet a legnagyobb sikertörténetnek az elmúlt tíz évben. Ma már anakronisztikusan hat, hogy egykoron 6-8 évet kellett várni egy telefonvonalra és a rendszerváltás eltt a telefonigénylés örökölhetsége is komoly kérdésként merülhetett fel idehaza. A vezetékes telefon a '90-es évek sláger infrastruktúrája volt, az ezredfordulóra azonban megtorpant a terjedése, és az utóbbi években egyre többen mondják vissza az otthoni vonalakat. Napjainkra a vezetékes telefon sokaknak már csak az interneteléréshez szükséges eszköz, de a ,,csupasz" ADSL megjelenésével ez a mentsvár is megsznben van. Az internetezéshez azonban nem csak telefonra (vagy kábelre) van szükség, hanem számítógépre, elfizetésre, információs írástudásra és megfelel tartalmakra16 is. Az internet terjedése már korántsem tekinthet olyan sikertörténetnek, mint a vezetékes telefoné a rendszerváltás után vagy a mobiltelefoné a kilencvenes évek második felétl. De legyünk bizakodóak, hátha az áttörés éppen elttünk áll, a legfrissebb, 2007-es adatok ugyanis már azt mutatják, hogy köszönheten az utóbbi egy év lökésszer fejldésének, hamarosan a felntt lakosság többsége lesz internet-felhasználó, és kisebbségbe kerülnek a nem-használók. Az alábbiakban ezeknek az eszközöknek ­ a számítógépnek, az internetnek, a vezetékes és mobil távközlésnek ­ a lakossági célú felhasználásával, a legfontosabb számokkal-statisztikákkal, mérföldkövekkel és trendekkel ismerkedünk meg.17
15 Egyes felhasználók kett vagy akár több aktív készülékkel is rendelkeznek, ennek következében a valós penetráció kb. 80% körül alakul ­ tehát még mindig van egy jelents kisebbség, amelynek tagjai számára a mobiltelefon nem elérhet. 16 Utóbbival egy késbbi fejezetben foglalkozunk bvebben. 17 A fejezetben bemutatásra kerül adatok többsége a World Internet Projektbl (WIP) származik, bár felhasználunk más forrásokat (például a Központi Statisztikai Hivatal negyedéves gyorstájékoztatóit). A WIP az internet társadalmi hatásainak vizsgálatára szervezdött széleskör nemzetközi kutatási program, amelyet 1999-ben indítottak útjára az Egyesült Államok-

37

1.

A számítógép és internet terjedése: áttörés eltt?

Korszakok: a komótos gyarapodástól az otthonok elfoglalásán át a többségi kultúrává válásig
Az otthoni számítógép és internet-penetráció az elmúlt években jelentsen növekedett. A WIP adatai szerint a magyar háztartásoknak ma már közel felében (49%) van számítógép és valamivel több, mint harmadában (35%) van internetkapcsolat. Ha csak a számítógéppel rendelkez otthonokat vesszük alapul, akkor elmondható, hogy túlnyomó többségükben (71%) rendelkeznek internethozzáféréssel. Mindez azt jelenti, hogy ma Magyarországon közel kétmillió háztartásban található számítógép és több mint egymillió háztartás csatlakozik otthonról a világhálóhoz is.
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 1. ábra: Háztartások számítógép- és internetellátottsága
Otthoni számítógép Otthoni internethozzáférés Az internetkapcsolattal rendelkez otthoni PC / összes otthoni PC aránya

71% 49% 35%

Forrás: TÁRKI Háztartásvizsgálatok; WIP

Az elmúlt tíz évben a számítógép és az internet fokozatosan terjedt el az otthonokban, nem beszélhetünk kiugró évekrl. Az alábbi ábrán is jól látszik, hogy nagyjából lineáris bvülés történt a vizsgált idszakban egészen a legutóbbi 2007-es adatfelvételig. A folyamat els, modemes (ún. dial-up) hozzáférés uralta szakaban. Magyarország 2001 óta vesz részt a WIP projektben, a közremköd intézmények a Budapesti Mszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen mköd Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (BME-ITTK) mellett az Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ (ITHAKA), valamint a TÁRKI Társadalomkutatási Zrt. A WIP jelentsége, hogy mélyebb értelmezéseket tesz lehetvé, mint a hagyományos egyszeri-eseti vizsgálatok. A vizsgálat kiterjed az internetet nem használó személyekre is, valamint longitudinális, akár az egy évtizedet átfogó kutatási tervek kidolgozását is támogatja.

38

szában (1997-2002) folyamatos gyarapodást figyelhetünk meg. Az ezredfordulót követ két-három évben aztán a számítógéppel már rendelkez háztartások gyorsabb sebességre kapcsoltak és 2006-ra már a számítógéppel rendelkez háztartások több mint felében internetkapcsolat is volt. A számítógépes háztartások meghódítása után (2002-2006) van esély akár arra is, hogy végre elinduljon a gyors bvülés, legalábbis a 2007-es számok ezzel a reménnyel kecsegtetnek.

Minden számítógépet az internetre kötni!
Az általunk áttekinteni kívánt korszak 1997-98-tól tart a napjainkig, az évtizedes összehasonlíthatásnak azonban objektív akadályai vannak, mivel az internethasználattal kapcsolatban csupán az ezredforduló óta állnak rendelkezésünkre magyar statisztikák. Történtek ugyan felmérések ezt megelzen is, ezek azonban jellemzen egyegy kisebb társadalmi csoportra (fiatalok, diplomások, stb.) koncentráltak, az egész társadalomra érvényes reprezentatív adatot nem találni.18
2. ábra: Internethasználók aránya a társadalomban (WIP) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 2001 Forrás: WIP 0% 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Számítógép Internet

52% 45%

A WIP kutatás legels adatfelvétele szerint 2001-ben a 14 év feletti korosztály 30%-a (közel harmada) használt rendszeresen számítógépet és mintegy 18%-a (több mint hatoda) internetet. A legfrissebb, 2007-es adatok szerint pedig ugyanezen
18 Ne feledjük, hogy az internet penetráció még 2001-ben is csupán 18%-os volt, ezt megelzen, az említett 1997-98 táján felteheten 1-10% között volt, ami egyúttal azt is jelentette, hogy klasszikus országos reprezentatív felmérésekkel nem érte meg kutatni a jelenséget.

39

korosztálynak több mint a fele (52%) használ rendszeresen, vagy alkalmanként számítógépet és 45 százalékuk használ internetet. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a számítógéphasználathoz egyre inkább társul az internethasználat, a háztartásokban ma már a legtöbb számítógép internetre van kötve, a számítógép használata egyre inkább az internet használatát is jelenti egyúttal. A tendenciát jól mutatja, hogy míg 2001-ben 12 százalék volt a számítógépet használó nem internetezk aránya a kérdezettek között, addig 2007-re ez az arány mindössze hét százalékra apadt. A gyarapodás mellett megváltozott az internet használat jellege is, bár ma is azok az internetes tevékenységek a legnépszerbbek, amelyek az internet megjelenésekor, új aktivitások is hódítanak. Legtöbben ma is e-mailezésre (92%), információkeresésre (88%) használják a világhálót, azonban a technológia fejldésével a szélessávú kapcsolatok terjedésével és az egyre szerteágazóbb alkalmazások megjelenésével egyre többen kapnak kedvet például az internetes telefonálásra (28%), vagy a blog olvasásra (25%) és írásra (8%).

Az internettl való távolmaradás: anyagi korlátok helyett érdektelenség
Az internetet nem használók vélekedésük alapján két nagyobb csoportba sorolhatók: az egyikbe azok tartoznak, akik materiális megfontolásokból nem használják azt (azaz a magas költségek miatt, vagy az eszközök hiánya okán nem engedhetik meg maguknak az internetet). A másik csoportba azok tartoznak, akik kognitív szempontokra hivatkoznak, azaz saját bevallásuk szerint nincs szükségük az internetre, vagy nem érdekli ket, esetleg nem tudják használni, stb. Az internetet nem használók között a WIP els mérése, azaz 2001 óta folyamatosan csökkent a távolmaradást materiális indokokkal magyarázók aránya, ezzel együtt az érdektelenség miatt távol maradók aránya folyamatosan emelkedett. Ez felveti azt a kérdést, hogy vajon elérte-e már a növekedésének határát az internet használat, hiszen egy esetleges további árcsökkenés valószínleg már nem befolyásolhatja a kognitív gátakat, így a használók és a nem használók közötti távolság növekedhet. A legfrissebb 2007-es adatok szerint a távolmaradásukat kizárólag materiális okokkal magyarázók voltak kisebbségben (17%), míg a kizárólag kognitív okokat emlegetk tették ki a nem használók több mint 40

felét (53%), a fennmaradó egyharmadba (31%) tartozók materiális és kognitív okokat egyaránt említettek. Annak érdekében tehát, hogy a társadalom egyelre távolmaradó fele is bekapcsolódhasson az internet használatába, javarészt ennek az érdektelenségnek, közömbösségnek a legyzésére van szükség, azaz olyan tartalmakra és szolgáltatásokra, amelyek ennek a rétegnek is felkeltik az érdekldését.

2. Fontos trendek az infokommunikációs infrastruktúra használatában Mobiltelefon: kiütéses gyzelem a vezetékes telefónia felett
Magyarországon ­ hasonlóan a volt szocialista blokk más országaihoz ­ a rendszerváltás egyik következménye a gazdaság teljes átalakulása volt, amely nem hagyta érintetlenül a távközlési szektort sem. Azt is mondhatnánk, hogy az elmúlt tizenöt évben gyökeresen átalakult a (mobil)telefónia világa. Tíz éve a száz lakosra es vezetékes elfizetések száma alig különbözött a mostani adatoktól. Akkoriban még a vezetékes elfizetések száma dinamikusabban növekedett, mint a mobiltelefon elfizetéseké, a területet ismerk azonban már akkor is tudhatták, hogy ez a lendület már nem tart sokáig. Az ezredforduló a távközlés számára is fordulópontnak bizonyult, 2000-ben ugyanis megállt a vezetékes penetráció növekedése és csaknem ugyanannyi mobiltelefont vettek ekkor, mint ahány vezetékes elfizetést kötöttek. Elmondható tehát, hogy nagyjából az ezredforduló óta folyamatosan csökkent a háztartások vezetékes telefonnal való ellátottsága, míg a mobiltelefon elfizetések19 száma dinamikusan emelkedett. A mobiltelefon hihetetlen elterjedését jelzik a KSH makroadatai20, amelyek szerint évek óta folyamatosan csökken a vezetékes elfizetések száma, 2007 II. negyedévében száz lakosra mindössze 33 vezetékes telefonvonal jutott. A vezetékes vonalak csökkenése a mobiltelefon további terjedésével jár együtt, 2007 II. negyedévében száz lakosra számítva 102 mobil-elfizetés volt Magyarországon.

19 A kártyás (ún. pre-paid) ,,elfizetésekkel" együtt. 20 A KSH statisztikái az internet elfizetésekkel dolgoznak, így a lakossági adatokon kívül tartalmazza az üzleti és az intézményi elfizetéseket is. Az arányokat tekintve az elfizetések kétharmada üzleti, negyede lakossági, a maradék intézményi.

41

3. ábra: Vezetékes és mobiltelefon elfizetések száma 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007. II. né.
33 Vezetékes fvonalak száma Mobilelfizetések száma 102

Forrás: KSH 2006

A WIP legfrissebb hozzáférési adatai is azt mutatják, hogy a vezetékes telefon visszaszorulóban van, jellemzen fként a kevésbé tehets területeken. Míg a kedvez helyzetben lév régiók háztartásaiban a mobiltelefon mellett még megtalálni a vezetékes telefont, addig az elmaradottabb régiók háztartásait inkább jellemzi a mobiltelefon kizárólagossága, aminek negatív hatása lehet az otthoni internet hozzáférésre is (sok helyen csak vonalas telefonnal lehetne csatlakozni a világhálóhoz). Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év alatt folyamatosan csökkent azon háztartások aránya, ahol semmilyen telefon sincs, a legfrissebb 2007-es WIP adatok szerint a háztartások mindössze hat százaléka tartozik ide. Ezzel együtt folyamatosan növekszik azoknak az otthonoknak az aránya, ahol kizárólag mobiltelefon van, 2007-ben az otthonok egyharmada tartozott ide (32%), és egyre csökken azok aránya, ahol csak vezetékes telefon van (12%). A vezetékes elfizetések alól felszabadított ADSL szolgáltatásoknak, a mobiltarifák mérsékldésének és az alternatív megoldásoknak (IP alapú telefonálás) köszönheten a mostani értelemben vett, elfizetéshez kötött vezetékes telefon napjai meg vannak számlálva.

A betárcsázós internet vége, éljen a (döcög) szélessáv!
Magyarországon 1997-ben jelentek meg a professzionális magyar nyelv tartalmak, illetve a kommerciális internetszolgáltatás. Az internetezk száma ekkor a lakosság egészében mindösz42

sze egy százalék volt, az otthoni hozzáféréssel rendelkez háztartások aránya pedig 0,7%. A kezdeti alacsony bázisról dinamikus növekedés indult: a Szonda Ipsos és a GfK Hungária által 1998. második félévében készített felvétel szerint pedig 800 ezren fértek hozzá a világhálóhoz Magyarországon.21 1999-ben indult el a MATÁV els otthoni felhasználókat célzó ISDN csomagja, de a cég közel 10 százalékos díjemeléssel, majd az els átalánydíjas internetezés felé mutató csomagjával, az éjszakai 150 forintos tarifával is felhívta magára a figyelmet. 1999-re 62000 modemes kapcsolatot tartottak számon, több mint felük ,,matávos". Ez szám jelents változásra utal, hiszen ezt megelzen, leginkább a céges bérelt vonalak segítségével lehetett internetezni. Az ezredforduló több jelents technológiai fejlesztést és ennek következtében piaci átrendezdést is hozott magával: az ISDN terjedése felgyorsult (a rövid ideig tartó felfutást intenzív reklámkampány, valamint a folyamatosan csökken, majd megszn adatforgalmi felár is segítette), illetve megjelent a szélessávú ADSL és a kábelmodemes technológia is. Szintén fontos lépés volt az internet-szolgáltatók körének bvülése, a piacra lép FreeNet-es (ingyen internetes hozzáférést nyújtó) cégek jóvoltából. Az ingyenes internet szolgáltatók kezdeti sikere elssorban a kedvez tarifáknak volt köszönhet, az ingyenes internet esetében ugyanis külön havidíj híján csak a telefonvonal használatának költségét kellett kifizetni. A siker nem váratott sokat magára, ugyanis alig fél évvel a megjelenésük után már 140 ezer új csatlakozási pontot létesítettek22, ami 2001-ben meghaladta az Axelero (ma T-online) ügyfélszámát. Fontos mérföldkként a MATÁV 2000 augusztusában kapta meg a Hírközlési Felügyelet engedélyét ADSL szolgáltatásának elindítására, majd szeptember 1-jén meghirdette elször csak nagykereskedelmi ügyfeleknek szóló ADSL-ajánlatát, de egy évvel késbb a szolgáltatás már magánszemélyek számára is elérhetvé vált, igaz meglehetsen borsos áron (2000 év végén például egy korlátlan, 768/128-as csomag 160.000(!) forintba került havonta). Az árak azonban gyorsan estek, egy évvel késbb magánszemélyek már 6.600 Forintért is ADSL-ezhettek. A 2001-es évben, amikorra a 14 év feletti lakosságnak még csak a 18%-a használta rendszeresen az internetet, az ADSL-t kínáló szolgáltatók száma növekedésnek indult, miközben az árak folyamatosan csökkentek. Ez azóta is tart, a szolgáltatók nagyobb sávszélességet és/vagy alacsonyabb árakat kínálnak, ahol mindkét technológia elérhet, ott ers verseny van az ADSL és a kábelen elérhet internet között ­ miközben a szélessávú kapcsolatok száma 2004-re meghaladta, majd 2005 végére
21 Fontos, hogy ez nem használatot, csak a hozzáférés lehetségét jelentette. 22 A Kiwwi és a Freestart (legnagyobb ingyenes internetszolgáltatók) saját adatai alapján.

43

szinte teljesen visszaszorította a betárcsázós internetet. Ha azt állítjuk, hogy a háztartások vezetékes telefon-elfizetései lassan elfogynak, a keskenysávú internethozzáférések kapcsán azt kell mondanunk, hogy már el is fogytak. Akik ma Magyarországon internetkapcsolattal rendelkeznek, szinte kizárólag szélessávú megoldásra fizetnek el. A korábbi (2006-os évet leíró) jelentésünkben is bvebben foglalkoztunk az adatátvitel sebességével, tettük ezt abból az apropóból, hogy a szélessávú hozzáférések aránya mind a KSH makroadatai, mind a WIP lakossági felmérése szerint többségbe kerültek. Az idei év során tovább folytatódott a szélessávú kapcsolatok terjedése, olyannyira, hogy a KSH II. negyedévi gyorstájékoztatója szerint az összes elfizetés alig három százaléka dial-up vagy ISDN, azaz már csak mutatóban találunk keskenysávú (a statisztikában megjelen) elfizetést.23
1. táblázat: Internet-elfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint
Vezeték nélküli Internet-elfizetések hozzáférés szerint Kapcsolt vonal Bérelt vonal

Kábeltévé

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 II. n.év

265 190 327 480 355 874 284 376 210 662 70 969 49 147

28 192 34 549 35 524 36 118 30 949 14 909 13 332

n.a. 32 054 114 813 235 969 372 523 597 331 682 363

17 571 31 190 77 189 135 803 212 145 374 647 472 927

3 108 4 487 4 631 4 384 4 507 4 749 5 348

n.a.

7 592

321 674 445 863 630 109 741 771 907 263 1 329 625 1 569 113

n.a. 16 103 24 055 18 023 35 015 10 105 62 514 13 963 251 774 15 246 328 641 17 355

Forrás: KSH 2007

23 Ez azonban nagy valószínséggel nem jelenti azt, hogy teljesen megsznik a betárcsázós internet, hiszen a dial-up kapcsolatot használók jó része az elfizetéshez nem kötött ,,nyílt internetet", vagy az úgynevezett ,,ingyenes internetet" használja. Jelentségüket azonban nem lehet pontosan meghatározni, csak becslések léteznek, amelyek számukat nagyjából száz-ötszázezer fre teszik.

44

Összesen

Egyéb

xDSL

ISDN

2. táblázat: Internet-elfizetések aránya hozzáférési szolgáltatások szerint
Vezeték nélküli Internet-elfizetések hozzáférés szerint Kapcsolt vonal Bérelt vonal

Kábeltévé

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 II. n.év

82% 73% 56% 38% 23% 5% 3%

9% 8% 6% 5% 3% 1% 1%

0% 7% 18% 32% 41% 45% 43%

5% 7% 12% 18% 23% 28% 30%

1% 1% 1% 1% 0% 0% 0%

0% 0% 4% 5% 7% 19% 21%

2% 4% 3% 1% 2% 1% 1%

100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%

KSH 2006

A KSH adataihoz hasonlóan a WIP legfrissebb adatai is megersítik, hogy drasztikusan lecsökkent a keskenysávú (dial-up, vagy a ,,mesterségesen életben tartott" ISDN) elfizetések aránya. A szélessávú kapcsolatoknak azonban hiába magas az aránya még nemzetközi öszszehasonlításban is, mivel az internetezk tábora szk. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint hazánk mindössze a tagállamok harmadik harmadának élén foglal helyet, jelentsen elmaradva az uniós átlagtól a 100 fre jutó elfizetések számában (ugyanekkora értéket állapít meg hazánkra az OECD országok 2007 júniusi rangsora is). Ha az átlagos sávszélességet, illetve annak árát (mennyiért kapni egy mbit sávszélességet) is bevonjuk az elemzésbe, akkor az OECD számai alapján azt látjuk, hogy hazánk ezen mutatók tekintetében is a rangsor hátsó harmadában tanyázik. Mindeközben azt sem szabad elfelejteni, hogy a legnagyobb növekedést produkáló országok nem a rangsor hátsó felébl kerültek ki, tehát tovább folytatódik egy ,,többsebesség" Európa kialakulása.24 Ennek hátterében az Európai Bizottság véleménye szerint leginkább versenyszabályozási kérdések állnak, ismerve azonban a hazai diskurzusokat és a nem használat okait, Magyarországon legalább ennyire problémát jelent az érdektelenség, az információs írástudás- illetve a számítógép hiánya, a mindenki számára megfelel szolgáltatások és tartalom szk köre, valamint az infrastruktúra kiépítettségének hiányosságai.
24 http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/07/1492&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en

45

Összesen

Egyéb

xDSL

ISDN

4. ábra: 100 fre jutó szélessávú elfizetések száma az Európai Unió országaiban 40 35 30 25 20 15 10 5 0
28,3 28,8 33,1 37,2 18,2

11,6

Bu l Ro gár Gö m ia rö án Le ng gor ia ye sz lo ág Sz rsz lov ág ák Ci ia pr M L u ag itv s ya án Cs ror ia eh sz Le ors ág tto zág rs zá Po Má g rtu lta Sz gál lov ia é Ol Íror nia Sp asz szá an or g yo sz lo ág r Au szá És sz g Né zto tria Fr met rszá Eg a o g ye nc rsz sü iao ág lt rs Ki zá rá g B ly Lu elg ság x iu Sv emb m éd u Fi ors rg nn zá o g Ho rsz lla ág nd D ia á EU nia -2 5

Forrás: Eurostat

,,Már majdnem megéri" ­ végre már nem drága az internet
Fentebb már említettük, hogy 2000 év végén egy korlátlan, 768/128-as szélessávú internetes csomag 160.000 forintba került havonta, innen indult az árak már említett esése, illetve a csomagok bvülése, a kapcsolatok kapacitásának növekedése. A modemes idszak árairól nehéz egységes képet kapnunk, az biztos, hogy az átalánydíjas csomagok többé-kevésbé megfeleltek a lakosság pénztárcájának, nem hiába keltett hatalmas felzúdulást a MATÁV 2002 április végi bejelentése, miszerint a kedvezményes internethozzáférést lehetvé tev átalánydíjas távközlési csomagjait kivezeti a piacról. Akkor még nem látszott, hogy alig öt éven belül gyakorlatilag eltnik a betárcsázós internet. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) által 2006 tavaszán bevezetett ­ az ADSL-szolgáltatás kiskereskedelmi árain alapuló, retail minus (RM) ­ nagykereskedelmi árszabályozás hatására a piacon a verseny még tovább ersödött és a növekv sávszélesség mellett az elmúlt egy évben is csökkentek a fogyasztói árak. A KSH adatokhoz hasonlóan az NHH felmérése szerint is 2007 els félévének végén Magyarországon több mint 1,1 millió szélessávú (ADSL és kábelmodemes) internet-hozzáférés volt. A félév végén Magyarországon a telefonvonalak több, mint 20 százalékán vettek igénybe az elfizetk ADSL-szolgáltatást, de van olyan szolgáltatói terület is, ahol minden harmadik vonalon volt szélessávú internet-hozzáférés. Az RM módszer bevezetése óta a legnépszerbb (általában az alsó kategóriába tartozó 1 Mbps sávszélesség) csomagok nagykereskedelmi árai 2-51 százalékkal mérsékldtek. Ezen csomagok át46

5,7

6,9

6,8

6,8

6,6

11,6

11,1

12,2

12,7

13,9

14,8

15,9

15,5

15,3

16,8

18,4

20,0

21,1

22,3

23,9

23,8

24,6

lagára az els RM határozatnál 7254 Ft/hó volt, az ötödik határozat alapját jelent 2007 els félévében pedig az ilyen új csomagok ára 4362 Ft/hó volt. A kábelmodemes hozzáférések ára követte az ADSL-árak változását. A 2007 év végi ajánlatok között az új elfizetkre vonatkozóan találunk újabb lélektani küszöböt elér, 3000 Ft alá men ajánlatokat is. Arra a kérdésre, hogy ezt az áresést a fogyasztók, hogyan élik meg, próbál válaszolni az NHH ,,Infokommunikációs eszközök használata és médiafogyasztási szokások" cím jelentése. A jelentés megállapítja, hogy a fogyasztói árpercepció valamelyest javult az elmúlt években, bár a legtöbben annak ellenére is árnövekedést érzékelnek, hogy a távközlési szolgáltatások árindexe 2004 óta évrlévre csökken, miközben más közmvekért (pl. víz, csatorna, áram, gáz) ugyanezen idszakban egyre többet kellett fizetni.

Ha internetezni akarsz, költözz városba!
Az itt felvázolt növekedési pálya árnyoldala azonban, hogy az infokommunikációs infrastruktúra állapota az üzletileg nem vonzó településeken katasztrofális. Sok helyen még 80100 éves rézkábelek vezetnek a településekre, ami eleve kizárja, hogy a háztartások modern infokommunikációs szolgáltatásokat igénybe tudjanak venni. A GKIeNET Kft. felmérése szerint a magyarországi települések 15-20%-án még mindig nem lehet jó minség szélessávú internet szolgáltatáshoz hozzáférni. A GKM egyik, 2007 szi tenderkiírásában szerepl adatok szerint a lakossági lefedettség a 3000 fnél kisebb településeken még mindig nem éri el a 60 százalékot. Több, mint 700 településen egyáltalán nincs szélessávú infrastruktúra és több száz olyan település van, ahol a háztartások kevesebb, mint 50%-a fér hozzá szélessávú hálózathoz, kb. 1200-1500 településre pedig nem jut el optikai hálózat. Erre némileg válaszként a kormányzat már 2002-tl kezdden nem intézményesített célként jelölte meg a ,,szélessávú internethez" való hozzájutás megteremtését. A cél nemes, mivel abból a feltételezésbl indul ki, hogy az információkhoz való gyors hozzáférés mindenki számára elérhet lehetség kell, hogy legyen. Az internetezést és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat lehetvé tev infrastruktúra elemeire ugyanúgy kell tekinteni, mint az áramszolgáltatásra: minden településre el kell valamilyen módon juttatni, és ennek segítése, ösztönzése kormányzati feladat (erre irányultak a GVOP 4.4.1/2/3-as pályázatok). 47

A kormányzati munkát mindemellett jelents mértékben megnehezíti, hogy a döntéshozók nem rendelkeznek térképpel az alapinfrastruktúráról (gerinc-, körzet- és helyi-hálózatokról). 2004-ben elindult ugyan egy kezdeményezés az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztériumban, hogy az évente összeállított fejlesztési térképekre kerüljön rá az infokommunikációs hálózat is, de ez végül elhalt. A helyzetre tehát még 2007-ben is az a jellemz, mintha az úthálózat fejlesztésnél csak a városokat lehetne látni a térképeken, az ket összeköt utakról pedig szinte semmit sem lehetne tudni azon kívül, hogy léteznek-e (az út jellegérl azonban ­ hogy földútról vagy autópályáról van-e szó ­ semmilyen információ nem állna rendelkezésre). Ilyen körülmények között került kiírásra 2004-ben a GVOP 4.4.2-es pályázat, melynél az önkormányzatok tulajdonába kerül szélessávú infrastruktúra fejlesztését támogatták. A pályázatokkal kapcsolatos problémák viszont gyorsan rávilágítottak, hogy a 2007-ben induló GOP 3.1.1es ,,jogutód" kiírásánál már nem lehet ugyanazt a koncepciót alkalmazni.

3. Összegzés: vonalas betárcsázósból mobiltelefonos szélessávos
Végeredményben tehát a lakosság infokommunikációs eszközökkel való ellátottságát, illetve a számítógép-és internet használati szokásait tekintve felemás képet kapunk. A mobiltelefon elterjedtsége közel teljes, a vonalas telefon visszaszorulóban van, a betárcsázós internet korszakának vége, és egyre több otthoni gép van az internetre kötve. A pohár azonban félig tele, félig üres, a digitális kultúra annak a küszöbén áll 2007-ben, hogy a társadalom többségét elérje, miközben azonban az infrastruktúra nem jut el minden háztartáshoz. Várható tehát, hogy újabb gyökeres átalakulás elébe nézünk a következ években, miközben minden dinamikus változás ellenére nemzetközi összevetésben továbbra is a leszakadástól tartók táborát gyarapítjuk.

48

Az e-közigazgatás három korszaka
1. A közigazgatás informatizálása

Az Európai Bizottság 2001-ben hozta nyilvánosságra25 az els eEurope jelentést, amely már tartalmazta a tagállamok e-kormányzattal kapcsolatos fejlesztéseinek az elrehaladását (20 állampolgároknak és vállalkozóknak szóló szolgáltatás értékelésén keresztül). Az információs társadalom európai programjaihoz a magyar kormány már 2000-ben csatlakozott, vállalva a tagjelölt országok felzárkóztatását célzó program (eEurope+) teljesítését, ami átfogó, a gazdaság egészét érint szerkezetváltást kívánt elmozdítani. A magyar vállalással összefüggésben 2003-ban jött létre az európai információs társadalmi beilleszkedési folyamat hivatalos alapját jelent ,,Magyar Információs Társadalom Stratégia" (MITS) és annak részét képez ,,eKormányzat 2005 Elektronikus Kormányzat Stratégia és Programterv".26 Utóbbi céljai között szerepelt többek között a polgárok és vállalkozások számára nyújtandó közigazgatási kiemelt közszolgáltatások (EU 20) online elérhetségének kiépítése, melyen keresztül az állam mködésének hatékonyabbá, átláthatóbbá és hosszabb távon gazdaságosabbá tételének célját is kitzték. Magyarországon mindössze 1996-ban kezddött a központi államigazgatásban az IKT (információs és kommunikációs technológia) eszközök adatainak gyjtése, így a korábbi idszakból nincsenek más országok közigazgatásával való összehasonlító adataink, azaz a magyar közigazgatás informatizálásának ütemét csak önmagához viszonyítva tudjuk vizsgálni.
3. táblázat: A közigazgatás számítógép állománya kor szerinti bontásban, 2000-2004 év között (db)
2000 1 évnél fiatalabb 1­3 éves 3 évnél idsebb Összesen 23 674 40 629 46 847 111 150 2001 23 379 50 012 52 182 125 573 2002 29 540 63 615 55 420 148 539 2003 28 611 67 325 87 170 183 106 2004 37 003 72 245 105 729 214 977

Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság, 2005

25 Lásd ,,eEurope 2002" (COM/2001/0140 final), 2001.03. 13. 26 Lásd A Magyar Információs Társadalom Stratégiáról és annak végrehajtásáról szóló 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozatot.

49

A magyar közigazgatás informatizálódási folyamatának érdekessége, hogy a fejlettebb országokkal szemben ­ ahol a vezet szerepet elssorban a szolgáltató, kereskedelmi szektor töltötte be, a digitális forradalom elnyeit elször k használták ki ­ nálunk az államigazgatásban való felhasználás járt az élen. Az ezredfordulót követen újra fontos változást tapasztalunk, hiszen a közigazgatáson belül már az államigazgatásban látjuk a magasabb informatizálási szintet. 2003-2004-ben az államigazgatási intézmények dönt többségében megtalálható a számítógép, faxgép, mobiltelefon, az itt dolgozóknak több mint 80 százaléka használt számítógépet munkájához. Az intézmények dönt többsége rendelkezett internet-eléréssel, kétharmada intranettel is. Az internethez a központi közigazgatásban dolgozók kétharmada, ugyanakkor az önkormányzatok esetében csupán egynegyede fért hozzá. Messze nem mutattak ilyen biztató adatokat a lakossági e-közigazgatás használati mutatók ebben az idszakban, aminek persze számos oka van. A közigazgatás informatizálásának korszakában egyszeren alig álltak rendelkezésre ügyfél-oldali e-szolgáltatások, másrészt a hazai internetezk tábora is ijeszten alacsony volt. A TNS Hungary Government Online 2003as adatai szerint hazánkban a 15 évesnél idsebbek mindössze 15 százaléka használt internetet, míg az e-kormányzati szolgáltatásokat csak 6 százaléka. Ezzel a vizsgált 32 ország között Magyarország az utolsók egyike volt. Az eközigazgatási szolgáltatásokat ma jellemzen a középkorú, idsebb és kisebb településeken élk veszik igénybe, míg az e-közigazgatás els szakaszában inkább a 35 év alatti, nagyvárosokban él fiatal felnttek adták a f bázist.

2. Az e-közigazgatási alapinfrastruktúra kiépítése
A közigazgatás informatizálásának hosszú korszaka 2003 körül zárult le, amit meglátásunk szerint egy 2006-ig tartó, az e-közigazgatás alapinfrastruktúrájának kiépítését célzó szakasz követett. Az elz évek igen gyenge fejldéséhez képest ebben az idszakban jelents elrelépések és fontos fejlesztések történtek, így megteremtdtek a mszaki, technológiai, infrastrukturális, eljárásrendi, szabványügyi, jogi alapok az e-közigazgatás széleskör bevezetéséhez, azaz egyben elkezddhetett a legfontosabb ügyfél és szolgáltató-oldali fejlesztések, alkalmazások, szolgáltatások elindítása is.

50

2003-2005 között sok kritika érte az EU-tagállamokat az eEurope2005 célkitzéseinek hiányos megvalósítása miatt, ám Magyarország esetében megállapítható, hogy ezeknek az elvárásoknak a rendelkezésre álló igen szkös erforrások és idintervallum ellenére jól meg tudott felelni. Különösen igaz ez az infrastruktúra, az e-kormányzati közm alapjainak lerakására, az unió e-közigazgatási rendszereihez való csatlakozásra, valamint a szükséges törvény- és rendeletalkotási folyamatra.
4. táblázat: Különböz online közszolgáltatást igénybevevk aránya 2003-2004-ben az EU országaiban
Vállalkozók 2003 év EU-15 Információt szerez EU Magyarország Formanyomtatványokat tölt le EU Magyarország Visszajuttat kitöltött formanyomtatványokat EU Magyarország 44% n.a. 38% n.a. 23% n.a. 2004 EU-25 51% 44% 46% 41% 36% 30% Állampolgárok 2003 év EU-15 21% n.a. 10% n.a. 6% n.a. 2004 EU-25 45% 54% 20% 25% 12% 14%

Forrás: Eurostat, 2005

Az Európai Unióban az e-közigazgatás 20 alapszolgáltatásának felkészültségi szintjét 2000 óta folyamatosan mér Capgemini adatai szerint 2006-ban Magyarország lépett elre legnagyobbat az európai rangsorban, a 23-ról a 14-ik helyre: 2003-ban a hazai elektronikus szolgáltatások csak 15 százalékos készültségi szintet értek el, ami 2006-ra felugrott 80 százalékra, míg a teljes mértékben online elérhet szolgáltatások aránya 50 százalékra, így mindkét mutatóban elértük az Európai Unió átlagát. Mindez elssorban a 2003-ban elfogadott e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv végrehajtásának köszönhet, amely dönt mértékben az Európai Unió ajánlásában kijelölt alapvet húsz közszolgáltatás elektronizációját, a megbízható mködést biztosító infrastruktúra, e-kormányzati közm megteremtését célozta meg. Hiányosságként róható fel, hogy nem igazán történt elrelépés az online közigazgatási szolgáltatások minségének javításában, az állam átláthatóbb, hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfél-orientáltabb kialakításában, aminek hátterében elssorban az elmaradt közigazgatási folyamatok reformját, ésszersítését látjuk. A gyakorlati lépések elssorban a tevékenységek, egyes folyamatok elektronizálására fókuszáltak, míg a közigazgatási szer51

vezetek és szintek közötti munkamegosztás, koordináció áttekintése, reformja sokkal kisebb hangsúlyt kapott. Az új, az e-Közigazgatás 2010 stratégia ennek megfelelen már ez irányba is elmozdul egy professzionális keretrendszer kidolgozásával, miközben eltérbe kerül az ügyfél-orientált megközelítés is. A fejlett országok többségében azonosítható egy-egy zászlóshajó projekt, fejlesztés az e-közigazgatás terén is. Magyarország esetében ilyennek tekinthet az Ügyfélkapu kiépítése, valamint az e-adózás kötelezvé tétele. Az elektronikus közigazgatáson belül eddig az e-adózás bizonyult az egyik legsikeresebb alkalmazásnak, nem utolsósorban azért, mert mind a vállalatok, mind az állam számára igen komoly id- és pénzmegtakarítást tesz lehetvé. Nem véletlen, hogy rekordok születnek: az Egyesült Királyságban például korábban sosem éltek annyian az e-adózás lehetségével, mint a legutóbbi bevallási idszakban. Legutóbb 40 százalékkal több adózó küldte el az interneten keresztül az íveket, mint egy évvel korábban. A határid lejárta eltti utolsó 24 órában 150 ezer bevallás érkezett be, azaz a rendszernek óránként 6 000, tehát másodpercenként két adóbevallást kellett befogadnia. Összevetésképpen: Magyarországon 345 000 bevallás volt a napi rekord, az óránkénti pedig 26 249 darab. A magyar e-kormányzat egyik legnagyobb projektje az elektronikus adó- és járulék-bevallás bevezetése, ami több éves elkészület, fejlesztés és tesztelés után 2006-ban érkezett kritikus fázisba, hiszen az év végéig Magyarország valamennyi munkáltatójának regisztrálnia kellett magát a rendszerben, és 2007 január 31-tl kötelezvé vált számukra az elektronikus rendszer használata az Ügyfélkapun keresztül.
5. táblázat: A regisztrált adózók számának és az általuk elektronikusan benyújtott bevallások számának alakulása az elmúlt öt évben
2002 Regisztrált adózók száma Elektronikusan benyújtott bevallás db. 610 8 000 2003 860 40 000 2004 3 000 150 000 2005 40 000 520 000 2006 600 000 2 800 000 (becslés)

Forrás: APEH, Pillér Kft., 2006

A magyar e-közigazgatás egyik legnagyobb volumen eseménye 2007-ben is az elektronikus adóbevallásokhoz kapcsolódik. Február közepéig ­ alig több mint egy hét leforgása alatt ­ összesen 3,5 millió e-bevallás érkezett be az APEH-hoz az Ügyfélkapun keresztül az összesen 800 ezer regisztrált vállalkozástól. Nagyon fontos változás az elz évhez képest, hogy idén a hibás bevallások száma 10 százalékról 2 százalékra esett vissza. 52

Szakérti becslések szerint 10-50 ezer forint közötti összegre tehet az a megtakarítás, amit a formanyomtatványokon történ bevallás megsznésével egy-egy cég elérhet, míg ez az államkincstár számára 300-400 millió forintos megtakarítást jelenthet. Az e-közigazgatás hazai alapjainak megteremtésének nagyon fontos állomása volt a jogi, szabályozási környezet biztosítása. A 2005-ös esztendben számos olyan törvény született meg vagy lépett hatályba, amely dönt jelentség az elektronikus közigazgatásra való áttérés szempontjából. Az e-ügyintézés effektív mködésének és az azt támogató törvényi háttér megteremtésének alapvet fontosságú eleme a ,,2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól", az úgynevezett Ket-törvény, amely egy közel 50 éves jogszabályt újított fel. A Ket. értelmében már nem az ügyfélnek kell a hivatalok között ingáznia különböz adatokért, mivel az ügyfelet nem kötelezhetik olyan adatok beszerzésére, amelyek a magyar hatóságok nyilvántartásában valahol már szerepelnek. Ha mindezt a közigazgatás papír alapon fogja végezni, akkor mködésképtelenné fog válni, hiszen már 2003-ban az önkormányzatoknál kezelt ügyiratok száma meghaladta a 27 milliót. Fontos szemléleti változás is kiolvasható a törvénykezésbl, hiszen megfordult a szabályozási modell: most már az lesz a kivétel, ha valamit nem lehet elektronikusan is intézni. A Ket. megjelenésének egyik fontos hatását az elektronikus aláírás elterjedésének felgyorsulásában várták a szakemberek. Úgy vélték, a hatósági eljárások interneten keresztüli intézését lehetvé tev törvény minden bizonnyal megmozgatja majd e piacot, ám az elmúlt két év nem hozta meg ezeket az eredményeket. Az elektronikus aláírásról a felntt magyar lakosság harmada hallott már, azonban a szolgáltatást a megkérdezettek alig 2 százaléka használta, míg 100 internetez közül mindössze 6 rendelkezik tapasztalatokkal az elektronikus aláírással kapcsolatban ­ derült ki a GKI 2005. évi monitoring vizsgálatából. 2006. január 1-jén lépett hatályba az elektronikus információszabadságról szóló törvény, melynek célja, hogy meghatározza az állami, önkormányzati vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatokat ellátó szervek elektronikus formában milyen módon kötelesek a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat rendszeresen közzétenni. Az állampolgárok tájékozódását elsegítend a törvény elírja, hogy az államigazgatás egységes közadat-kerest mködtessen: az állampolgár egységes felületen közvetlenül hozzáférhet bármely közzétételre kötelezett szerv közzétett adataihoz. Az utóbbi években a hazai e-közigazgatás mostohagyerekeként kezelt területe mindenképpen az e-önkormányzatok voltak. A 2006-ig mesterségesen szétválasztott központi és önkormányzati fejlesztési funkciók

53

mellett óriási gond volt, hogy a közigazgatási hatás- és feladatkörök közötti informatikai integrációt gyakorlatilag alig sikerült megoldani, hiányos volt az informatikai képzés, alacsony a közigazgatásban dolgozók informatikai ,,írástudása", különösen az önkormányzatoknál. A GKIeNet 2004-es felmérési adatai szerint a legtöbb önkormányzat számára az alapinfrastruktúra (megfelel számítógép-állomány) megszerzése, vagy fenntartása okozta a legnagyobb gondot a megfelel minség internetkapcsolat hiánya mellett. Ezzel összefüggésben talán nem is meglep, hogy az önkormányzatok mindössze 8 százaléka rendelkezik írott informatikai, valamint 3 százaléka információs társadalom stratégiával. 2006-2007-re azonban jelentsebb mérték fejldés tapasztalható ezen a téren is, hiszen már 2006-ban ­ szintén a GKIeNET kutatócég felmérése szerint (Lrincz­Tóth, 2006) ­ a magyar önkormányzatok számítógéppel való ellátottsága 96 százalékos volt, azaz szinte mindegyik önkormányzat rendelkezik legalább egy számítógéppel. Hasonlóan magas arányú az internet-hozzáférés is: az önkormányzatok 92 százalékának van valamilyen online kapcsolati lehetsége. Az internet-hozzáférések bels struktúrája is átrendezdött az utóbbi években: míg 2003-ban az önkormányzatok 74 százaléka keskenysávon kapcsolódott az internetre, 2005-ben ez az arány már csak 39 százalékos volt, míg a szélessávú elérések aránya ugyanebben az idszakban 10 százalékról 53 százalékra ntt. Az elektronikus önkormányzati fejlesztések legjelentsebb forrásai a 2004ben megnyíló GVOP pályázatok voltak. Magyarország 2004-2006 között közel 13 milliárd forintot költött e-önkormányzati rendszerek kiépítésére, amelybl 29 projekt valósult meg. A pályázatok végrehajtása a kiírás hiányosságai miatt koordinálatlan módon történtek, így a megvalósított rendszerek, az alkalmazott szabványok, keretrendszerek nem hogy egymással, de sok esetben még az állami rendszerekkel ­ elssorban az Ügyfélkapuval ­ sem kompatibilisek. A csak kétharmados szavazati többséggel módosítható önkormányzati törvény mindemellett igen nagy szabadságot ad az önkormányzatoknak, ami azt is jelenti, hogy egységes fejlesztésekre nem lehet kötelezni ket. Annak érdekében, hogy a már megtörtént fejlesztésekre fordított kiadások ne vesszenek teljesen kárba, a megoldást az ASP (Application Service Provider) alapon mköd szolgáltatás jelentheti, ami az új e-Közigazgatás 2010 Stratégiában meg is jelenik. Az egységesítés viszont már rövidtávon is elkerülhetetlen: az információáramlás biztosítása érdekében az egyes technológiai megoldásoknak tudniuk kell egymással kommunikálniuk. Az e-közigazgatás alapinfrastruktúrájához mindenképpen hozzátartozik a közigazgatásban dolgozók digitális írástudása. 2007-ben központi támogatásból megvalósított számítástechnikai képzéseken összesen 430 f vett

54

részt27, amely meglepen alacsony szám. Szerencsére az önkormányzatok esetében ennél sokkal kedvezbb képet látunk: a számítógépet használó önkormányzatoknál összesen 40,5 ezer egyéb beosztású alkalmazottat foglalkoztatnak, akik közül 2006-ban 8 ezren kaptak informatikai képzést. Egyre több önkormányzati alkalmazott rendelkezik ECDL vizsgával is: a számítógépet használó önkormányzatok 45 százalékánál (2005-ben 42%-ánál) dolgozik legalább egy ECDL vizsgát tett egyéb beosztású alkalmazott. ECDL tanúsítást szerzett egyéb beosztású alkalmazottja 1228 önkormányzatnak volt 2007-ben (GKIeNET, 2006). A 2006-ig tartó korszakról összegzésül elmondhatjuk, hogy az e-közigazgatás alapinfrastruktúrájának kiépítésével párhuzamosan megnövekedtek az állampolgári és vállalkozói igények a valóban szolgáltató jelleg, minségi közigazgatással szemben. Azonban tisztázatlan maradt az állam szerepe, megoldatlan a teljesítmény mérése és értékelése, párhuzamosság jellemezte a szolgáltató-oldali folyamatokat és általában a szervezetek mködését, az államháztartás jelents hiánnyal küzd ­ hogy csak néhányat emeljünk ki a magyarországi közigazgatási reformot egyre égetbben szükségessé tév okok közül. Mindezek ellenére 2006-ig hazánkban nem kötdött össze megfelel hangsúllyal a közigazgatás reformja, illetve modernizációja az elektronikus közigazgatási szolgáltatások eszközeinek és lehetségeinek hangsúlyozásával, tudatosításával, holott az említett célok eléréséhez minden fejlett országban segítségül hívják az IKT eszközöket.

3. Az e-közigazgatás társadalmasítása
A 2007-tl kezdd legújabb szakasz azonban már teljesen új kihívásokat támaszt az e-közigazgatás elé, amit az e-közigazgatás társadalmasítási szakaszának neveztünk el. Eltérbe kerülnek az ügyfélközpontú, magas szolgáltatási szint, azaz a személyre szabható e-szolgáltatások, a versenyképes társadalom és gazdaság elmozdítása érdekében a hatékonyság és hatásosság elsegítése, a web2.0 alkalmazásokban rejl lehetségek kihasználása, valamint mindezek elmozdítása érdekében a szolgáltató-oldali folyamatok modernizációja. 2007-tl már mindenképpen a minségi szolgáltatások irányába való elmozdulást kell szorgalmazni, hiszen itt tapasztalható a legnagyobb lemaradásunk az Unió országainak átlagához
27 Forrás: Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ Oktatási és Módszertani Igazgatósága, Továbbképzési- és Módszertani Osztály

55

képest. A hazai e-közigazgatás eltt álló legnagyobb kihívást az 5. szolgáltatási szint elérése jelenti, ugyanis az itt megjelenhet 9 online közszolgáltatás közül mindössze 1 érte el 2007-ben a perszonalizált felkészültségi szintet. Összehasonlításul, a szomszédos Ausztriában ez a mutatószám eléri a 71 százalékot. A személyre szabott, ügyfél-központú szolgáltatások kiépítése egyértelmen a szolgáltató-oldali folyamatok modernizációját követeli meg, az e-közigazgatás hazai fejldése egyértelmen ettl függ. Egyelre lemaradás tapasztalható az európai átlagtól (mintegy 6 százalékponttal) a szolgáltatások felhasználó-központúsága terén is, miközben a magyar kormányportál használhatósága viszont meghaladja az európai országok hasonló mutatóinak átlagát. Nem újkelet, ám a sikeres országok ­ az utóbbi 1-2 évben különösen Ausztria, Portugália, Szlovénia ­ visszatér tapasztalata, hogy az e-közigazgatás fejlesztése nem lehet eredményes határozott és világos politikai szándék, kinyilvánított akarat nélkül. Legnagyobb hiány pontosan e területen tapasztalható Magyarországon. Az utóbbi években az e-közigazgatásnak ­ sem magának az információs társadalomnak ­ nincs emblematikus képviselje a politikai vezetk között. A prioritások folyamatosan elmosódnak, ezeket nem tudja senki egységes egészként kezelni, jó gazda módjára irányítani, aminek következtében egyre csak halmozódnak az el nem, vagy csak félig elvégzett feladatok. Folyamatosan elmaradnak a társadalmi tudatosítást, a használat elterjedését elsegít akciók, programok, pedig az adatok azt mutatják, hogy az internet alacsony elterjedtségi mutatói ellenére az elektronikus közigazgatás nagyobb mérték használata lehetne az a húzó ágazat, amely az IKT eszközök használata, esetleg az ezekbe való beruházás felé terelhetné a most még nem felhasználók népes táborát. A lakosság közel fele pozitívan viszonyul az elektronikus ügyintézéshez, továbbá az elektronikus kormányzati és önkormányzati szolgáltatások meglétével tisztában lévk 40 százaléka tervezi, hogy a jövben ki is próbálja a szolgáltatást. A még mindig jellemzen fiatal, városi, gazdagabb rétegeket reprezentáló internetezkkel szemben az e-közigazgatás használói inkább középkorúak, idsek és sokan élnek közülük kisebb városokban, községekben. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a felhasználókon belül a szélessávú háztartásokban élk milyen kiemelked arányban használják az e-közigazgatás szolgáltatásait.

56

6. táblázat: Különböz online közszolgáltatást igénybevevk aránya 2006-ban az EU-25 országaiban és Magyarországon
EU-25 Minden felhasználó Interneten keresztül kapcsolatba lépett valamilyen közigazgatási szervvel az elmúlt 3 hónapban Információt szerez Formanyomtatványokat tölt le Visszajuttat kitöltött formanyomtatványokat 24,0 Magyarország Minden felhasználó 17,0 Szélessávú háztartásban él n.a

20,5 13,0 8,1

13,6 11,4 5,3

36,7 29,5 14,2

Forrás: Eurostat, 2007

Elszomorító, hogy e kedvez tendenciákat Magyarország ­ az európai uniós politika határozott törekvései ellenére ­ sem használja ki a befogadó információs társadalom, a befogadó e-közigazgatás ersítése érdekében. 2007ben Magyarországról nem is érkezett nemzeti jelentés az eInclusion terén tett erfeszítésekrl az Európai Bizottsághoz, aminek következtében arról sem érhet el hivatalos információ, hogy az e-közigazgatás terén milyen lépések történtek az e-befogadás elsegítése érdekében Magyarországon.28 A sok hiányosság ellenére legalább egy területen példamutató eredményeket érhettünk volna el. A magyarországi IT-mentor program sokáig egyedi kezdeményezés volt, ám mára ez a helyzeti elny is elszállt. Az IT-mentor szolgáltatás, szakma csíráit már a 2001-ben elfogadásra kerül Nemzeti Információs Társadalom Stratégiában is megtalálhatjuk, de a 2004 év elején megjelen eKormányzat 2005 stratégiában már ,,IT mentornak" neveztük azt a közvetít szakembert, akinek a részvétele nélkül elképzelhetetlen az elektronikus közszolgáltatások társadalmasítása. A Magyar Információs Társadalom Stratégia már külön programban foglalkozott a szakma kialakításával. A magyar társadalom többsége sajnos még azokkal az alapvet lehetségekkel, elnyökkel sincs tisztában, amelyeket a modern információs és kommunikációs technológiai eszközök nyújthatnak számukra. Az IT-mentor feladata, hogy társadalmi közvetítként hozzásegítse a digitális írástudásban járatlanokat az IKT eszközök által nyújtott szolgáltatásokhoz, információs lehetségekhez, forrásokhoz, tájékoztatást nyújtson az online világ lehetségeirl azok számára, akiknek nincs hozzáférésük, ismeretük vagy motivációjuk.
28 Lásd bvebben: http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/policy/country_ reports/index_en.htm

57

Ennek ellenére a szakma kialakításában, a szolgáltatás bevezetésében eddig szinte csak a civil társadalom részérl történtek kezdeményezések. Igaz, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) indított egy hasonló programot, IT-tanácsadó elnevezéssel, ám ez koncepciójában eltér az IT-mentor kezdeményezéstl, így vélheten hatásának jelentségében is. A Lisszaboni Deklaráció pedig világosan fogalmaz, külön felhívja a figyelmet arra, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások nyújtását kombinálni kell társadalmi közvetítk29 elérhetségével, akiket megfelel képzésben kell részesíteni, és jogszabályban rögzített jogosítványokkal kell felruházni ahhoz, hogy más állampolgárok helyett eljárhassanak hivatalos ügyekben.

4. Összefoglalás
Az e-közigazgatás fejldését elemzésünkben három szakaszra osztottuk. Az els szakaszt, a közigazgatás informatizálásának több évtizedes korszakát az e-közigazgatás alapjainak lerakása követte, azonban napjainkban már ezen a szakaszon is átléptünk, így immár az e-közigazgatás társadalmasításának korszakában élünk. A rendszerváltást követen a piacgazdaság mködését támogató jogi és egyéb intézmények rendszere mára teljes mértékben kialakult Magyarországon, ugyanakkor a közigazgatási hatósági eljárások és szolgáltatások általában túl lassúak, nem kellen hatékonyak, és gyakran a szolgáltatások színvonala sem felel meg a gazdasági-társadalmi elvárásoknak. Mindeközben az intézend ügyek száma folyamatosan növekszik, az ügyfeleknek az általuk elfogadhatónak tartott erforrásnál többet kell az ügyeik intézésére szánniuk. A lakosság és a vállalkozások drágának és bonyolultnak tartják az ügyintézést, ugyanakkor a közigazgatás fejlesztésétl az állampolgárok dönt többsége elssorban idmegtakarítást, nagyobb rugalmasságot, gyorsabb szolgáltatást, több és jobb információt vár. Magyarország viszonylag késn kezdte meg az e-közigazgatás alapjainak kiépítését, ám az eEurope programokhoz való csatlakozással ezt a hátrányunkat viszonylag gyorsan le tudtuk dolgozni. A 2003-2006 közötti idszakban az addigi igen gyenge fejldéshez képest jelents elrelépések és fontos fejlesztések történtek: kialakításra kerültek a fontosabb mszaki, technológiai, infrastrukturális, eljárásrendi, szabványügyi, jogi alapok az eközigazgatás széleskör bevezetéséhez, ami már jó alapot jelentett a legfontosabb ügyfél és szolgáltató-oldali fejlesztések, alkalmazások, szolgáltatások
29 Magyarországon például ezek lehetnének az IT-mentorok.

58

elindítására is. Sajnos az e-közigazgatás ebben a szakaszban fkent az államigazgatás elektronizációját jelentette, míg az e-önkormányzatok fejlesztése megfelelen ers kéz koordinálása nélkül történt. A közigazgatás informatizálásának és az e-közigazgatás alapjainak lerakása dönt mértékben informatikai fejlesztések keretében történtek, így fként az utóbbi korszak teljesítményének további kritikájaként az fogalmazható meg, hogy ezek a fejlesztések elssorban a mszaki szempontokat vették figyelembe, az elvárt gazdasági, társadalmi hatásokat nem. Ennek is köszönhet, hogy a magyarországi e-közigazgatás fejldésének legújabb szakaszában a további fejlesztések az informatizáláson túl már a szolgáltatások ügyfélközpontúságára, a mindenki által elérhet, könnyebben, egyszerbben használható szolgáltatások kialakítására, a befogadó eközigazgatás megteremtésére fókuszáljanak. Az e-közigazgatás fejlesztése egy professzionális és politikailag kiemelt jelentség, de ugyanakkor komplex megoldásokat igényl szakterületté vált, amiben már nem az informatikai, mszaki megoldásokon van a hangsúly, hanem ezen eszközök hosszabbtávú gazdasági-társadalmi hatásainak maximalizálásán. Nem elég az e-közigazgatási rendszereket kiépíteni, azokat reklámok, kampányok segítségével meg kell ismertetni az állampolgárokkal, segíteni kell azokat, akik nem tudják használni az IKT eszközöket, az oktatás segítségével új készségekkel, képességekkel kell felruházni a használókat, a bizalom növelése érdekében garantálni kell a biztonságos használatot, a magánadatok kezelésének biztonságát. Az e-közigazgatás társadalmasításának korszakának ezek lesznek az új kihívásai, miközben már itt van az internet alapú technológiák új generációja, ami mind a szolgáltatói, mind a felhasználói oldalon is még inkább a felhasználói attitdökre, az együttes tudásra, intelligenciára, a felhasználóra, mint termelre, a nyitott tartalomra, a könny használatra, a horizontális mködési elvekre helyezi a hangsúlyt.

59

A kutatás-fejlesztés és az innováció közelmúltja Magyarországon
1. Történeti elzmények

A kiemelked tudományos teljesítményekben a 19. század második felétl nem volt hiány Magyarországon, igaz, sokat árnyal a képen az a tény, hogy a magyarországi születés Nobel-díjasok egy kivételével lényegében külföldön elért eredményekért kapták meg a legnagyobb hírnev nemzetközi kitüntetést. A hazai, illetve külföldi (,,nyugati") érvényesülés különbségei mind a mai napig hatnak. A szocializmus alatt az állam kiemelt figyelmet fordított a tudományokra és a tudósokra, bár ez az elnyök mellett kétségtelenül sok kényelmetlenséggel is járhatott egyes tudósok számára, egy-egy tudományos iskola mégis idrl-idre világszínvonalú eredményekkel tudott jelentkezni. A rendszerváltás után a felsoktatási-egyetemi autonómia kiszélesedése a finanszírozási források radikális csökkenésével járt együtt. Az államilag fenntartott K+F intézmények hálózata javarészt leépítésre került a kilencvenes években: több kutatóintézetet bezártak, nagy arányban bocsátottak el kutatókat, a rendelkezésre álló forrásokat pedig mindenütt megkurtították. A közvetlenebbül hasznosuló vállalati kutatás-fejlesztésre talán még súlyosabb csapást mért a sors. Egészében a magyarországi kutatás-fejlesztési ráfordítások az 1990-es évek közepére a GDP 0,5%-ára zsugorodtak, 2000 után pedig 0,8 és 1% között stabilizálódott ez az arányszám. Ez a legalább 3-4%-os mutatóval rendelkez élvonalbeli országoktól igen messze van. Ennél is kedveztlenebb a kép, ha tudjuk, hogy a vállalatok a hazai összes K+F ráfordításnak legfeljebb a harmadát jegyzik, szemben a sikeresebb országok sokkal egészségesebb 2/3-os arányával (European Commission, 2006: 28).

2. Vállalati K+F az üzleti siker szolgálatában
Az államszocializmus alatt erltetetten fejlesztett nehézipar a nemzetközi versenytérben többnyire képtelennek bizonyult sikeres termékekkel jelentkezni. Technológiai fejlesztésre, új termékek kialakítására lett volna szükség, de erre már nem maradt lehetség a szabadabb kereskedelmi viszonyok megjelenése után. A rendszerváltás hozta korszersítés így leginkább ott valósult meg, ahol a külföldi befektetk zöldmezs beruházásaik során a legjobb gyártástechnológiát alkalmazták, bár ezzel többnyire exportra termeltek. Egyetlen 60

kivételt a gyógyszeripar bázisai jelentettek: részleges vagy teljes privatizációjuk során nem vesztették el innovációs aktivitásukat, és ma a magyarországi kutatás-fejlesztés kiemelkeden legnagyobb privát finanszírozói.30 Emellett sikertörténetként informatikai cégek innovatív mikrovállalkozásokból váltak életers középvállalkozásokká, a Graphisoft esetében pedig több tzsdén jegyzett részvénytársasággá. Az idetelepül nagyvállalatok (egész pontosan többnyire multinacionális cégek leányvállalatai) eleinte nem az itteni telephelyeiken kívánták elvégeztetni a kutatás-fejlesztési feladataikat. Az ezredfordulón ez a helyzet kezdett megváltozni: a gyógyszeripartól eltekintve a Tungsram Mveket felvásárló General Electric volt talán az els fecske, amelyik átvette, majd kibvítette a Budapesten mköd fejlesztmérnöki gárdát. A Sony-Ericsson és a Nokia mobiltechnológiai fejlesztéssel foglalkozó mérnökcsoportokat hozott létre, miközben egyetemi intézetektl is K+F projekteket kezdtek megrendelni. Ezeken túlmenen nagyvállalatok egész sorát említhetjük meg, amelyek közfinanszírozású kutatóintézeteket bíznak meg egyes K+F feladatok elvégzésével, bár ezek javarészt az infokommunikációs technológiák piacán érdekeltek. Mára a jó példák sokasodni látszanak, amelyekben biztosan szerepe volt a 2004-tl zajló kormánytörekvésnek, amely adózási kedvezményekkel31, és esetenként egyedi kompromisszumokkal32 ösztönzi a multinacionális cégek magyarországi kutatási beruházásait. Újszer megoldásként az infokommunikációs technológiák terén érdekelt multinacionális cégek terjed gyakorlatának látszik, hogy az innovatív hazai kisvállalkozások felvásárlásával szélesítik termékpalettájukat, erre jó példát jelent a Magyar Telekom. A nemzetközi trendek vizsgálata sok iparág esetében ennek a gyakorlatnak a terjedését valószínsíti a jövre vonatkozóan is.33
30 A vállalati K+F mintegy felét a gyógyszeripari nagyvállalatok adják. 31 Adókedvezmények és adóalap-kedvezmények egyaránt jelen vannak a palettán. Errl többet a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján olvashatunk: http://www.mszh.hu/ugyfel/vallalkozoknak/ado_vall.html. 32 A sajtó ,,lex Audi"-nak keresztelte el azt a kormánydöntés, amely szerint a 2006-ban bevezetett szolidaritási adóból levonhatóak a K+F-költségek. A döntés hátterében az állt, hogy az Audi bejelentette, hogy visszalép egy már eltervezett beruházástól, ha a kormány bevezeti az adónemet. 33 A szabalmi bejegyzésig jutó gyógyszeripari-élettudományi vállalkozások viszont például könnyebben sáfárkodhatnak a saját kutatásokon alapuló tkéjükkel, mint az informatikai vállalkozások a saját fejlesztéseikkel. Ez elsdlegesen a szellemi tulajdonjogok védelmének jelenlegi gyakorlatából, illetve az egyes iparágak eltér piaci viszonyaiból, és jellemz innovációs tevékenységeik eltéréseibl fakad.

61

3. A felsoktatási és akadémiai szféra
Magyarországon az alap- és alkalmazott kutatások kiemelt szereplje a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az utóbbi másfél évtizedben nem változott meg gyökeresen a helyzete és a mködési modellje: a kormányzat lényegében normatív támogatást biztosít számára. Az MTA részeinek-egészének mködése és teljesítménye nagyon nehezen átlátható és megítélhet, a jelek szerint nagy színvonalbeli különbségeket találni. Egyes MTA-intézmények nagyon dinamikusan jelentek meg az Európai Kutatási Térség pályázati együttmködéseiben. A nemzetközi és hazai pályázati források keresésére ösztönöz az MTA-nak nyújtott kormányzati források reálértékben egyre csökken mértéke. A kiírások szintjén viszont éppen az MTA profiljának alapját képez alapkutatásokra szánt közpénz mennyisége csökkent az utóbbi 3-4 évben. 2006 óta pedig növekszik a kormányzati nyomás abba az irányba, hogy az MTA mködése megváltozzon, és maga az MTA vezetése is bels vitát kezdeményezett az intézményes reformról. Az egyetemek és fiskolák meglehetsen bürokratikus intézmények, ami nem kedvez a kutatási tevékenységeknek.34 A tényleges kutatás-fejlesztési tevékenységet végz szervezeti egységek emiatt nagyon nehézkesen tartanak kapcsolatot a K+F-ben érdekelt vállalatokkal. A 2004 óta zajló szakpolitikai reformok ugyan a vállalatok és az egyetemek kooperációját ösztönzik (pl. az innovációs járulék, a pályázati kiírások együttmködési kritériumai révén), de mindkét oldalon sok a kudarcélmény, bár a konzekvenciák levonása még várat magára. Az egyetemek és fiskolák szervezeti alegységei különböz pályázatokon keresztül próbálnak forrást találni a kutatási tevékenységre, illetve a nagyobb egységek (karok, egyetemek) különösen az ezredforduló óta sok pályázati forrást tudtak infrastruktúra-fejlesztésre fordítani. A felsoktatási-akadémiai szféra sikertörténeteként értékelhet az infokommunikációs alapinfrastruktúrának szinte töretlen fejlesztése már az 1980-as évek óta.35 Az MTA Mindentudás Egyeteme pedig 2002 óta a tudományos ismeretterjesztés rendkívül sikeres példája, amely egyre összetettebb programmá vált és képes volt hatással lenni a tudományos szféra határain túl is, megszólítva a társadalom szélesebb rétegeit.

34 Az oktatási kérdésekkel önálló fejezetben foglalkozunk bvebben. 35 Elsként az 1986-ban az MTA és az Országos Mszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezésére indult Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIFP).

62

4. Szakpolitikai törekvések
A vállalatok bels K+F kapacitásai összességében alacsonyak, erre hivatkozva az akadémiai-felsoktatási szféra K+F képességeinek kiaknázását tekintette a magyar szakpolitika a f innovációpolitikai kérdésnek az adókedvezményeken, adóalap-kedvezményeken, az innovációs járulék szisztémáján és a pályázati kiírások együttmködést követel rendszerén keresztül. A cégek ennek révén a közfinanszírozású intézmények mszereire, laborjaira és humán erforrására támaszkodva indíthatnak K+F projekteket, amelyekhez közpénzeket nyerhetnek el pályázatokon keresztül, de a ráfordítás egy jelents részét (jobbára a felét) önrész formájában nekik kell biztosítaniuk. Az utóbbi évek kormánytörekvései tehát abba az irányba tolják a hazai kis- és középvállalatokat, hogy lényegében ,,kiszervezéssel" jussanak K+F teljesítményekhez. Az állami innovációpolitika, illetve a tudomány- és technológiapolitika árnyoldalát leginkább az jelentette az elmúlt egy évtizedben, hogy a terület illetékessége folyamatosan vándorolt a kormányszervek között. Igazi és állandó, felels stratégiai döntésekre képes szakpolitikai testület mindmáig nem állt fel. 2004. január 1-e óta az alapkutatások és a célzott akadémiai források kivételével a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) szerepe vált kiemeltté, de helyzete nem konszolidálódott, jellemz, hogy a szervezet els vezetjének 2006-os leváltása után hosszas interregnum következett, és az NKTH létjogosultságát is sokan megkérdjelezték. Közben az elvileg integráló és irányadó szervezetek, mint a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium és a Tudományos, Technológiai és V ersenyképességi Tanácsadó Testület (4T) szinte tetszhalott állapotba került.36

5. Mikor lesz a K+F-bl gazdasági haszon?
Egyelre a kutatás-fejlesztés volumenében, a kutatás-fejlesztésre költött források mennyiségében nem látható a fellendülés, hiába tették ebben látszólag érdekeltté a változtatások a hazai telephely vállalatokat. A hazai K+F-aktivitások eddig viszonylag kevés üzleti eredményre vezettek. Közelebbrl megvizsgálva azonban nem tnik véletlennek a beavatkozások után a hirtelen
36 Errl lásd bvebben Pakucs­Papanek, 2007.

63

fellendülés elmaradása. A vállalatok bér- és járulékterhei 2000 óta szinte töretlenül és jelentsen nttek, így a bizonytalan megtérüléssel jellemezhet K+F befektetésekre kevesebb saját forrás jut, ami különösen azért problematikus, mivel az Európai Unión belüli gazdasági verseny tovább élesedett, ahol a nem innovatív cégek és ágazatok jelents hátrányba kerülhetnek. Saját források híján a hazai vállalatok inkább pályázati forrásokért folyamodtak, de ez sem problémamentes. A pályázati forma ugyanis a piaci viszonyokhoz képest általában véve lassú, rugalmatlan és bürokratikus megoldás, ezért igazából csak a valóban nagy horderej K+F esetében jelenthetnek megfelel segítséget. Ezeknek a ,,forradalmian új" termékeknek, szolgáltatásoknak, eljárásoknak a kifejlesztése viszont a vállalati innovációknak csupán a kisebb részét képezik, és az is kérdéses, hogy az ilyen úttörnek szánt fejlesztéseket valaki a versenytársak számára is transzparensebb pályázati keretek között37 szeretné-e megtenni. A pályázatok kimondottan a termék- és gyártásinnovációt segítik, holott a marketing- és szervezési innovációban talán még több hiányt érzékelhetünk idehaza.38 A pályázati megoldás problémás volta így részben a vállalati oldal miatt jelentkezik. A már említetteken túl érzékelhet egyfajta tanácstalanság is, a kis- és középvállalkozások vezeti mintha nagyon nehezen tudnák kijelölni, pontosan milyen innováció lenne jövedelmez számukra, illetve azt kik, milyen keretek között tudnák elvégezni számukra.39 Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a vállalatok innovációs ,,inaktivitásának" egyszeren szerkezeti okai is vannak: a magyarországi vállalkozások jelents része nem innovációintenzív iparágban tevékenykedik.40 A fentebb ecsetelt vállalati helyzet ellenére a nehezebben megoldhatónak tn problémákat mégis az akadémiai-felsoktatási szférában találjuk. A közelmúltig képtelenség volt egyetemi spin-offok alapítása41, amelyek a meglév tudományos eredmények, tudás piacosításán nyugszanak. A sikeres, jó példát jelent egyetemi tanszékek, akadémiai kutatóintézetek kapacitásaikat nem bvíthették a ,,piaci" lehetségeiknek megfelel ritmusban, és éppenséggel testreszabott hitelek, tkebefektetések formájában pénztkét sem akkumulálhattak, így alig járultak hozzá a nemzetgazdasági teljesítményhez. Az innovációs törvény és a felsoktatás törvénymódosításai után azonban ez
37 Hiszen a pályázatra a bírálatot végz szakértk többé-kevésbé rálátnak ­ igaz, a végeredményt nem látják. Itt érdemes megjegyezni, hogy külön érdekessége ma a magyarországi pályázati elszámoltatásnak, hogy a pályázat sikeressége nem jelenti feltétlenül azt, hogy az valóban értékes kimenettel járt. 38 Kivételek persze akadnak, ezen a területen próbál segíteni az INNOCSEKK pályázat. 39 Errl bvebben lásd Lehcz (2007), vagy SZ.ZS (2007) újságcikkét. 40 Erre mutatott rá pl. Török Ádám (2006). 41 Olyan kis cégek, amelyek az egyetemen dolgozók piacosítható tudását egy vállalatba viszik át.

64

a gát gyakorlatilag megsznt, és a spin-offok elindítása esetenként támogatást kapott.42 Kiskapuként már a kilencvenes évektl némileg függetlenül tevékenyked egyetemi kutatóintézetek, valamint ennél is nagyobb szabadságot élvez non-profit szervezetek álltak fel. Sajátos megoldás a Budapesti Mszaki Egyetemé, amely az eladható termékekkel és szolgáltatásokkal jelentkez kutatócsoportokból egy, a holdingokhoz hasonló rugalmasabb hierarchiájú profitorientált szervezetet hozott létre. A 2004 óta zajló változtatások megítélése rendkívül vitatott, ahogy az elzetes hatáselemzése, úgy az értékelése sem történt meg. Számunkra különös ervel domborodik ki a hazai szakpolitika azon deficitje, hogy a horizontális, az innovációs tevékenységet egészében ösztönz beavatkozásokon túl nincs bátor, egyértelm irányvonal. Tulajdonképpen nem vállalta fel a magyar törvényhozás bizonyos húzóágazatok kijelölését, amelyek kikerülhetetlenül kutatás-fejlesztési teljesítmények ösztönzésével jártak volna együtt, amelyek a szinergia érdekében további oktatási és üzleti fejlesztések megvalósítását tenné indokolttá. Ezt a célt 2004 óta a Regionális Egyetemi Tudásközpontok (RET) és az alapkutatási arculattal kevéssé rendelkez Kooperációs Kutatóközpontok (KKK) révén próbálja betölteni a kormány. Mindkét esetben egyetemi K+F bázisok ideiglenes (jobbára 3 évig tartó) ,,feltkésítése" révén kívánnak létrehozni olyan kutatóközpontokat, amelyek vállalati megrendelésekbl és pályázatokból képesek önállósodni a projekt futamideje után. A KKK-k felállítása tartós vállalati-egyetemi együttmködési szándékra és konkrétabban definiált projektcélokra alapozódik. A magyar kutatás-fejlesztés terén azonban pozitív jel, hogy élettudományi és mszaki területen tevékenyked spin-offok egész sora jött létre az utóbbi években. Ezzel párhuzamosan megjelentek a kisebb innovatív cégekbe is befektetni hajlandó kockázati tketársaságok és tkealapok, tevékenységüket pedig ösztönzi a 2006 végén közpénzbl létrejött els magyarországi tkegarancia-alap, a Start Tkegarancia Zrt. A kutatás-fejlesztésre alapozott innováció lassan, de biztosan élénkülni látszik idehaza, így reményünket fejezzük ki, hogy a következ évtizedben további elrelépés történik ezen a téren is.

42 Természetesen a spin-offá válás folyamata továbbra sem egyszer, és hatással lehetnek rá az adott egyetemen belüli viszonyok.

65

Oktatás és informatika: az infrastruktúra építéstl a szemléletváltásig vezet rögös úton
1. Az oktatási rendszer az információs társadalom víziója eltt

Az államszocializmus idején Magyarországon a modernitás klasszikusnak nevezhet törekvései és megoldásai érvényesültek az oktatási rendszer kialakítása és mködtetése során. Az iskolarendszer megoldotta a lakosság szinte egészének alapfokú képzését, jelents eredményeket ért el a középfokú oktatás kiterjesztésében, valamint uralkodó ideológiai célokat szolgált ki.43 Ennek ellenére a korábbi politikai-társadalmi berendezkedés által ránk hagyott oktatási rendszer ersségének a tehetséggondozás és az elitképzés számított. Jellemz módon a tankönyvek folyamatosan egyre vastagabbá váltak: az ,,iskolás" mveltség világszinten igen magas (tulajdonképpen elérhetetlen) követelményeket támasztott a diákokkal szemben. Uralkodóvá lett a tanári munkában az idgazdálkodás szempontjából racionálisnak tn ,,leadom és felelet vagy dolgozat formájában számon kérem az anyagot" megoldás. A szocializmus oktatási rendszerének gyengeségét a folyamatos módszertani kiüresedés jelentette. Az 1960-as évektl nagyjából ugyanúgy és ugyanazt kellett oktatni. Elször a pártideológia kezdett némileg visszaszorulni a tananyagból. Az uniformizálódás és a módszertani sivárság jelenségére felfigyeltek a hazai szakemberek is, és keresztülvittek néhány fontos reformot. Fleg az 1980-as évek kezdetétl sikerült kiharcolni engedményeket a totális standardizáció ellenében: a fakultációs órák terjedése mellett szigetszeren új módszereket próbáltak ki a gyakorlatban. A rendszerváltás a tanári pálya presztízsének és egzisztenciális lehetségeinek radikális romlását hozta magával. Igaz, ez utóbbi ersen relatív érzület-váltásnak tekinthet: a tanárokat korábban sem fizették sokkal jobban a szakmunkásoknál, de legalább a megbecsültségük jóval magasabb volt. Korábban viszont nem voltak olyan egyéb szakmák, amelyek az iskolákban diákként legjobban teljesítket és (fleg a

43 Egy részletes elemzés esetében nem tekinthetnénk el attól a ténytl, hogy a tanári gárda sokáig nagy részben a két világháború között szocializálódott, és ez természetesen nyomott hagyott a napi gyakorlaton és kihatott a gyermekek nevelésére.

66

fiatal tanárokat) más, jobb karrierlehetségeket ígér pályákra csalta volna.44 Ezzel együtt sajnos érzékelhet, hogy az oktatásügy nem lett valamiféle kitörési-felemelkedési stratégia központi eleme a közelmúltban sem, és a tanárok ,,a nemzet napszámosai" maradtak.

2. Kulcsszerepben az oktatás
Az oktatási rendszer az egyik, ha nem a legfontosabb területe az információs társadalom építésének. Az oktatásról és az információs társadalomról szóló diskurzusok metszéspontjába többnyire az iskolák ,,informatizálása" kerül. Az oktatóprogramok, a digitalizált tananyagok, a tartalomkezel rendszerek, az egyéb oktatási célú IKT-eszközök (digitális táblák, ,,szavazógépek") valamint az iskolai (és iskolák közötti) ügyintézést segít informatikai eszközök könnyen belátható módon újfajta tanítási metódusokat igényelnek. Ez együtt jár az információs írástudás követelményével is: a tanárok és diákok egyaránt tudják használni a korszer eszközöket, egyénileg és csoportban egyaránt képesek legyenek a magas szint információgazdálkodásra (elérés és felhasználás). A modernitás során a gyermekek oktatása és nevelése (a szocializáció) jelents részben átkerült az iskolákhoz. Másrészt azt feltételezhetjük, hogy így nagyobb terepe lehet a felfedezéses tanulásnak és a csoportmunkának, viszont a hagyományos mveltségi tartalmak mennyiségének kérdését alaposan mérlegelni kell. Az információs társadalom azonban magával hozza az élethosszig tartó tanulást, ami feltételezi, hogy a tanulás nem áll meg az iskola befejezése után és hogy nem az iskola a tanulás egyetlen kiemelt intézménye. A lifelong learning ugyanakkor azt a követelményt állítja a tanítással hivatásszeren foglalkozók elé, hogy diákjaikat tanítsák meg önállóan is tanulni, valamint tegyék képessé és nyitottá az egyre újabb, saját boldogulásukat segít képzések teljesítésére.45 Mindez azt jelenti, hogy az oktatás fókuszában nem az informatikai eszközök integrálásának kell állnia, hanem az oktatás egészének meg44 Slágerszakká a közgazdász és jogász lett, és a legkülönbözbb tevékenységi körök kínáltak jobb anyagi gyarapodási lehetséget a tanári pályánál. Emellett egyre több pedagógus vállalt értékesítési ügynökként (pl. biztosítások, kozmetikumok, tisztítószerek értékesítésével) másodállást. 45 Ezeknek a tényezknek a kibontása és kapcsolatrendszerüknek a leírása a fejezet terjedelménél jóval nagyobb teret és egyúttal a fogalmi rendszer tisztázását is igényelné. Itt pusztán jelezni szerettük volna az oktatási rendszer kihívásainak összetettségét, amely messze túlmegy az informatikai eszközök integrálásán.

67

reformálása, az informatika csupán eszköz lehet ahhoz, hogy a diákok olyan tudásokat és készségeket sajátítsanak el, amelyekkel boldogulni tudnak késbb. Az újfajta társadalmi lét kiformálódása igen összetett kihívásokat jelent tehát az oktatási rendszernek, és viszont (az oktatás megreformálása nagy kihívás az információs társadalom számára). Mindez azért kiemelten fontos, mivel az oktatás teljesítménye a kikerül emberek képzettségén és tudásán, illetve az átadott értékrendszer révén a szervezeti kultúrán keresztül is igen ersen meghatározza a társadalmi fejldést és a gazdasági potenciált hosszabb távon is. Jó oktatási rendszer nélkül nincs se tartós versenyképesség, se magas életminség egy mai társadalomban.

3. Megújulási kísérletek
Az oktatás ,,informatizálásának" és a politikai rendszerváltásnak az igényei alapveten egyidben jelentek meg Magyarországon. 1993-ban fogadták el az új közoktatási törvényt. Ennek egyik módosításaképpen született meg a Nemzeti Alaptanterv 1995-ben. A magyar közoktatás egyik problémája, hogy a rá vonatkozó jogszabályi háttér folyamatos változtatásokon megy keresztül, egyre kevésbé egységes, és ami különösen problematikus, hogy mindezek miatt nem átlátható. Az intézményi struktúra, a finanszírozási rendszer és a módszertani megújulás igénye egyre inkább gyarapodó, mint ritkuló ellentmondásokkal küszködik. A radikálisabb beavatkozások az oktatáspolitikával szembeni dacot szültek a pedagógusok körében. Az oktatás területén (más szakpolitikákkal összehasonlítva, ahol szintén ers autonómiával rendelkez, közpénzekre alapozódó intézmények a f érintettek) sok beavatkozás történt, de a szakpolitikai koncepciók érvényesítése és a koherens szakpolitika létrehozása (és még inkább: megtartása) ezer sebbl vérzik. Ez visszaütött és a pedagógiáról szóló diskurzusokat maga alá temette az oktatási intézmények szerkezetérl és finanszírozásáról szóló kötélhúzás.46 Mivel a radikálisabb beavatkozás az MSZP­SZDSZ koalíció regnálásának idejére esik, fél az is, hogy végletes pártpolitikai megosztottságot szült. A közoktatással - ami az információs társadalom korában a fejldés egyik záloga - nem tehet meg büntetlenül, hogy négyévente ideoda rángassák.
46 Erre figyelmeztetett már 1999-ban Knausz Imre, az általános iskola ,,deNATurálásáról szóló cikkében (Knausz, 1999).

68

A szakpolitikai anomáliákon túl az is problematikus, hogy a pedagógustovábbképzés rendszere alacsony hatásfokú. A lényeges módszertani megújulás igen szk körben, szigetszeren történt meg a közoktatásban. A szemlélnek az a benyomása, hogy hosszabb távon elsdlegesen az intézményvezetés hozzáállásán múlik a megújulás, mert az egyes tanári magánkezdeményezések biztatás és támogatás hiányában könynyen elhalhatnak. Szép példák mindenesetre bven akadnak, és a megújulásra van tanári igény, fleg, ha a pedagógusok azzal találkoznak, hogy az amúgy egyre passzívabb diákok változatosabb új (és régi-új) módszerekkel megszólíthatóak.47 A középfokú szakképzés szintén sok beavatkozást élt át. A hagyományos szakmaszerkezet azonban nem kell dinamikával alakult át, korszernek nem nevezhet (Z. Karvalics ­ Kollányi, 2006). A foglalkoztatás-politika és az oktatásügy, valamint a kistérségi-regionális fejlesztéspolitika a lokális aktorok szintjén kevéssé talált egymásra, ez alapvet gátját képezi az egyes településcsoportok testreszabott fejlesztésének. Fontos fejlemény, hogy az EU támogatásainak kihasználásával úgynevezett Térségi Integrált Szakképz Központok születtek. Ez nagyjából egy megye szintjén kapcsolja össze a szakképzést kínáló oktatási intézményeket, fenntartóikat és szakmai partnereiket, kiemelten a helyi vállalkozásokat. A kísérlet elremutató, egyelre viszont jól mutatja, hogy az ilyen tartós, stratégiai jelleg együttmködésekben Magyarországon hiányzik a rutin. Egészében a felsoktatás meglehetsen sikertelenül birkózott meg a diáklétszámnak az 1990-es évek közepétl zajló, csak az utóbbi 1-2 évben leálló expanziójával. Ennek oka, hogy lényegében nem változott meg az oktatói létszám, a mködési logika és az infrastrukturális háttér, így több felsoktatási intézmény (illetve kar) tragikus anyagi helyzetbe került. Az óhatatlanul szükséges reformokra tett kísérletek igazából csak 2002 után kezddtek el. A felsoktatásban legnagyobb hatással a bolognai folyamatnak elkeresztelt szerkezeti átalakítás járhat. Ennek keretében elkülönül az alap- és mesterképzés, az egyetemek és fiskolák megkülönböztetése okafogyottá válik. Míg a diáklétszámot eddig az intézmények maximalizálni próbálták (legalábbis az olcsó képzési költséggel kivitelezhet szakok esetében), addig most kötelezvé lett az évfolyamok egy részének a ,,kibuktatása" legalább az alapképzés végén. Ebbe az irányba hat
47 Utóbbira példa lehet az olyan elektronikus oktatási keretrendszerek elterjedése az iskolákban, mint a Moodle. Ennek a gimnáziumban játszott szerepérl lásd például Holczer, 2007.

69

a frissen elfogadott, máig politikai alkuk tárgyát képez Felsoktatási Részhozzájárulás (FER) ,,fednev" tandíj-koncepció, amely versenyt hirdet a diákok között. Az idközben bevezetett kreditrendszernek a diákok elrehaladásával kapcsolatban mutatott rugalmassága így kombinálódni látszik egy szigorú szelekcióval. A felnttképzésrl, a szakmai átképzésekrl, továbbképzésekrl, a formális oktatáson kívüli aktivitásokról kevéssé rendelkezünk tiszta képpel, habár az információs társadalom egyik kulcsa a már fentebb említett élethosszig tartó tanulás, a lifelong learning. A 2004-es EUROSTAT munkaerfelmérés szerint a felntt (24-64 éves) lakosságnak Magyarországon kevesebb mint 5%-a vett részt képzésben és oktatásban a kérdezés idejét megelz 4 hétben, miközben az EU-25-ök átlaga 10% körüli, az éllovas északi államok (Svédország, Dánia, Finnország) pedig 2736% közötti statisztikákat mondhatnak magukénak. Különösen alacsony ez az arányszám, ha azt vesszük, hogy az egyre hosszabb felsoktatási karrier (esetenként a második, netán harmadik diploma megszerzése) is belecsúszik a huszonévesek révén. Az élethosszig tartó tanulás és szken az elearning támogatása is alapveten pályázati struktúrákra épült, ami javarészt azt jelenti, hogy még nem szerves része a hazai munkaszervezeti kultúrának, és nem szisztematikusan a munkahelyi (munkáltatói és munkavállalói) igényeket elégíti ki, hanem esetleges, az elérhet pályázatok kiírásától függ.48

4. Az IKT pedagógiai alkalmazása
Az egyéni kezdeményezések után és mellett a NAT-tal szinte egyidben az általános és középiskolák ,,informatizálásának" az elsegítésére indult egykoron a Sulinet program. Korábban már egyes iskolák diákjai és tanárai tapasztalatokat szereztek a matematikában, esetleg az idegen nyelvek tanításában használható oktatópogramokkal, ezek azonban szigetszernek tekinthetek. Nemzetközi szinten tulajdonképpen korainak nevezhet, hogy 1997-ben egy központi kormányzati program alapján elindult az iskolák internetre csatlakoztatása és a számítógépparkok kiépítése (helyenként modernizálása). A számok alapján kétségtelenül eredményesnek tarthatjuk a programot: ha a kiosztott hardvereket, a létrejött hálózatokat vizsgáljuk, akkor elérjük az EU-átlagot. Az IKT-vel viszont nem feltétlenül találkoztak a tanárok és a diákok ­ legalábbis az informatika órán kívül. A számítógéptermekbe zárt
48 Ráadásul a pályázati támogatások tartalmi érvényesülését máig nem kielégíten ellenrzik.

70

vagy egyszeren hónapokig, esetenként évekig raktárban maradt, ki nem használt eszközökrl számos intézményben keringenek legendák. A program árnyoldala, hogy a más iskolai eszközökhöz mérten rendkívül gyorsan elavuló és igen drága eszközpark folyamatos korszersítése súlyos anyagi terhet jelent. A helyzet orvoslására a 2004/2005-ös tanévtl került bevezetésre az iskolai informatikai normatíva, aminek terhére hardver- és szoftverbeszerzések eszközölhetk. Ez a Sulineten keresztül történ beszerzéseknél kevésbé bürokratikus, és a remények szerint a piaci versenyt nem korlátozó megoldás. A 2005-ben indult ,,Közoktatási informatikai fejlesztési program" célja a közoktatási intézményekben meglév eszközpark fejlesztése, köztük az iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftverek bevezetése. Az információs és kommunikációs technológiák beszerzése azonban továbbra is alapveten pályázati formában valósul meg. A jövben a "Társadalmi Megújulás Operatív Program" (TAMOP) és a "Társadalmi Infrastruktúra OP" (TIOP) biztosít fejlesztésimegújítási programokat az iskolák technológiai-módszertani korszersítésére. A leglátványosabb ­ és legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltott ­ támogatás a digitális zsúrkocsik és bröndök beszerzését segítette, legutóbb pedig interaktív táblák ,,kiosztását" jelentette be a kormány. További nagyív tervet jelent a vezeték nélküli technológiák alkalmazásának kiterjesztése minden közoktatási intézményre, illetve az iskolákat is bekapcsoló Közháló optikai hálózatának fejlesztése, az adatátvitel minségének javítása érdekében. Az iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftvereknek (a nekik megfelel hardverkörnyezettel együtt) egyfajta standardnak kell megfelelniük, és immár ezeket is akkreditáltatni kell. Ezen szoftverek alkalmazását hivatott elsegíteni a normatívának a kizárólagosan erre a célra fordítható része. A szoftverbeszerzésre azonban külön kezdeményezés is létezik, a Tisztaszoftver Program keretében az állam átvállalja az egyes alkalmazások megvásárlásának költségeit, így a közoktatási intézmények és dolgozóik, valamint diákjaik térítésmentesen juthatnak egyes alkalmazásokhoz.49 Mindezek ellenére továbbra is elmondható, hogy az informatika használata szinte egyáltalán nem épült be az oktatásba. Magyarországon a közoktatásban tanítók alig élnek az IKT-eszközökben és az internetben rejl lehetségekkel (Benchmarking
49 Jelenleg szinte kizárólag Microsoft termékekrl van szó (kivétel a Sun Star Office 6.0), ami miatt folyamatos bírálat éri a programot. A programról bvebben ld. http://www.tisztaszoftver.hu/.

71

Access...).50 A pedagógusok saját munkájuk és a diákok tanulásának irányításában egyaránt kiemelt szerepet szánnak a tankönyveknek, a számítógép és internet-használat csak elvétve jellemz a számítástechnika órán kívül. Jellemz, hogy az EU-ban Lettország után nálunk a leggyakoribb, hogy az oktatás legalsóbb szintjén (primary school) az iskolai számítógépnek nincsen internet-kapcsolata. Elbbiek esetében a gépek 58, nálunk a 61%-a bír internetkapcsolattal, miközben az európai átlag 88%. Hogy a helyzeten lehetne változtatni, és a számítógépet, internetet jobban kihasználni az oktatásban, az is mutatja, hogy mindössze 15% azon tanárok aránya Magyarországon, akiknek nincsen vagy minimális az IKT-kompetenciája.51 Ráadásul viszonylag kicsi azon tanárok aránya, akik úgy vélik, hogy semmilyen pozitív hozadéka sem volna az IKT tanórai használatának. Az órai IKT-eszközhasználat aránya mégis roppant alacsony: ha a tantermi (nem géptermi) oktatást tekintjük, akkor 18,5% azon iskolák aránya, amelyekben megjelenik az IKT eszközök használata az órákon! Miközben a diákok egyre nagyobb részének van saját mobiltelefonja és internetre kötött számítógépe otthon. Lényegében a magyar iskolák javarészt egyáltalán nem adaptálódnak azokhoz az információszerzési és kommunikációs szokásokhoz, amelyeket a diákok természetesnek tartanak. Ha azonban az iskola nem használ számítógépet és internetet, akkor nem képes a ,,saját nyelvén" megszólítani a digitális generációt. Az EU-25-ök átlaga ugyanebben a kategóriában (IKT használata a tantermi oktatásban) 61,4%. A számokból egyértelmen kitnik, hogy az IKTeszközök integrálása a pedagógiai gyakorlatba elégtelen szint. Jellemz, hogy nálunk értenek legkevésbé egyet azzal a kijelentéssel a tanárok, hogy "a számítógépek és az internet hagyományos tárgyak és alapkészségek oktatására használatos az iskolájukban" (38,5%os egyetértési szint, míg az EU-25-öknél 75,8%). A közoktatásban a diákok számára most választható érettségi tantárgy az informatika, amely komoly tárgyi feltételeket igényel az intézménytl. ECDL (European Computer Driving Licence) vizsgát a középiskolások 10%-a teszi le, a sikeres vizsga díja visszaigényelhet.
50 Az adatok forrása: Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 ­ Final Report from Head Teacher and Classroom Teacher Surveys in 27 European Countries. Az Európai Bizottság megbízásából az ,,empirica Gesellschaft für Kommunikations- und Technologieforschung mBH" és a ,,TNS Emor" együttmködésében. http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/docs/studies/final_report_3.pdf 51 Az Az ECDL-vizsga a pedagógusok informatikai továbbképzési programjaiban is szerepet kapott. Napjainkban az ECDL-vizsga helyett megjelent az EPICT (European Pedagogical ICT Licence), az Európai Pedagógus IKT Jogosítvány. Ennek megszerzésére Magyarországon is van lehetség. Több tízezer pedagógus vett részt a kapcsolódó programokban.

72

A közoktatásban az ,,elmélet" és ,,gyakorlat" között egyfajta patthelyzet alakult ki, az ,,elmélet", és a jó példák szigetszeren mennek át a gyakorlatba. Ugyanakkor kutatói és szakérti szinten nemzetközileg is elismert aktivitásokat jegyezhetünk fel.52 A közoktatáson kívül kevesebb adat áll rendelkezésre a folyamatok leírására. Érzékelhet, hogy a magyarországi vállalatok ugyan egyre inkább hajlamosak munkatársaik oktatásába fektetni, a piac bvül, de az e-learning helyett abszolút túlnyomó (90% fölötti) többségben vannak a teljesen hagyományos, IKT-vel csak kevéssé vagy egyáltalán nem támogatott képzési formák. Az elearning és a hagyományos és elektronikus oktatás kever ún. blended-learning jórészt a pályázatok révén megvalósuló képzések esetén gyakori. A fejldés azonban ­ még ha lassú is ­ folyamatos. 2006-ban például az Oktatási Minisztérium oktatási célú játékok megrendeljeként is megjelent. Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából a kritikát inkább csak a nevével kiváltó Freedom Fighter edutainment-szoftvere53 jelent meg. Az év második felében egy másik történelmi eseményünk is megjelent játék formájában, az 1848/49-es szabadságharc. Miután a számítógépes játékok piacán jócskán találhatunk magyar cégeket beszállítóként, ezért ezek akár egy jövedelmez üzletág kiépüléséhez vezet lépcsfokok is lehetnek.54 Sajátos módon Magyarországon az oktatási tárca (az informatikaival közösen) az IKT-eszközhasználat társadalmi elterjesztésének is az élére kívánt állni az elz kormányzati ciklusban, 2002-2006 között. A svéd példára indult Sulinet Expressz indulásakor a tanulói státuszhoz kötötte a támogatást, de nem sokkal késbb a programot kiterjesztették valamennyi adózó állampolgárra, végül azonban a várt eredmények elmaradása és a fiskális megszorítások miatt fokozatosan leépítésre került és be is fejezdött 2006 végére. A program megítélése ellentmondásos, a számítógép- és egyéb informatikai eszközök otthoni használata terén várt áttörésre ugyanis nem került sor, kétségtelen azonban, hogy a program ­ ha a tervezettnél jóval kisebb mértékben is ­ de hozzájárult az informatika elterjesztéséhez idehaza. Az indulásakor az eszközökre koncentráló Sulinet megújításának tekinthet a 2005-2006-os tanévben a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT)
52 Példának okáért a már jó ideje zajló EDEN (European Distance Education Network) projekt vezet szerepében találjuk a Budapesti Mszaki Egyetem Oktatásinnovációs és Felnttképzési Központját. 53 A education (oktatás) és az entertainment (szórakoztatás) szavak összevonásából. Jelentése: szórakoztatva tanítani. 54 Nem példa nélkül való persze, hogy oktatási célú játékok, szoftverek jelennek meg idehaza és tesznek szert nagy népszerségre, gondoljunk csak a Honfoglaló mveltségi játékra, amit ezrek játszanak rendszeresen az interneten.

73

pilot formájában való elindítása, amely azt célozta, hogy oktatási tartalmak legyenek elérhetek lehetleg minél több tantárgy és mveltségi terület számára. Az SDT els nyitott tananyagai érthet módon még vegyes megítélések, és sok tárgyterületen jócskán bvítésre szorulnak, de remélhetleg az alkotói lendület fokozódik a jövben. Az SDT-n belül dolgoznak a digitális tananyagok minsítési rendszerének kialakításán is. Mivel az SDT anyagai nem konkrét tanmenetet kínálnak, hanem tartalmakat és tartalomszerkesztési lehetséget, ezért különösen fontossá vált, hogy a projektben részt vev iskolák oktatási keretrendszereket próbáljanak ki a tananyagokkal együtt. A Sulinet Digitális Tudásbázis kitüntetésképpen elnyerte 2007-ben a hazai eFestival innovációs különdíját és az európai Comenius-EduMedia Érmet.55 Ma jellemz törekvés, hogy a közoktatás mellett a szakképzésben, felsoktatásban és felnttképzésben egyaránt standardizációra kerüljenek a teljes taneszközcsomagok, illetve képzések. Még frissebb fejlemény, hogy a felsoktatás idei felvételi keretszámai megváltoztak a mszaki- és természettudományos képzés javára. Egyfajta mérföldkövet jelent, hogy az államilag fenntartott egri Eszterházy Károly Fiskola természettudományi tanárképzésére felvett hallgatóknak az idei évtl saját internetképes notebook jár ­ mivel az intézményvezetés szerint enélkül már elképzelhetetlen színvonalas teljesítményt várni a diákoktól. A módszertani és szemléletbeli változás lassan, de talán biztosan teret nyer az oktatásban.

55 A Sulinet Digitális Tudásbázisa persze nem egyedüli az oktatási tartalmak terén, az Apertus ,,Virtuális Modellrendszer"-e szintén figyelmet érdemel: ennek a mindenki számára hozzáférhet programnak a segítségével a tanár önállóan is elállíthat sokféle, egyszer animációt.

74

Internet: szubkultúrából tömegkultúra
Tíz év alatt szinte a semmibl egy gazdag, színes, él, ámde sok oldalról korlátozott digitális kultúra jött létre Magyarországon. Ez a kultúra nem foglalja magába az ország lakosságát, st, szinte áthatolhatatlan kulturális szakadékot képez egyes társadalmi csoportok között ­ az információs társadalom egy új egyenltlenségi rendszerrel jellemezhet. Sajátos korlátok és újszer metszetek jellemzik ezt a kultúrát: alapvet fontosságú az elérés korlátja és a motiváció bekapcsoló ereje. Másrészrl mivel ezt a kultúrát jellemz módon nem úgy határozzák meg a fizikai távolságok, mint a hagyományos kultúrát, az országhatárokon kívüli magyarság egy részét is magába integrálja, és egy új nemzeti közösséget alkot. E mellett idegen nyelv és multimédiás jelenségei segítségével képes a nyelvi korlátokon is átlépni mindkét irányba. A digitális kultúra használói és haszonélvezi egy új társadalmi közeget alkotnak, melyet elssorban nem a földrajzi elhelyezkedés vagy területi sajátosságok jellemeznek, hanem az információs írástudás szintje, használatának igénye. A digitális kultúra önkéntesen választott kultúra, mely hatásait (vissza)sugározza az t megteremt ,,hagyományos" kultúrára.

1.

A magyar internetkultúra fbb korszakai

Els korszak (1990-1995): amikor még kihívás a mködtetés
Ez a kezdeti idszak a hskorszak, a szellemes és egyedi megoldások, a mérnökök és specialisták világa. Az internet (illetve az azt megelz információmegosztó hálózatok, a BBS, X-25 stb.) használata gyakorlatilag még szubkultúrának tekinthet, ami egyúttal nagyon kevés lelkes ember számára az önmegvalósítás terepe is. A kihívás maga a mködtetés. Ez a hskorszak jóval 1990 eltt elkezddik, korszakkezdnek azért választottuk 1990-et, mert ekkor kezdett el mködni a .hu nameszerver, eleinte Amszterdamban. Ez a korszak és aktív tagjainak eredményei mára már nosztalgiává nemesedtek. Ez még nem a felhasználói tömegek világa, hanem a pioníroké ­ akik ,,mellesleg" aktívan és értékteremt módon éltek is az általuk létrehozott lehetségekkel.56 A pontos korszakhatár elmosódik, mivel a váltást a felhasználók számának folyamatos növekedése idézi el ­ az újonnan jöttek számára ugyanis már nem a mködtetés ,,szépsége" vagy az önmegvalósítás áll a középpontban, az internet egyre inkább eszközzé válik.
56 Érdekesség, hogy az egyik els magyar oldal a HIX (http://www.hix.hu/) mind mai napig mködik. A kapcsolatépít, tudásmegosztó oldal képet adhat az internet hskoráról is.

75

Második korszak (1995-2000): modemre szabva
Ebben az idszakban az internet lassan, de biztosan elterjed Magyarországon, kezd kitörni a szubkultúra létbl. Szaporodnak a weboldalak, egyre természetesebb az, hogy online meg lehet találni egy adott céget, szervezetet, iskolát, st, egyre inkább magánembereket is. Még kevés, de egyre bvül az online tartalom, a tartalomban gazdag oldalak népszerek és ismertek. A korszak egyik emblematikus oldala a MEK, a Magyar Elektronikus Könyvtár, mely szinte egyéni munkából az ország legismertebb digitális szövegforrásává vált.57 Ebben a korszakban a digitalizálás szerepe nagy, a minségi online tartalom túlnyomó részben így jön létre. Az online kultúra elssorban az offline kulturális elemek digitális megjelenése. Számtalan íratlan szabály irányítja a digitális kultúrát ebben az idszakban, a belépket jellemz módon a már használók segítik. Az alapveten keskenysávú, és igen drága internet hozzáférések miatt ebben a korszakban elvárt a felhasználó-centrikus honlap-fejlesztés: cél a modemes kapcsolattal is gyorsan letölthet, áttekinthet oldalak létrehozása, és az offline böngészés támogatása (letölthet hosszabb szövegek, összecsomagolt képek stb.). Az internet egyre népszerbb, de drága és lassú. Emlékezetes jellemzje a korszaknak az éjfél utáni internetkultúra: a magas telefonköltségek miatt érdemes volt éjfél után internetezni modemen keresztül otthonról ­ az elhivatott netezket karikás szemükrl lehetett felismerni... A kezdeti felhasználói csoport ,,felhígul", növekv mértékben jelenik meg az egyetemi fiatalság, az információkeresés mellett egyre nagyobb szerephez jutnak a chat-ek, a szórakoztató oldalak. Lassan felnövekszik és kiröppen az els (és az azt követ többi) Sulinet nemzedék: azok a fiatalok, akik már a hétköznapi oktatásban is megismerkednek már a digitális kultúrával, akiknek az internet használata természetes. Magyarország els ingyenes publikus levelezszolgáltatása is ekkor, 1997-ben indult el ­ a Freemail-rl van szó.58 A szolgáltatás mind a mai napig igen népszer, és egyre bvül. A Freemail létrehozása része volt a Soros Alapítvány, az internet hazai megismertetését és elterjedését elsegít programjának. Az idközben kialakult piaci szolgáltatói szféra és az infrastruktúra fejldése a civilszervezet részvételét okafogyottá tette, ezért a Freemail 1999. június 30-án az Origo portálhoz került. A szolgáltatás jelenleg a T-Online portfóliójának része, ám az üzemeltetést továbbra is a kialakulásánál bábáskodó C3 Alapítvány végzi. Felhasználóinak száma a hazai internetezk számával
57 http://www.mek.iif.hu 58 http://www.freemail.hu

76

párhuzamosan dinamikusan növekedett, az indulást követ harmadik évben 150.000, 2000 áprilisában 330.000, két évvel késbb, 2002 júniusában pedig az egy milliomodik postafiók regisztrációja is megtörtént. Mára több mint 3 millió postafiókot regisztráltak ­ azt, hogy hányan használnak más ingyenes, vagy fizets, saját, céges stb. e-mail címet, össze sem lehet számolni. Egy jellemz adat a levelezési kultúra és a felhasználók számának megváltozására: indulásakor egy kilenc gigabájtos winchester is elég volt az üzenetek raktározására, 10 évvel késbb már 68 ezer gigabájtos(!) tárhelyre van szükség.59 A korszak jellemz információs forrása és tudásmegosztó tevékenysége az elektronikus hírlevél. Hogy hazabeszéljünk, az ingyenes hírlevelekre jó példa az 1999. március 16-án elindult INFINIT Hírlevél, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ ingyenes hírlevele 60, mely a szélesen értelmezett információs társadalomról közvetített magyar nyelv híreket, elemzéseket. Jellemz példa azért is, mert igény volt rá: az internet iránt már nem csak szk kevesek, hanem egyre gyarapodó számú tömegek érdekldtek. A hírlevél els cikke így a netizenekkel és az internetfüggséggel foglalkozott. Talán az els bárki számára nyitott, önmagát fejleszt netes mozgalom Magyarországon egy folyamatosan bvül tematikus linkgyjtemény, az 1999 májusában indult Startlap volt. 2001 év végére létrejött az 500-ik lap.hu, 2007 év végén pedig több mint 6.000 tematikus aloldal létezik. A Startlap az ország leglátogatottabb nyitóoldala, és harmadik leglátogatottabb oldala, naponta közel két millióan keresik fel.

Harmadik korszak (2000-2004): a magyar Web 1.0 virágzása
Az elbbi korszakban elindult folyamatok az ezredfordulóra beérnek ­ virágzik a digitális kultúra és egyre szélesebb tömegekhez jut el. Ebben a négy-öt évben az internet ára lassan, de biztatóan csökken, a szélessávú kapcsolatok száma n. Elmúltak azok az idk, amikor egyes területeknek dedikált oldala vagy levelezlistája volt ­ a választék és a kínálat minden értelemben rohamosan bvül. Ennek megfelelen a stílus és netikett is rohamosan széttöredezik. Az internet használata mellett jellemz a digitális kultúra más in- és output ,,eszközeinek" tömegessé válása: egyre olcsóbb a digitális fényképezgép, a szkenner, a nyomtatók (de nem a nyomtatás); egyre
59 Tíz éve küld és fogad a [freemail] http://www.origo.hu/techbazis/internet/20071001-tizevesa-freemail-1.html 60 http://www.infinit.hu

77

egyszerbb adatainkat szállítani USB-kulcson és hasonló eszközök segítségével. A mobiltelefonok a digitális kultúra egyik legfontosabb (sokak számára viszont kizárólagos) eszközeivé kezdenek válni beépített konvergens eszközeiknek köszönheten. Elvárássá válik az internet és a számítógép használata nem csak a munkahelyeken, de magánéletben is ­ egyre természetesebb, hogy megkérdezzük valakinek a mobilszámát vagy e-mail címét, és nem azt kérdezzük, hogy van-e neki. Az IKT eszközök és tudás felértékeldik, a kapcsolódó tudatosság nagyon lassan, de elkezd növekedni ­ már nem jelentéktelen semmiség a postaláda jelszava, hanem fontos titok. Megfordul a kocka ­ immár nem a használók a gazdag és divatos dolgokkal foglalkozó kisebbség, hanem a nem-használókon növekszik a nyomás, az elvárás. Valamilyen szinten az ország lakosságának túlnyomó többsége kapcsolatba kerül IKT eszközökkel: akár úgy, hogy személyes eszköztárába kerül be a mobiltelefon, fényképezgép, számítógép stb., vagy közvetlen környezetében láthat ilyet, de a hétköznapi életben is egyre gyakrabban találkozni digitális megoldásokkal az iskolákban, hivatalokban, közlekedés során stb.

Negyedik korszak (2004-tl napjainkig): a többségi kultúrává válás küszöbén
2004-tl dinamikusan növekszik a szélessávú felhasználók száma: egyre többen egyre többet interneteznek széles sávon. 2007. július 29-én a Medián Webaudit által figyelt oldalakon 6,2 millió látogatást regisztráltak, ezt kb. 1,5 millió látogató generálta,61 míg 2004. január 31-én 374.723 látogató generált ,,csupán" 1.357.434 látogatást ­ tehát nem egészen három év alatt kb. ötszörösére növekedett az internetezk száma és az internetezés mértéke is. A növekedés mértékére jellemz, hogy 2007. március 20-án a Medián által auditált weboldalak látogatóinak száma meghaladta a 4 milliót, ami csaknem duplája volt a 2006 márciusi látogatószámnak. A növekedés üteme egyre gyorsul: a látogatószám november végén lépte át a 2,5 milliós határt, alig 4 hónappal késbb pedig már a 4 milliós rekord is megszületett (Medián Webaudit). A megnövekedett online aktivitás a nemzetközi trendeknek megfelelen a Web 2.0 jelenség-együttes eredménye is. A magyar internet megtelt élettel, minden korosztály és mindkét nem megtalálja a neki szóló oldalakat ­ ,,természetesen" a fiatalok jóval több tartalomhoz juthatnak és jóval több tartalmat is generálnak, de már az idsebb
61 A pontos adatok: 6.271.997 látogatás és 1.457.333 látogató (Medián Webaudit).

78

korosztály sincs teljesen kizárva. Ebben a korszakban az internet már kiszabadult az egyetemi, városi fiatalság körébl, és általánossá vált, a küszöbére érve annak, hogy a többségi kultúra részévé váljon. A korszak jellegzetes talpköve az iWiW, Magyarország jelenleg legnépszerbb közösségi oldala, a fejezet írásának pillanatában naponta közel egy millió egyedi látogatója van. Az utóbbi idszak online virágzását bizonyítja pl. a Wikipédia magyar nyelv szócikkeinek a száma (több mint 66.000 szócikk, és folyamatosan bvül), vagy egy játékos online háború Japánnal62 stb. És lassacskán az is látszik, hogy új korszak elején állunk, a mobil internet és a harmadik generációs mobiltelefónia lehetvé teszi, hogy az internethez ne csak otthon, munkahelyen, vagy közösségi pontokon juthassanak hozzá a felhasználók, hanem bárhol, miközben a szélessáv növekedése egyre inkább a mozgóképes, multimédiás tartalmak számára kedvez és néhány éven belül várható a digitális televíziózásra való áttérés is. Mindezzel együtt kibvül a digitális kultúra, egyre nagyobb szeletet hasítva ki a hagyományos kultúrából. Az internet terjedése a sávszélesség növekedésével, és a felhasználók számának gyarapodásával egyre több hagyományos intézmény és terület számára jelent óriási kihívást, a sajtó, a posta, a könyvkiadás és kölcsönzés, a rádió, a televízió, a zene- és filmipar is egyre inkább az internet hatása alá kerül. A folyamat dinamikájához adalék a magyar doimainek számának folyamatos növekedése az elmúlt tíz évben:
5. ábra: a .hu domainek számának változása 10 év alatt ­ töretlen fejldés 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 0000 0 2006. jan. 1997. jan. 1998. jan. 1999. jan. 2000. jan. 2001. jan. 2002. jan. 2003. jan. 2004. jan. 2005. jan.

Forrás: Internet Szolgáltatók Tanácsa
62 A http://www.clickclickclick.com oldalon mindenki egérkattintással szavazhat egy bizonyos országra. 2007 folyamán ers nemzetközi verseny indult be, melyben az összes többi országot messze lehagyva Magyarország és Japán haladt fej-fej mellett az egyes fordulókban. Erteljes kattintó mozgalom bontakozott ki napok alatt, kattintó programok kezdtek feltnni, és a ,,háború" során élénk magyar-japán kommunikáció is kialakult. Az online kultúra erejét az bizonyítja, hogy egy ötlet mögé ilyen gyorsan és ilyen sokan fel tudtak sorakozni. A ,,háború" egyik fordulójában a magyar és japán internetezk összesen több mint egy milliárd klikket ,,vonultattak fel" egymás ellen...

79

2007. jan.

2. A magyar online kultúra fszerepli
Magyarországon a 16 éves és ennél idsebb népesség háromnegyede egyetlen idegen nyelvet sem beszél ­ k az online keretek között is csak a magyar nyelv tartalmat keresik (Társadalmi helyzetkép..., 2007). A magyar nyelv nem világnyelv, emiatt magyar nyelv digitális tartalom szinte kizárólag saját anyanyelvi forrásokból (magyar emberektl, szervezetektl stb.) származik. A magyar nyelv tartalom kritikus fontosságú volt az információs társadalom fejldésében, és sokáig az internet iránti alacsony érdekldés f okának is a kevés magyar nyelv tartalmat és szolgáltatást tartották ­ bár pont a kezdeti idszakok internetezi általában magas végzettség, nyelvtudással rendelkez emberek voltak. A tömegessé válás azonban igényelte a magyar nyelv online kultúra fejldését. Az elmúlt években a magyar nyelv tartalom és szolgáltatásvilág (nem utolsó sorban a Web 2.0 forradalomnak köszönheten) rendkívül kibvült, elmélyült és széleskör lett. Az elmúlt tíz év során a magyar online világ számos változáson ment keresztül, a legfontosabb trendek a felhasználók számának nagyságrendi növekedése és az otthoni (szélessávú) internet terjedése. A felhasználók számáról, az internet áráról és egyéb alapvet fontosságú adatokról a vonatkozó fejezetben olvashat az érdekld, itt ezek kulturális hatásait körvonalazzuk. Legáltalánosabban azt fogalmazhatjuk meg, hogy az internet Magyarországon is (hasonlóan a nemzetközi trendekhez) kitört a kezdeti információfogyasztó egyetemi, üzleti környezetbl, könnyedebbé, szórakoztatóbbá, természetesebbé, sokszínbbé és fogyasztóorientálttá vált. A civil szférának a kezdetekben nagy lehetséget jelentett az internet az olcsó, gyors, hatékony kommunikáció miatt; ez a kezdeti lökés azonban gyakorlatilag elhalt, és a magyar civil nethasználat gyenge.63 Az egyetemi szférának hatalmas jelentsége van fleg a kezdeti idszakban (nem csak a konkrét kiépítés és terjesztés, de tartalomképzés terén is64). Ma is léteznek még mérvadó szervezetek, például a SZTAKI65, amely a magyar hálózati világ kiépítésében és üzemeltetésében dönt fontossággal bírt, online szótárai, plágiumkeresje és saját keresje azonban ma is rendkívül népszer és professzionális szolgáltatás.
63 Például a magyar civil szervezetek csupán felének volt weblapja 2004-ben, ezen oldalak felén semmilyen hír nem volt megtalálható, túlnyomó többségben csupán ,,jelen lenni" típusú siteok voltak. A témában az utóbbi évek egyik legalaposabb elemzését lásd: Pintér et. al, 2005. 64 A magyar internet hskoráról néhány forrás: Bambano, 2007; Az internet kezdetei, 1997. 65 MTA SZTAKI ­ Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete http://www.sztaki.hu

80

Az otthoni internethasználat jelentsen megntt 2002 óta (33%-ról 63%ra ntt 2002 és 2006 között az internetezk között a World Internet Project ­ WIP adatai szerint) és 2007-re az internettel rendelkez háztartások közel 90%-a széles sávon kapcsolódott az internetre. Ezzel párhuzamosan az iskolai internethasználat relatív mértéke (aránya a teljes internetez táborban) visszaesett. A WIP kutatás alapján napjainkban a leggyakoribb internetes tevékenység az e-mailezés, a felhasználók 84 százaléka használja az elektronikus levelezést rendszeresen. Az internethasználók jelents része információkeresésre fókuszál, valamint közel kétharmadnyian szórakozás és játék céljából is interneteznek. A kommunikáció újszerbb formái, mint az IP-telefon, vagy a csevegés csupán az internetezk kisebb hányadát érdeklik. Az évek során az internetezk tudása saját megítélésük szerint jelentsen javult, nagymértékben csökkent a magukat gyenge, illetve nem rossz internetezknek tulajdonítók aránya. Az internetet használók többsége többé-kevésbé pontosnak és megbízhatónak tartja a világhálón található információkat. Az internethasználat Magyarországon is befolyásolja a hagyományos médiumok használatát, leginkább a televízió, illetve a rádió mellett töltött idbl von el. Elremutató trend azonban, hogy a mai fiatalok ,,beleszületnek" az internethasználatba, inkább használják, és sokkal fontosabbnak is tekintik az internetet, mint az idsebbek. A magyar online tér nem nagy - a hírek piacán szinte monopolhelyzetet élvez két hírportál, a bottom-up linkgyjtemények világának is van mások eltt toronymagasan vezet résztvevje, a közösségi kapcsolatkeres oldalak között is (egyelre) van egyeduralkodó. Ezek a vezet oldalak meghatározóak: az els 5 legforgalmasabb oldal toronymagasan vezet a többi eltt, a legels oldal látogatottsága közel tízszer akkora, mint a hatodiké, de még az ötödik is háromszor akkora látogatottsággal büszkélkedhet, mint a hatodik. Jellemz, hogy az öt vezet oldalból három 2004-ben is itt szerepelt, a két új pedig kapcsolatteremt közösségi oldal. A legtöbb magyar internetez elsdlegesen ezeket a vezet oldalakat látogatja, és ezek mellett megnézi néhány egyénileg kiválasztott oldalát. Ez az ers szegmentáció fleg a hazai online üzleti életet és a lehetségeket határozza meg: nehéz új oldallal betörni a piacra, illetve az online reklámköltés java része is ide összpontosul. Hazánkban az internetforgalom zöme a hatvan internetszolgáltatót tömörít Budapest Internet Exchange-en66 keresztül zajlik, de a legnagyobb
66 BIX http://www.bix.hu

81

szolgáltatók közvetlenül is kapcsolódnak egymáshoz. A BIX forgalma nagyságrendileg jól mutatja a hazai forgalom méretét. Ez alapján 2006 októbere és 2007 októbere között átlagosan több mint 26 Gigabyte/s volt a bejöv forgalom, a maximum pedig meghaladta az 50 Gigabyte-ot másodpercenként! Összehasonlításképpen: a hasonló módszerrel mért német adat átlagosan 137,9 Gigabyte/s (ha a két ország lakosságának számát figyelembe vesszük67, akkor a forgalom nagyságát, másképpen a digitális kultúra intenzitását tekintve jóval meghaladjuk Németországot). A magyar online kultúra lassú bvülés után igazából csak néhány éve bontakozott ki, az utóbbi évek döbbenetes lépték fejldést hoztak. Hasonlóan a világ többi részéhez, a kezdetben informatikai-akadémai világ populáris, az egész ország életét befolyásoló színes él digitális kultúrává bvült, melynek használói semmiben nem különböznek, vagy maradnak el a világ bármely más pontján él hasonló közegben mozgó társaiktól. Mivel az ország polgárainak több mint fele még nem része ennek a kultúrának, késbbi becsatlakozásuk várhatóan tovább ersíti majd ezt a gyorsuló bvülést.

67

Németország lakossága jelenleg kb. 82 millió f.

82

Esélyek az emelkedn, emelked esélyek
1. Európai kitekintés: több mint esélyegyenlségi kérdés

Az információs-kommunikációs eszközök használata mindenki számára számos elnnyel jár, azonban vannak olyan társadalmi csoportok (pl. fogyatékkal él emberek, idsek, szegények, romák, hátrányos helyzet településen élk), amelyeknek az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés esélyegyenlségük megvalósulása szempontjából dönt jelentség lehet. Számukra az online ügyintézés vagy az otthonról, interneten keresztül végezhet munka nem kényelmi kérdés, hanem gyakran az egyetlen lehetség. Esélyegyenlségük megteremtése elssorban állami, önkormányzati beavatkozást igényel, azonban fontos szerep juthat a civil, illetve gazdasági szférának is. A digitális esélyegyenlség és az e-befogadás azonban nem csak szociális és esélyegyenlségi oldalról fontos, hanem gazdasági szempontból is egyre inkább mérhet, és ezáltal sürget jelentséggel bír. Az Európai Unió versenyképességét nagymértékben befolyásolja az IKT-eszközök elterjedtsége, és ehhez kapcsolódóan még számos olyan tényez, mint például a digitális készségek szintje. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez újfajta módon segíti el Európa iparában a fejldést és teremti meg az e-szolgáltatások új piacait. A digitális eszközök használatából való kirekesztdés (akár a hozzáférés, akár a megfelel készségek hiánya miatt történik) hátrányosan befolyásolja az oktatásban, a munkaerpiacon való részvétel lehetségeit. Egyes becslések szerint a jelenleg meglév állások 60, az újonnan létesül munkakörök 90 százaléka igényli a jelölt IKT-jártasságát (Department for Education and Skills, 2002; hivatkozza Mancinelli, 2007). Amennyiben a már meglév társadalmi különbségekre a digitális egyenltlenségek újabb rétegei is rárakódnak, ez tovább növeli a társadalmi problémákat és az országok versenyképességét is komolyan veszélyezteti. A kérdés tehát jócskán túlmutat a társadalom- és a szociálpolitikán, az izoláltság, szegregáció elleni küzdelem, illetve az esélyegyenlség témakörén. Az Eurostat vizsgálata szerint az EU25-ök körében a 16-70 év közötti korosztály 37 százaléka még az egyszer számítógép használathoz szükséges tudással sem rendelkezik, így biztosan kimarad az információs társadalom nyújtotta elnyökbl. Ezért nem meglep, hogy az EU célkitzéseinek egyik alapvet eleme az e-befogadás (e-inclusion), azaz annak biztosítása, hogy az információs és kommunikációs techno83

lógia kínálta lehetségek a társadalom minden rétegéhez, valamennyi tagjához eljussanak. Az egyes csoportok és az egyes országok, régiók IKT-hozzáférési és használati lehetségei között azonban még mindig igen komoly különbségek tapasztalhatók, az ún. digitális szakadék áthidalása a világ számos pontján meglehetsen lassan és nehézkesen zajlik. A megosztottság tartós problémát jelent, melynek kezelésére a társadalom- és szociálpolitikának az eddigieknél sokkal tudatosabban kell felkészülnie és a különböz célcsoportokra szabott stratégiákat kellene alkalmaznia.

2. Digitális megosztottság az ezredforduló óta: folyamatos felzárkózás68
Elrebocsátott összegzésként elmondható, hogy az információs társadalom fejlettségének szempontjából (is) hátrányos helyzet csoportok az IKT eszközökhöz való hozzáférés és használat tekintetében az elmúlt tíz évben lassan de kitartóan ledolgozták korábbi számottev hátrányukat. Az utóbbi években leginkább a származás, a szubjektív anyagi helyzet illetve a településtípus tekintetében korábban hátrányos helyzet csoportok helyzetében történt jelents elrelépés. A kor és az iskolai végzettség, azaz a digitális megosztottság klasszikus jellemzi továbbra is lényeges szerepet játszanak, míg a nem egyre kevésbé befolyásoló tényez. A megosztottságot potenciálisan hordozó jellemzket egy összefoglaló indexben, a Digital Divide Indexhez69 (DIDIX) hasonló összevont mérszámban foglaltuk össze, amely tartalmazza a számítógép és az internet hozzáférésére és használatára vonatkozó indikátorokat egyaránt. A vizsgált dimenziókat igyekeztünk a legszélesebben meghatározni, ezáltal minél több információt megragadni az index értékében. A vizsgált hátrányos helyzet csoportok: legalább 50 évesek; maximum általános iskolát végzettek, roma származásúak, szubjektív vagyoni helyzet alapján a depriváltak csoportjába tartozók70, a községekben lakók, valamint a nk.
68 A hátrányos helyzet csoportok információs társadalomban elfoglalt helyét és ennek számszersíthet változásait a World Internet Project több éves adatainak a segítségével mutatjuk be. 69 A DIDIX részletes leírása megtalálható: SIBIS New eEurope Indicator Handbook, 2003. 70 A szubjektív változó használata kiküszöbölni hivatott a személyes jövedelembl következtetetett vagyoni helyzetbl adódó torzulásokat. (A WIP csak 18 év felettiek személyes jövedelmét kérdezi, ugyanakkor a fiatalok jelentékeny része nem rendelkezik személyes jövedelemmel, mert tanul, ezáltal a legalacsonyabb jövedelmi csoportba kerül, ez pedig eltorzítja a kategória válaszait.)

84

6. ábra: Digitális megosztottság változása az utóbbi években71 100 80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005* 2006 2007
94 81 65 62 57 50 46

Származás Iskolai végzettség Összesített index

Kor

(Szubjektív) anyagi helyzet Nem

Településtípus

Forrás: WIP, 2001-2007

Az összesített index értéke 53-ról 65-re emelkedett, amely jól mutatja, hogy mindent összevetve a digitális felzárkózás megkezddött az elmúlt években.72

3. Stratégia, stratégia, és újra stratégia
Az elmúlt több mint tíz évben számos irányadó stratégiai dokumentum készült az információs társadalommal kapcsolatban. A célkitzések szintjén ezek a dokumentumok már tartalmazzák azokat a legfontosabb irányelveket, amelyek hosszútávon az új információs és kommunikációs technológiák tekintetében Magyarországot is az EU versenyképes tagállamává tehetik. A stratégia mellett azonban jelenleg hiányoznak azok az akcióprogramok és az ezek megvalósításához rendelt fejlesztési források, amelyek ténylegesen lehetvé tennék az elrelépést. Az alábbi táblázatban az elmúlt évtized legfontosabb magyarországi stratégiai dokumentumait tekintjük át:

71 A 2005-ös adat számított érték. 72 Minél magasabb az index értéke, annál közelebb van az adott csoport a társadalom egészéhez (amit 100-nak vettünk), tehát annál kisebb a digitális szakadék.

85

7. táblázat: A magyar információs társadalom stratégiai dokumentumai
Dokumentum címe 1995 1999 2000 2000 2001 2001 2003 2003 Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) Magyar Válasz az Információs Társadalom kihívásaira Tézisek az Információs Társadalomról Magyar Informatikai Charta Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) NITS Elektronikus Kormányzat Program (EKP) Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv Intézmény NIS elkészít Bizottság/szakértk Miniszterelnöki Hivatal/ szakértk Miniszterelnöki Hivatal/ szakértk Inforum MeH Informatikai Kormánybiztosság MeH Informatikai Kormánybiztosság Informatikai és Hírközlési Minisztérium MeH Elektronikus Kormányzat Központ

Forrás: eKormányzat 2005, 2004: 5 73

Ezek a dokumentumok eleinte csak néhány mondat erejéig, majd egyre bvül mértékben foglalkoztak az esélyegyenlség és az e-befogadás témakörével (eleinte nem így említették, hiszen ez a terminus csak az utóbbi években vált használatossá). A NIS az 1990-es évek közepén az információs társadalom térhódításával járó másodlagos hatásnak tekinti, hogy ,,elsegíti az öreged népesség szociális és egészségügyi kezelését; segíti a túlzsúfolt, város centrikus lakosság környezetszennyezési, közlekedési, foglalkoztatási nehézségei megoldását; elsegíti az elmaradt régiók, települések felzárkóztatását" (Nemzeti Informatikai Stratégia, 1995). A 4 évvel késbbi Magyar Válasz már feladatának tekinti a lakosság teljes mérték bevonását, figyelembe véve, hogy ,,[r]eális veszély, hogy a társadalom megosztottsága növekszik az információhoz hozzáférni, illetve azt használni képesek és a mindezt megtenni képtelenek között" (Magyar Válasz, 1999: 103). Felismeri, hogy ,,[a]zoknak, akiknek bármilyen okból (hátrányos társadalmi helyzetek, egészségkárosultak) nehézséget jelent az információs társadalom alapvet eszközeinek használata, csökkennek az életesélyei és szükségszeren periférikus helyzetbe kerülnek" (Magyar Válasz, 1999: 104). Az egy évvel késbb megjelent Tézisek elssorban a munkamegosztásban elfoglalt hely, a munkakultúra színvonala és a kirekesztdés veszélye közötti összefüggésekre összpontosít, mely szerint egyes csoportok ,,kiszorulhatnak a modern technikát igényl munkafolyamatokból" (Tézisek az Információs Társadalomról, 2000: 45).
73 Magunk részérl kiegészítenénk e felsorolást a Széchenyi Terv informatikai fejezetével (2000-2001).

86

A fentebbi dokumentumokhoz hasonlóan a civil kezdeményezésre készült Magyar Informatikai Charta is foglalkozik a foglalkoztatás és a szociális helyzet kapcsolatával, és arra szólít fel, hogy ,,A hátrányos helyzetek kiegyenlítésére használják fel a kommunikációs és informatikai eszközök nyújtotta segítséget" (Magyar Informatikai Charta, 2000). A MITS, amely a korábbi programoknál sokkal alaposabb és kidolgozottabb volt, már tartalmazott egy Esélyegyenlségi részstratégiát is, az e-Ernyt, amely kifejezetten olyan folyamatokat kívánt támogatni, ahol a piaci mechanizmusok nem mködnek kielégíten, ezért állami és civil beavatkozás lenne szükséges. A MITS-et az is megkülönbözteti eldeitl, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) számos programot, pályázatot indított a célkitzésekkel összefüggésben, amelyek gyakorlati eredményeket is hoztak. A stratégiai programnak három f eleme volt, els az IT-mentorok képzése, akik a fogyatékossággal élknek, az idseknek, a munkanélkülieknek és a romáknak nyújtanak segítséget az internet használatban és az e-ügyintézésben. Másik fontos eleme az e-Eszköz volt, vagyis hátrányos helyzet csoportok és egyének IKT eszközökhöz és internet eléréshez jutásának támogatása. Harmadik fontos eleme volt az e-Esély, vagyis az információs társadalomban az esélyegyenlség megteremtése, amely csökkenti a létez társadalmi és gazdasági különbségeket, földrajzi és öröklött hátrányokat. A fenti stratégiai célkitzések eredményeképpen megvalósult programok között volt többek között a jól ismert Sulinet Expressz, illetve a Közháló program (ez utóbbinak két alprogramja is volt: a Sulinet és a Köznet). Említhetnénk még a hátrányos helyzet kistelepüléseken megvalósuló fejlesztéseket is, amelyek keretében 2800 db közlekedési, turisztikai és kormányzati információkat nyújtó eMagyarország pont épült ki 1,8 milliárd forint támogatással. A teleházak (kb. 520 mködik az országban) több mint fele a program partnere, és itt képzett IT mentorok is dolgoznak. Kifejezetten a hátrányos helyzetek esélyegyenlségének megvalósulását célozta meg az eContent program, melynek célja a vakbarát tartalom elterjesztése, a roma kultúra digitalizálásának segítése, illetve idsek részére tervezett ,,Ezüskor" portál (www.host.hu/projects/ezustkor/) támogatása volt. Fontos elrelépés volt új, szakmai portálok elkészülése is, például a 2005. decemberében létrehozott Országos Fogyatékosügyi Portál (www.fogyatekosugy.hu címen). A következ években az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és a hozzá kapcsolódó programok nyithatnak meg új forrásokat, melyeket az e-befogadás érdekében a hátrányos helyze-

87

t csoportok esélyegyenlségének javítására lehet majd felhasználni. A Terv kimondja, hogy ,,Magyarországon esélyegyenlségi szempontból kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyatékossággal él emberek szempontjainak figyelembe vételére és társadalmi hátrányainak felszámolására". Továbbá, hogy ,,segíteni kell aktív társadalmi részvételüket, és biztosítani kell számukra az egyenl esély hozzáférést (fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítéssel, valamint a rehabilitáció feltételrendszerének korszersítésével)"; és leszögezi, hogy a ,,Fogyatékossággal él embertársaink társadalmi részvételének egyik alapvet feltétele a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés." (ÚMFT, 2007) A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban (TIOP) 2007-2013 is már megjelennek olyan kulcsszavak, mint az e-Esélyegyenlség, infokommunikációs akadálymentesítés, és az a fontos felismerés is, hogy a hátrányos helyzet állampolgárok esélyegyenlségének biztosítását a társadalompolitika eddig ­ helytelenül ­ nem aktív, a tényleges integrációt szolgáló eszközökkel igyekezett megoldani, hanem többnyire a meglév állapotot fenntartó megoldásokkal, passzív eszközökkel (járadékokkal és egyéb pénzbeli juttatásokkal) igyekezett tzoltásszeren kezelni. Hamarosan várhatóan nyilvános lesz a szociális és munkaügyi tárca által készített e-Befogadás Stratégia, az els olyan hazai dokumentum, amely (remélhetleg) a digitális egyenltlenség számos problémájára vonatkozóan komplex megoldásokat kínál majd.

4. Informatika a szociális ellátórendszerben: szigetszer fejlesztések
2004-tl kezdden a szociális szakma képviseli közötti információáramlást szociális informatikai mhelykonferenciák segítették. Az eladások alkalmával a különböz minisztériumok képviseli ismertették az ágazati informatikai stratégiákat, a szociális intézmények illetve civil szervezetek pedig részletesen beszéltek azokról az elnyökrl és nehézségekrl, amelyek a különböz ellátási formákhoz kapcsolódó informatikai projektekkel megjelentek. Leginkább az adatok és a nyilvántartások elektronikus kezelésében történt nagy elrelépés. Egyre több intézményben válik lehetvé új, modern szoftverek használata, amelyekkel sokkal egyszerbb a segít folyamat nyomon követése, valamint a kimutatások, hivatalos statisztikák elkészítése is (pl. WinSzoc ­ A szociális Támogatások Rend88

szere, WinGyer ­ Gyámhivatali nyilvántartó, ADOKSOFT ­ nyilvántartás az adósságkezelésben, CSAWin 2000 ­ Tevékenységadminisztráció a szociális munkában). Az informatika ma a szociális ellátórendszer szinte minden szegmensében jelen van: megjelenik a hajléktalan gondozásban, a gyermekellátásban, az idsek gondozási központjaiban, éppúgy, mint a vakok szolgálatában, ezáltal a szociális szolgáltatásokban magasabb minség szolgáltatások biztosítása érhet el. Fontos azonban, hogy szigetszer fejlesztések helyett szektorszint együttmködések jöjjenek létre, legyenek központi standardok, és lehetség szerint egy egységes integrált informatikai rendszer épüljön ki. Ennek megvalósulását egyelre nagymértékben nehezíti, hogy a szociális ellátórendszer decentralizált. Szem eltt kell tartanunk azt is, hogy a szociális informatika egy olyan lehetséget, esélyt teremt a hátrányos helyzet csoportoknak, romáknak, fogyatékkal élknek az integrációra, ami a szociálpolitika egyéb eszközeivel nehezen érhet el. Ezért különösen fontos ezen csoportok számára az egyenl hozzáférés biztosítása az esélyegyenlség megvalósulásához.

5. Összegzés: civilek nélkül nem megy
Az Európai Unió által felvázolt fejldési irányokból látható, hogy a digitális társadalmi befogadás kérdése sürget kényszerekkel szembesít mindenkit Európában. Magyarország az eEurope+2003 program révén kapcsolódott be aktívan az európai információs társadalommal kapcsolatos programokba, de lemaradását még nem sikerült behoznia. A hazai helyzettel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy Magyarország egyelre nem fordított elég figyelmet az e-befogadás kérdésére és az EU által javasolt irányokra. Magyarország a rendszerváltás óta eltelt évek alatt a hátrányos helyzetek (idsek, vidéken élk, kisebbségek, fogyatékkal élk) életének digitális akadálymentesítésére összesen még 300 méternyi autópálya árát sem fordította (Befogadást az Információs Társadalomba..., 2007). Hazánkban a digitális szakadék áthidalását célzó programok többsége civil kezdeményezés, amelyek csak részben kaptak állami támogatást.74 Az infrastrukturális hálózat kiépítése, az
74 A Mellékletben bemutatott legjobb gyakorlatok közül számos tartozik az e-befogadás témakörébe (például a teleházak, az unoka-nagyszül informatikai verseny, a Freesoft romáknak létesített digitális munkahelye, a Kismama reintegrációs központ és a Login kezdeményezés). Ezek közös jellemzje, hogy valamennyi az állami szférán kívülrl, rendszerint civil kezdeményezésre ­ bár több esetben állami támogatással ­ indult útjára.

89

ad hoc számítógép-akciók nem tekinthetek valódi megoldásnak egy olyan komplex, hosszú távú stratégiai feladat esetén, mint a digitális esélyegyenlség, illetve a digitális (elektronikus) társadalmi befogadás kérdése. Az Unió által szabott irányok, elvárások még láthatóan nem kerültek át a hazai köz(politikai) gondolkodásba, ezért az unióval párhuzamos fejldés útja ersen kétséges. Szükség lenne olyan uniós és magyar, civil és kormányzati együttmködésre, mely hatékony választ kíván adni a valós problémára. Az idsek, fogyatékkal él emberek, romák információs társadalmi integrációját elsegít programok száma csekélynek tekinthet; azok eredményeirl, következményeirl keveset lehet tudni, hiszen monitoring, hatásvizsgálat egyik esetben sem készült. A programok gyakran megmaradtak egy-egy helyi kezdeményezés szintjén, nem váltak modell-programokká és ­ nagyon kevés kivétellel ­ egyáltalán nem kerültek folytatásra. Az IHM megsznésével pedig a MITS-ben megfogalmazódó e-esélyegyenlségi célkitzések nem fordítódnak le konkrét cselekvési tervekké és akciókká. Az állami mellett sajnos a gazdasági szféra szerepli sem ismerték fel, hogy az e-befogadás problémáinak elhárítására tett lépések önmagukon túl mutatnak, például a vállalkozások számára a piac jelents bvülését hozhatják maguk után. A 2006-os kormányváltás óta a civil szervezetek tettek a legtöbbet a helyzet megoldásáért minségi, a célcsoportok igényeihez alkalmazkodó kezdeményezésekkel, projektekkel. Azonban az átfogó megoldáshoz elengedhetetlen az állami, a gazdasági és a civil szféra összefogása, együttmködése.

90

Gazdaság és e-kereskedelem
1. Az informatikai beruházás nem versenyelny, hanem a versenyképesség alapja

A kilencvenes évek közepétl a mikrohullámú átjátszó berendezések, a mholdas technológia valamint a kábeles fejlesztések következtében sok magyar háztartás számára váltak elérhetvé a legkülönfélébb tévécsatornák, egyre több információt juttatva el a világ eseményeirl a magyar állampolgárokhoz. Ezzel párhuzamosan a korszer számítástechnikai eszközök és a rajtuk futó szoftverek is beszerezhetvé váltak mind a magyar háztartások, mind a modernizációban lehetséget látó cégek számára. A technológia rohamos fejldésének köszönheten egy vállalat hatékony és sikeres mködésénél75 a korszerség önmagában viszont még nem jelentett versenyelnyt, ez csak feltétele lett a versenyképességnek. Az eszközök mködtetésének alacsony költségszintje, kapacitásuk mind teljesebb kihasználása és piacképes mködtetésük idtartamának meghosszabbítása sokkal fontosabb kérdéssé vált. A vállalatok számára az újonnan született fogalom, az e-business koncepcióalkotás76 szükségességét Ravi Kalakota és Marcia Robinson már azzal indokolta, hogy az ekereskedelem által létrehozott innovációs kihívásoknak a cégek csak akkor tudnak megfelelni, ha minél gyorsabban felkészülnek üzletvitelük strukturális átalakítására (Kalakota ­ Robinson, 2001). A 2001-et követ idszakban az IKT-kiadások volumenének csökkenése egész Európára jellemz volt. A ,,dotkom lufi" kipukkadása elfojtotta a világban érezhet eufórikus befekteti hangulatot, a vállalatoknál a korábbi túlzott lelkesedés helyét az óvatosabb, racionális megfontolásokon nyugvó beruházások vették át. Az infokommunikációs forradalomba késbb kap75 A szükséges eszközberuházást a rendelkezésre álló egyre nagyobb tkevolumen és/vagy a b hitellehetségek tették lehetvé.

76 Az e-business elnevezés 1997. októberében született meg azt követen, hogy az IBM megjelent a piacon vállalatok számára kínált komplex internetes megoldásaival. A Big Blue szakérti a fogalmat ekkor úgy definiálták, mint meghatározó üzleti folyamatok internet technológiákra történ transzformálását. Az IBM-hez hasonlóan több nagy IT cég is ebben az idben igyekezett termékei köré egyben koncepciót is építeni: így jelent meg a második legnagyobb IT vállalat is ­ a HP ­ az ,,e-services" elnevezéssel, s e köré építette fel konkurens szoftver, hardver és tanácsadási termékkínálatát. A terminológia fokozatosan megtöltdött az e-kereskedelmen túlmutató, üzleti funkciókat integráló, a teljes vállalati mködést online környezetben elemz koncepciókkal.

91

csolódó országok számára a késés egy fejlesztési ,,lépcsfok" kihagyását is jelentette, sok esetben a magyar vállalatok és háztartások is megspórolták a jellemzen két-háromévente teljes cserét igényl eszközberuházások els fázisát (Nemeslaki et al., 2004). Mindez viszont azt is magával hozta, hogy az infokommunikáció területén a leginnovatívabb kezdeményezések nem Közép-Európa, de még csak nem is Nyugat-Európa országaiból indultak el.

2. Beruházások IKT beruházások: sereghajtók között
Az infokommunikációs technológiai beruházások mértékét vizsgálva Magyarország a 25-ik helyet foglalja el a 26 országra kiterjed OECD Information Technology Outlook 2006 vizsgálat szerint. Nemzetgazdasági szinten hardverre, szoftverre, számítógépes szolgáltatásokra és telekommunikációra összesen 6,4 mrd dollárt költött Magyarország 2005 folyamán, így Csehország és Portugália is elttünk áll a vizsgálati rangsorban (egyedül Szlovákiát elztük meg az OECD tagországok közül). Összehasonlításképpen: Németországban csaknem 170 mrd dollárt fordítottak infokommunikációs technológiákra ugyanezen idszakban, ami egyben azt is jelenti, hogy lakosság arányosan a németek csaknem négyszer annyit áldoznak IKT eszközökre, szolgáltatásokra, mint mi. Az OECD kiadvány rámutat, hogy 6 éves összehasonlításban (2000-2005) az IKT beruházások növekedési dinamikája 13% körüli volt, szemben pl. a csehországi 16,5%-al, holott nagyjából azonos bázisról indultunk. Hiba lenne ugyanakkor a viszonylagos IT beruházási kedvetlenség miatt a magyar államot és a lakosságot okolni, a vállalatok éppoly keveset áldoztak infokommunikációs technológiák bevezetésére. A probléma más téren is jól érzékelhet: K+F ráfordításokat tekintve még mindig az állam a legnagyobb finanszírozó, a vállatok rendkívül keveset költenek innovatív ötletek megvalósítására, kutatásokra. Kedvezbb képet láthatunk viszont, ha a magyar export egészét tekintjük, ezen belül csaknem Dél-Koreához hasonlóan magas az IKT termékek aránya. Más kérdés, hogy Dél-Koreában az export egészének volumene is kiemelkeden magas, míg ez Magyarországra vonatkoztatva a legkevésbé sem igaz. 92

Lemaradó Európa
Sajnos általános érvénnyel kijelenthet, hogy Európa egésze fokozatosan lemarad információs és kommunikációs technológiák kihasználása tekintetében az Egyesült Államokhoz és Dél-Kelet Ázsia országaihoz képest. Az Európai Unió vezeti egyre több pályázati úton elnyerhet támogatással próbálják ösztönözni a versenyszférát IKT-fejlesztésekre, ám a szektorban sorra megjelen innovatív megoldások zöme még mindig az öreg kontinensen kívülrl indul világhódító útjára. Aggasztó az is, hogy az új ötletek felkarolását, finanszírozását és piaci bevezetését az Egyesült Államokban és jellemzen Dél-Kelet Ázsiában is ,,megoldja" az üzleti szféra, vagyis jóval alacsonyabb állami szerepvállalás mellett tudnak vállalataik a világpiacon vezet szerepet kialakítani vagy fenntartani. A helyzetet jól illusztrálja a kelet-közép európai országok GDP-arányos IKT-költésének 2006-os csökkenése 2005-höz képest. Bár Magyarországra is jellemz a mérsékldés, de ez a régióra jellemz átlagnál kisebb mérték volt.
12% 10% 8%
6,3 6,0 6,4 6,2 6,1 5,9 6,1 5,8 6,0 5,9 5,1 4,9 5,0

7. ábra: Az IKT-ra fordított kiadások a GDP százalékában, 2005­2006 2005 2006
8,1 7,2 7,4 7,9 7,8 10,4 6,1 6,0 6,9 5,4

6% 4% 2%
4,1 3,9

IE RO EU15 SK SL AT Forrás: Eurostat

0%

5,6

LT PT

FI

PL

CZ HU LV EE BG

Vállalatok és a munkaer: Budapest a középpontban
Magyarországon 2006-ban egy fre vetítve 618 eurót fordítottak információs és kommunikációs technológiákra (2005-ben még 680 eurót), ami mintegy egyharmada az Ausztriára, illetve Finnországra jellemz értékeknek. A mutatót tekintve hazánk továbbra is elmarad az EU-hoz korábban csatlakozott országokhoz képest, viszont továbbra is megelzi a 2004-ben társult or93

5,8

7,1

8,1

szágokat (kivéve a cseheket és észteket). Az alacsonyabb jövedelmi helyzet mellett ugyanakkor csaknem annyit költünk IKT-ra, mint Portugália, még ha ez nem is jelentheti felzárkózásunkat a világ élbolyához az elkövetkez években. A délkelet-ázsiai országok és az Egyesült Államok lakosaival ellentétben a technológiai újdonságokra kevésbé nyitott magyarok lassabban kezdték-kezdik el a technológiai fejldés adta lehetségeket kihasználni ­ legtöbben a mai napig beérik a mobiltelefon adta lehetségekkel, és még azokat sem használják ki igazán. Az OECD Outlookban szerepl 2004-es adatokhoz képest 2005-2006-ban javult viszont a Magyarországon elhelyezked szoftvermérnökök aránya: miközben régebben 10-bl 7 külföldön dolgozott, ma már ez a szám csak 4 (igaz, eleve gyengébb volt a kiinduló bázis). Nem véletlen, hogy jó néhány komoly IKT szektorban érdekelt cég Magyarországra ­ elssorban a közép-magyarországi régióba ­ hozta kutató-fejleszt részlegének egy részét. Jó példák vannak, de a többi régió fejletlensége megint csak Budapest nagyobb ütem fejldését mutatja, a leszakadás és az egyenltlenség egyre nagyobb (elssorban a keleti régiókhoz képest). Gondot jelent, hogy általában véve kevés a jól képzett mérnök, ami a munkabérek jelents növekedéséhez vezetett, és egyben kedvetlenebbé teszi a nemzetközi IKT cégeket, amikor egy esetleges beruházásról döntenek. A mérnöki, mszaki pálya sajnos a magas kereseti lehetségek mellett sem elég vonzó a fiatalok számára, a többség szívesebben választ könnyebben elvégezhet felsoktatási képzést majd szembesül a nehéz elhelyezkedés problémájával. Néhány sikeres cégalapítás viszont jól mutatja, hogy Magyarországról indulva is képes nemzetközi szinten meghatározó cég kinni. A Kürt Zrt. és a Graphisoft Nyrt. sikere az összes magyar informatikai cég eltt jó példaként áll ­ még ha az utóbbi ma már német tulajdonosok kezébe került ­ de szintén nemzetközi siker jellemez néhány kisebb szoftverfejleszt céget is, amelyek valamilyen réspiacon alkottak jelentset (ilyen pl. az Indextools, mely kiváló webanalitikai szoftvert fejlesztett).

3. Web a magyar vállalatoknál: fáziskésésben lév bels piac
A World Wide Web-et megelz hálózati ,,szolgáltatások", mint a Gopher és az e-mail elsként a Budapesti Mszaki Egyetemen (BME) jelentek meg az 1990-es évek elején, ahogy az Internet Szolgáltatók Tanácsának (NIC) 94

megszületése eltt a .hu domaint is itt kezelték. Az els magyar weboldal is a BME Folyamatszabályozási Tanszékének ­ ma Irányítástechnika és Informatika Tanszék ­ honlapja volt 1993-ban77, s ez már kevesebb mint egy évvel a világ els weboldalának megszületését követen üzemelt. A magyar Web fejldését az azóta eltelt idben alapveten a követés jellemzi, vagyis az e-gazdaság terén élen járó országokban sikeresen mköd honlapok, online üzleti modellek jellemzen 2-3 éves késéssel, adaptált formában jelennek meg. Alig találhatók igazán innovatív ötleteteket megvalósító weboldalak, ugyanakkor a magyar webfejlesztk tudása, az általuk használt technológiai megoldások, illetve a design területén mutatott igényesség semmiben sem marad el a világ élvonalától. Miközben az IKT ipar adatai helyenként akár látványosnak is mondhatók, a lakossági, kormányzati és a vállalati felhasználói piac alacsony fejlettség. Jól példázzák mindezt a GKIeNET kutatási adatai, amelyek idsorosan mutatják a változások mértékét.
8. ábra: Az internet-penetráció alakulása az 5 f feletti vállalatok körében 2003. októbere és 2007. augusztusa között (százalékos arány az 5 f feletti vállalkozások körében, n=1000) 100% 80% 60% 40% 20% 0% 5­9 f
2003. október

10­19 f

20­49 f

50­249 f

250 f felett Országosan
2006. június 2007. augusztus

2004. október

2005. március

Forrás: GKIeNET

A vállalati IKT-használatot monitorozó felmérések szerint 2007 augusztusában a legalább 5 ft foglalkozató cégek 91%-a használt számítógépet, a vállalati internet-penetráció 84%-os volt, de saját honlappal csak 46% (az internet-csatlakozással rendelkez cégeknél 55%) rendelkezett. Az 5 f feletti vállalatok viszonylag gyorsan készítettek maguknak weboldalt, de a honlap-penetráció 2003 októbere és 2006 márciusa közötti alakulása már szinte stagnálást mutatott,
77 Az oldal ,,utódja", mint egyfajta digitális történelem a mai napig elérhet a http://www.fsz. bme.hu/www/other_h.html domain címen.

95

a honlappal rendelkez cégek tábora nem bvült érdemben. A honlap-penetráció a hazai internetgazdaság fejldésének ,,kétarcúságát" mutatja, mivel az 5 f feletti vállalatok számítógép- és internet-használata már megközelíti az Európai Uniós szintet.
9. ábra: A honlap-penetráció alakulása 2003 októbere és 2007 augusztusa között az 5 f feletti vállalatok körében (százalékos arányok az összes (n=1000), illetve az internettel rendelkez cégek körében (n=835)) 60% 55 50% 40% 30% 20% 10% 0% az összes cég körében
2004. október

46 32 31 35 36

45

43

47

46

az internetcsatlakozással rendelkez cégek körében
2005. március 2006. március 2007. augusztus

2003. október

Forrás: GKIeNET

A már elindított honlapok többsége ráadásul statikusnak tekinthet. Felmerül a kérdés, hogy vajon mennyi ideig lehet egy ma már viszonylag dinamikus IKT termelési fejldést fenntartani amellett, hogy a bels piac, a lakossági IKT használat alapveten fejletlen? Az e-businessben rejl lehetségek kiaknázásánál sajnos nem mködhet, hogy egy a versenybe késbb bekapcsolódó vállalkozás vagy vállalat a ,,kezdeti lépcsk kihagyásával" azonnal a legkorszerbb technológiát adaptálja. Az elektronikus üzletvitel sokkal inkább az üzleti folyamatok újragondolásáról, átszervezésérl szól, amelyben a technológia csak kisebb mértékben játszik szerepet (Nemeslaki et. al, 2004). Mindez azt is jelenti, hogy a jelentsebb fejldés megindulásához elssorban a cégek vezetinek mentalitásváltása szükséges, amit az állam oldaláról egy gyorsan változtatni képes szabályozási környezet, illetve állandó fejlesztés alatt álló elektronikus ügymenet kell, hogy segítsen.

96

4. Weboldalak és online áruházak: dinamikus növekedés ­ konzervatív látogatók
A magyar nyelv weben, a világ egészén jellemz long tail78 jelenségnek megfelelen lényegében 20-30 honlap generálja a napi letöltések 80-90%-át. A digitális világra sokszor jellemz, ,,a piacra elsként belép mindent visz" jelenség itthon is tapasztalható. A legnépszerbb oldalak Magyarországon is a hírportálok (pl. Origo, Index) és a közösségi oldalak (pl. iWiW, MyVIP), de az eredetileg Hollandiából indult tematikus linktár (a Startlap) is nagy látogatottságot generálnak. A magyar internetezk ennek megfelelen nem csak keresmotorok segítségével vadásznak információk után, hanem a téma szerint válogatott linkgyjteményekre is nyitottak. Keresmotorok tekintetében a kezdeti, részben magyar fejlesztés Altavizsla sikereit követen a Google dominánssá vált, a szabadszavas keresések java ma már errl az oldalról indul el. Az online áruházakról Magyarországon a GKIeNET készít felmérést ­ egészen a kezdetektl (2001-tl). A felmérések dinamikus forgalomnövekedésrl tanúskodnak, de az e-kereskedelem 2006ban a teljes kiskereskedelmi forgalom mindössze 0,8-0,9%-át tette ki. Az EU 15-ben ez az arány 1,6-1,7%. 2007. októberben kb. 1800 legálisan mködtetett webáruház volt Magyarországon, számuk 2002-tl kezdve dinamikusan emelkedett. A további növekedést viszont hátráltatja, hogy a magyar internetezk többsége még mindig nem kíván élni az elektronikus vásárlás lehetségével.79 A legnagyobb ­ és egyben legsikeresebb ­ hazai e-kereskedelmi oldal az eBay szolgáltatásának magyar megfelelje, a Vatera.hu. Az oldal 2004tl kezdve tud nyereségesen mködni, s ez az év tekinthet egyfajta forduló78 A statisztikában már régóta ismert jelenséget aszimmetrikus eloszlásnak hívják (a matematikában a hiperbola feleltethet meg ennek) amely görbéken a jobbra elnyúló vég nagyon hoszszú az elüls részükhöz képest. A témáról Chris Anderson írt könyvet, amely már magyarul is megjelent 2007-ben ,,Hosszú Farok ­ A végtelen választék átírja az üzlet szabályait" címen. A jelenséget lefordítva a web világára azt jelenti, hogy kevés olyan oldal van, amelyet nagyon sokan látogatnak, és nagyon sok olyan, amelynek kevés látogatója van. A long tail lényege innen nézve, hogy az internet hozzáférhetvé és gazdaságossá teszi a kevesek érdekldésére számot tartó tartalmak és szolgáltatások nyújtását. 79 Nem lehet célunk ugyanakkor eldönteni, hogy ez a jelenség jó, vagy rossz. A magyar lakosság jelenleg nem ,,szeret" interneten keresztül vásárolni, talán azért, mert még csak ismerkedik a lehetséggel, de az is lehet, hogy a jövben is preferálni fogja a hagyományos boltokban történ vásárlást. Kétségtelen, hogy vannak elnyei bizonyos termékek (fleg a digitális javak) esetében az elektronikus vásárlásnak, de nem állíthatjuk, hogy ez minden esetben ,,jobb", mint a hagyományos út.

97

pontnak is: ettl kezdve van akkora e-kereskedelmi forgalom Magyarországon, hogy abból több tisztán e-kereskedelmi tevékenységet folytató oldal is nyereséget termelve tud mködni. Az aukciós oldalak egyelre Magyarországon is a legsikeresebb e-kereskedelmi megoldásnak számítanak, de repüljegyet és a szállást is sokan foglalnak ­ és fizetnek ­ ma már interneten keresztül. Mindemellett találhatóak olyan, már az országhatáron túlmenen is eredményesen mköd oldalak, mint a Netpincer.hu, amely indulásakor egyedülálló ötlettel rukkolt el.
10. ábra: Az online áruházak forgalmának alakulása 2001­2006 között (millió Ft) 35 000 Várakozás Realizált forgalom 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: Az online áruházak helyzete Magyarországon, 2007. GKIeNET 0 2006

5. Szabályozás: lassan a piac nyomában
Az online kiskereskedelmi áruházak térhódítását a kezdeti alacsony felhasználói érdekldés mellett a bonyolult jogi szabályozási környezet akadályozta leginkább Magyarországon. A kereskedk többsége nem volt tudatában annak, hogy pontosan milyen engedélyekkel kell rendelkeznie egy internetes áruháznak és a szükséges ismeretek megszerzésére sem létezett megfelel fórum. Ennek következtében 2006-ig számos esetben fordult el, hogy a webáruház tulajdonosa pénzbüntetés mellett a bolt bezárására kényszerült. A nyitással és mködtetéssel kapcsolatos információs hiány orvoslására a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2006-ban létrehozta az elker.hu internetes weboldalt, amely nagy segítséget nyújthat az új, illetve a már jelenleg is üzemel online áruházak tulajdonosainak. A jogi szabályozás ugyanakkor még mindig igen lassan követi a piac fejldését. Az els, 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefügg 98

szolgáltatások egyes kérdéseirl rendelkezett. Az útkeresést jól mutatta viszont már a törvény hosszúsága is: összesen 18§ és 12 oldal terjedelm. Mindezt a 2003. évi XCVII. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefügg szolgáltatások egyes kérdéseirl szóló módosítás próbálta korrigálni. A 4,5 oldalas kiegészítés ­ amellyel a törvény egyes paragrafusait egészítették ki ­ legfontosabb eleme, hogy pontosította a szolgáltatók és a közvetít szolgáltatók felelsségének kérdéseit, illetve kiegészítette az adatvédelemre vonatkozó részeket. Az értesítési-eltávolítási eljárás ugyanakkor még láthatóan pontosításra szorul sok más, a törvényben még nem szabályozott, de az üzleti életben már megjelen kritikus terület (pl. a fájlcserélés miatt fellép bonyodalmak) mellett. 2007-ig az elektronikus kereskedelmet még mindig a hagyományos csomagküld kereskedelemmel lényegében azonos módon kezelte a jogalkotás, ennek nyomán pl. üzlethelyiséget kellett fenntartania azoknak az e-kereskedknek is, akik csak digitalizált terméket árultak weboldalukon. Az újabb korrekciókat tartalmazó törvénymódosítást 2007 nyarán fogadta el végül a Parlament, az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alapveten két f célt szolgált: · egyrészt szolgálja a kéretlen elektronikus hirdetések jogi szabályozási környezetének egységesítését és szigorítását, illetve bvíti az elektronikus hirdetésekkel szembeni hatósági fellépés eszközrendszerét (2007. augusztus 5-tl hatályos), · másrészt enyhíti a vállalkozások terheit azzal, hogy a csomagküld kereskedelmet 2008. március 31-ei hatállyal az üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek közé sorolja. A törvényjavaslat emellett számos rendelkezést pontosított, valamint reagált az Európai Unió Bizottságában folyó vizsgálatra, amely a közvetít szolgáltatók felelsségére vonatkozó tagállami szabályozások megfelelségét kutatja (a pontosítás részben Magyarország uniós kötelezettségeibl fakad).

6. IKT hozzáadott érték: Magyarország az élmeznyben
Az IKT-tevékenységek által termelt hozzáadott érték aránya minden fejld és fejlett országban folyamatosan növekszik. Magyarország ebbl a szempontból kiemelten jól teljesített, mivel 1995 és 2003 között 6,7%-ról 9,9%-ra emelkedett az arány. 99

11. ábra Az IKT tevékenységek által létrehozott hozzáadott érték aránya az összes hozzáadott értéken belül 1995 és 2003 (százalék) 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 1995 2003

Forrás: OECD Information Technology Outlook 2006

Az IKT-eszközök gyártása által elállított hozzáadott érték összes gyártásban elállított hozzáadott értékhez viszonyított aránya a legtöbb országban csökkent. Az IKT-szolgáltatások terén ellentétes trendet figyelhetünk meg, ugyanis az IKT-szolgáltatások által termelt hozzáadott érték aránya jellemzen ntt a szolgáltatások által termelt hozzáadott értéken belül.
12. ábra Az IKT-szolgáltatások által létrehozott hozzáadott érték aránya az összes szolgáltatás által létrehozott hozzáadott értéken belül (a változás mértéke százalékpontban kifejezve 1995 és 2003 viszonylatában) 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%

Forrás: OECD; Information Technology Outlook 2006

A kelet-közép-európai országok között Magyarország GDP-arányos IKT-költése ugyanakkor az elmúlt tíz évben az átlagnál magasabb volt, 2005-ben már 7,8%, míg 2006-ra ­ némiképp mérsékldve ­6,9%-os ­ utóbbival továbbra is az élmeznybe tartozunk. A 2006-ban mért változások alapján már csak Észtország és Bulgária fordított többet IKT-ra a kelet-közép-európai országok között a nemzeti termék arányában, ami mindenképpen jó eljel a következ évekre vonatkozóan. 100

HU PT AU FI CZ ES SK CA US UK DE OECD SE NO BE JP MX AT DK FR IE IT NL KO GR
3,3 0,4 n. a. 3,3 0,2 1,0 0,5 1,5 1,4 1,6 1,6 2,9 1,7 1,5 1,0 0,3 0,9 0,1 1,0 6,9 1,1 1,5 1,8 0,5

FI KO IE UK US NZ HU NL SE OECD AT NO DK FR PT EU14 BE AU CA JP DE IT ES CZ GR SK MX

Az információs társadalom jogi szabályozásának változásai ez elmúlt tíz évben
Az információs társadalom jogi szabályozása összetett folyamat. A szabályozás egyes elemei ­ így a hírközlési jog, a médiajog, a szerzi jog, és az információs társadalomban kiemelt szerepet játszó alapvet jogok rendszere ­ már korábban is léteztek a jogrendszerben. Az elmúlt tíz évben ugyanakkor a jelentkez technikai, gazdasági és társadalmi változások következtében fokozatosan elkülönül jogi szabályozás volt megfigyelhet a területen, amelyet alapveten az Európai Unió közösségi jogának térnyerése határozott meg. Az információs társadalom politikai fejlesztése felfogható jogalkotási programként is, ami az érintett alterületekhez illeszked szabályozási modelleket tesz szükségessé. Ennek megfelelen ez a fejezet általában az információs társadalom stratégiák ­ mint a szabályozás alapjául szolgáló dokumentumok ­ változását mutatja be és rövid összefoglalást ad a fbb területek jogi szabályozásának változásairól.

1.

Az európai gyakorlat vonzásában

Az 1990-es évek elejétl jelentkez technológiai forradalom következtében ­ amely mind a gazdaságban, mind a társadalomban jelents változásokat eredményezett ­ szabályozatlan területek alakultak ki. A létrejöv mszaki fejlesztések gazdasági célú alkalmazása elre vetíti az információs társadalom kialakulásának és fejldésének irányvonalait. A hazai uniós integrációs törekvések alapveten meghatározzák az információs társadalom magyar szabályozását, a jogharmonizáció követelménye pedig alapvet hatással bírt a magyar jogalkotásra. Ennek fényében kiemelt jelentség az a tény, hogy számos információs társadalommal foglalkozó európai dokumentumban célként kerül kifejezésre az állampolgárok életminségének javítása és az európai gazdaság világviszonylatban is sikeres, versenyképes fejlesztése. Ezek a dokumentumok, így a Bangemann-jelentés, az eEurope programcsomag és legújabban az i2010 egyre nagyobb hatással bírtak és bírnak a hazai politikára az érintet területeken. 101

Bár egyes részterületek szabályozása már az 1990-es években elkezddött idehaza, a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) megalkotására 2002-2003-ban került sor, egyúttal a terület kiemelt jelentségét hangsúlyozandó külön minisztérium felállítására is sor került.80 Az európai stratégiai dokumentumokhoz képest jelents eltérés, hogy Magyarországon egyszerre kell(ett) megoldani a hálózat és tartalom fejlesztésének problematikáját, külön figyelmet fordítva a felhasználói oldal fejlesztésére, a közigazgatás modernizációjára, valamint a kutatás-fejlesztés kérdéseire. A bels célkijelölésen túl az EU politikai környezete is közvetlenül befolyásolja az információs társadalomra vonatkozó hazai elvárásokat, az EU információs társadalom politikájának komoly hatása van az IKT-val kapcsolatos törekvésekre. Ez a gyakorlatban számos olyan jogharmonizációs ­ szerzi jogi, adatvédelmi, elektronikus hírközlési jogi és elektronikus kereskedelmi tárgyú ­ törvénymódosítást, illetve törvényalkotást jelentett, amely egyben az információs társadalom jogi szabályozását alapozta meg. Az MITS végrehajtása ugyanakkor számos olyan területet ­ így többek között a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az információszabadság kérdésében ­ is érintett, amelyek esetében a magyar jogalkotást nem ellegezte meg európai politika, vagy bármilyen jogharmonizációs kényszer.

2. Az információs társadalom jogi szabályozásának fbb változásai
Az információs társadalom jogi szabályozásának alapjait ­ az adatvédelmi törvénnyel, a távközlési törvénnyel, a média szabályozásával ­ már a kilencvenes évek elején, közepén lerakták. A szerzi jogi törvény rekodifikációs munkálatai is megkezddtek ugyanekkor.

Hírközlési jog: európai színvonalon az NHH
A legnagyobb módosulás a hírközlési jog területén következett be, ahol az európai Szabályozási Keretprogram alapján végrehajtott harmonizációs jogalkotás az egész hírközlési jogi szabályozást átformál80 A magyar információs társadalom stratégiákról részletesebben szólunk a politika fejezetben.

102

ta.81 Az új szabályozási intézkedéscsomag alapveten négy f szabályozási cél elérésére törekszik: 1. A régi, széttöredezett szabályozás helyett egyszerbben kezelhet és átlátható rendszert kíván bevezetni. 2. Egységes, technológiasemleges jogi keret létrehozását irányozza el, amely figyelembe veszi az információtechnológiai ágazatban egyre nagyobb mértékben jelen lév konvergencia által támasztott követelményeket is. 3. A szektorspecifikus versenyszabályozásnak (jelents piaci er) rugalmasabbá és hatékonyabbá tételére törekszik, ugyanakkor pedig ­ ahol a versenyfeltételek megengedik ­ az általános versenyjog eszközeit alkalmazza minél szélesebb körben. 4. Az egységes jogalkalmazás és piacszabályozás megteremtése érdekében olyan eljárások alkalmazását, illetve szervezetek létrehozását írja el, amelyek lehetvé teszik a Bizottság felügyelete alatt mköd, a korábbinál centralizáltabb hírközlés-szabályozás kialakulását. Az új irányelvcsomag a Bizottság vétójogának kiterjesztésével, az ERG82, a CoCom83 létrehozásával, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok, így Magyarországon a HIF átalakításával létrejött NHH mozgásterének kiterjesztésével dualista távközlés-szabályozási koncepció kialakítását kezdte meg, amelynek egyik pólusát a tagállami szabályozó hatóságok, a másikat pedig a Bizottság adja. E mögött az a felismerés húzódik, hogy az európai távközlésben egyre több olyan kérdéskör alakul ki, amit tagállami hatáskörben nem lehet eredményesen szabályozni. A határokon átnyúló versenytorzító hatások, az egységes európai vészhívó szám (112), az egységes európai hívószám (3883) bevezetése, a transzeurópai hálózatok kialakítása, az internet nemzetközi jellege, vagy éppen a nemzetközi roaming mind olyan kérdések, amelyek tagállami szint szabályozása elégtelen, és legalább közösségi szint együttmködést igényelnek. A szabályozás szervezeti szinten is fontos változást hozott, amikor létrejött a korábbi Hírközlési Felügyelet helyébe lép Nemzeti Hírközlési Hatóság. A lépés sikerét jól jelzi, hogy létrejötte óta az NHH tevékenységét több oldalról is elismerték, mind idehaza, mind nemzetközi szinten.

81 Az elektronikus hírközlésrl szóló 2003. évi C. törvény 82 European Regulators' Group. 83 Communications Committee.

103

Médiajog: középpontban a digitális átállás
A hálózati szabályozás másik f iránya a médiajog területén bekövetkezett kodifikáció során jelentkezett. Ennek a területnek a sajátossága nem a jogharmonizáció meghatározó szerepe, hanem a magyar alkotmányos berendezkedésbl és az 1996-os médiajogi jogalkotásból ered minsített többség és az ezáltal jelentkez szabályozási rugalmatlanság. A médiajog területén két új tényez hozott lényeges változást ezen merev szabályozási keretekbe, egyrészt a digitális televíziózásra való átállás ,,kényszere", másrészt a kormányzatnak a médiaszabályozás teljes felülvizsgálatát és az új szabályozás megalkotását célzó döntése 2006-ban. Utóbbi szabályozási törekvésnek az Alkotmánybíróságnak az ORTT hatásköreirl szóló, jelents mértékben megsemmisítést tartalmazó határozata is lendületet adott.84 A digitális televíziózás jelentsége abban rejlik, hogy a televízió, mint médium az információs társadalom fejldésének hatékony alternatív végfelhasználói eszköze lehet a személyi számítógép mellett. A digitális televíziózással kapcsolatban használt ,,digitális átállás" fogalma ugyanakkor szélesebb összefüggésre utal, mivel a teljes msorterjeszt hálózat átállításának vonatkozásában értelmezend.85 Ez tehát a puszta struktúraváltásnál több, amely a fogyasztók számára érzékelhet értéktöbbletként jelentkezik. Az Európai Unió eEurope 2005 akcióterve már 2002-ben elírta a tagállamoknak, hogy 2003 végéig hozzák nyilvánosságra a digitális televíziózással kapcsolatos szándékaikat és terveiket. Ezt a szándékot az i2010 stratégia megersítette és hangsúlyozta a fejlett audiovizuális szolgáltatások megjelenését, a hálózati kapacitások hatékonyabb kihasználását és a növekv versenyt.86 Az Európai Bizottság az analóg szolgáltatás leállításának céldátumaként 2012 elejét jelölte meg.87 A magyar jogalkotásban ez a folyamat a témára vonatkozó 2005-ös kormányhatározatot követen a 2007-ben megszületett törvényi szabályozásban jelent meg.88 A médiára
84 46/2007. (VI. 27.) AB határozat, Magyar Közlöny, 2007/81. 85 Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on the transition from analogue to digital broadcasting (from digital "switchover to analogue "switch-off") Brussels 17.9.2003 COM(2003). 541. 86 Commission staff working paper on the extended impact assessment of the Commission. Communication on the transition from analogue to digital broadcasting 17.9.2003 SEC(2003) 992. 87 Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on accelerating the transition from analogue to digital broadcasting Brussels 24.05.2005 COM(2005) 204 88 A földfelszíni digitális televízió-msorszórásra való átállás elsdleges kormányzati feladatairól szóló 1021/2005. (III. 10.) Kormányhatározat, a msorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV törvény. .

104

vonatkozó szabályozás teljes átalakításának szándékát tükrözi a 2007. szeptember 5-én szakmai konzultációra bocsátott Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia tanulmány, amely elreláthatólag egy új médiahatóság kialakítását is magával fogja hozni.

Információs jogok: tudatosságnövekedés
Az egyes felhasználóknak az információs társadalomban való részvétele szempontjából meghatározó jelleggel bírnak az információs jogok, azaz a személyes adatok védelme és a közérdek adatokhoz való hozzáférés joga. A két alkotmányos alapjogot egységes szerkezetben szabályozó 1992-es törvény több, jogharmonizációs célú módosítására is sor került, amelyek közül ki kell emelni az adatfeldolgozó intézményének 1999-es bevezetését, valamint az átfogó módosítást eredményez 2003-as novellát.89 Tekintettel arra, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozás megalkotásakor már tartalmazta az akkor még csak megfogalmazás szintjén lév közösségi jogi szabályok lényegi elemeit, ezért a jogharmonizációs módosítások a törvényben nem jelentettek nagy mérték változást. Sokkal inkább lényeges az elektronikus hírközlés terén meghozott adatvédelmi szabályozás, amely ­ a jogharmonizációs kötelezettség miatt széles körben meghozott védelmi szabályok mellett ­ már a 2003-as törvényalkotással bevezette a hírközlési szolgáltatók adatmegrzési kötelezettségét, lényegesen eltérve az adatvédelmi szabályozás addigi irányvonalától. Az adatvédelmi szabályozás módosulásai közül ki kell még emelni az adatvédelmi biztos intézményének változását, amely az ,,ombudsman" modell kiindulópontjából a ,,hivatali" modell felé tolta el a szabályozás súlypontját, megadva az adatvédelmi biztos számára az adattörlés és bírságolás intézményét. A modell sikerességét jól jelzi, hogy a magyar társadalom egyre tudatosabban viszonyul ehhez a kérdéshez és a társadalmi tudatosság jelentsen ntt ezen a téren. A másik információs alapjog, a közérdek adatokhoz való hozzáférés jogának szabályozása a személyes adatok védelmének elbb említett módosításával párhuzamosan fokozatos finomításra került, míg az elektronikus információszabadság törvénybe foglalásával a közhatalom gya89 A személyes adatok védelmérl és a közérdek adatokhoz nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az ezt módosító 1999. évi LXXII. törvény és a 2003. évi XLVIII. törvény.

105

korlói számára proaktív szabályozás került elfogadásra, amely alapján a törvény által meghatározott körben maguk kötelesek, külön adatigénylés nélkül nyilvánosságra hozni a közszféra mködésének lényegi adatait.90

Szerzi jogok:
Az információs társadalom szabályozási kérdései között végül kiemelt szerepet foglal el a szerzi jogok kérdése. Az 1999-es szerzi jogi kodifikáció91 a szerzi joggal kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségek, valamint az Európai Unió jogszabályai figyelembe vételével történt meg, így módosítására jogharmonizációs indokból szkebb körben került sor, sokkal jelentsebb az új technikai típusú szabályozási kérdések megjelenése. A jogharmonizációs indokkal történt jogalkotásra az adatbázisok sui generis és az adatbázis-elállítók külön jogi védelmére vonatkozó 2001-ben történt módosítást, az INFOSOC-irányelv és a követ jogi irányelv által szükségessé tett 2003. és 2005. évi módosítást kell példaként felhozni. Az új, technikai típusú szabályozási kérdések között a Digital Rights Management megjelenése nyomán felmerül problémákat fontos megemlíteni, amelyek részben az igénybevev oldalán passzív szerepet betölt azonosítást jelentenek (azonosítják a szellemi alkotásokat, az ezeken fennálló jogokat, az alkotókat, egyéb jogosultakat, a jogkezelési adatokat), másrészrl a technológia a joggyakorlás, illetve annak a korlátai, továbbá az ehhez kapcsolódó díjazási igénynek technikai úton történ érvényesítése terén hatásos mszaki megoldásnak tnik (Gyenge, 2004). A szerzi jogi szabad felhasználások interneten történ szabályozása, valamint a szoftverek jogi oltalmának kérdései olyan jelleggel bírnak, amik folyamatos újragondolást, a technikai környezetben való folyamatos mérlegelést és rugalmas jogalkotást igényelnek.

90 Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény. 91 A szerzi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény.

106

Összegzés: tíz év ­ tíz terület
Ennek a jelentésnek tíz érdemi fejezete van, miközben a fejezet tíz év történéseit fogja át. Így ez az összegzés a számmisztika jegyében ezzel a tíz területtel kapcsolatban fogalmaz meg állításokat. Mi történt tehát idehaza az elmúlt tíz évben az információs társadalom eme tíz területén? 1. Az eseménytörténetet tekintve azt látni, hogy létrejött az információs társadalom intézményrendszere, miközben kiépült az az alapinfrastruktúra is, aminek segítségével az emberek, cégek, szervezetek kommunikálnak egymással, információt szereznek és bekapcsolódnak a digitális univerzumba. Az intézményrendszer azonban állandó változásban van, például volt informatika kormánybiztosságunk és informatikai tárcánk, most pedig nincs önálló képviselete az informatikának a kormányban. A gazdaság terén kezdetben meghatározó volt a távközlési monopólium, késbb kialakult a verseny. Az évtized folyamán létrejöttek a tudományos kutatás keretei is, illetve született megannyi meghatározó civil kezdeményezés.92 2. A politika sosem vette elég komolyan az információs társadalom kérdését és mind a mai napig nem ismerte föl, hogy az jóval több technológia-politikánál vagy infrastruktúra-építésnél, mivel hatással van az oktatáspolitikára, a kutatás-fejlesztésre, a szociálpolitikára, a gazdaságpolitikára, a közigazgatás-politikára, a kultúrpolitikára... A terület állami fejlesztését mind a mai napig végre nem hajtott stratégiák, torzóban maradt intézményrendszer és forráshiányos mködés jellemzi. 3. Az infokommunikációs eszközök használata hétköznapivá vált: az egykoron bunkofonnak titulált mobiltelefonból szinte mindenki számára elengedhetetlen kommunikációs eszköz lett, a modemes internetbl pedig állandó kapcsolattal bíró szélessáv. Közben estek az árak, egyre nagyobb tömegek kapcsolódtak be, és új technológiák sora kezdett elterjedni. 4. Az e-közigazgatásban meghonosodtak a számítógépek és a modern kommunikációs eszközök, kiépült az alapinfrastruktúra, de a nagy felhasználói tömegek még ma is hiányoznak. Úton vagyunk a régrl ismert sorbanállós bürokratikus hivatali ügyintézés és az ügyfélközpontú, új kommunikációs eszközökön alapuló hatékony és olcsó közigazgatás között ­ de még nem tudni, hogy hány megálló van közben és, hogy át kell-e majd valahol szállni.
92 Utóbbiakról a Mellékletben található legjobb gyakorlatokból kaphat képet az olvasó.

107

5.

A kutatás-fejlesztésben adósak vagyunk: a magyar kreativitás nem lett vezérl csillaga a rendszerváltozás utáni gazdasági fejldésnek. A vállalatok mind a mai napig nem elég innovatívak, a K+F költés alacsony és rossz szerkezet, a kialakult pályázati forma rugalmatlan, az MTA reformra szorul, és újra nincs a területért felels ers intézmény. Az alapinfrastruktúra azonban adott és az innovációs járulék rendszere reményre adhat okot, ennek a beváltására azonban újra tartós építkezésre van szükség. 6. A jó oktatás az az alap, amire az információs társadalom épülete felhúzható. A tíz év elején tapasztalható Sulinetnek köszönhet versenyelnyünk azonban mára elolvadt, st a magyar iskolákban nem integrálódik a számítástechnika, hanem szegregálódik. Az oktatás folyamatos megújítása ellentmondásos, a fejldés szigetszer, az élethossziglani tanulás pedig még mindig nem része a magyar közgondolkodásnak és életformának. 7. A magyar kultúra kettészakadt egy digitális vízválasztó mentén, bár fokozatosan egyre többen vannak, akik használják az új kommunikációs eszközöket. Az internet és a számítógép egyre kevésbé szubkultúra, lassacskán a többségi kultúra alapvet részévé válnak, ahogyan a mobiltelefon már régen az. Az online kultúrával a társadalom egyre nagyobb része kerül közvetlen kapcsolatba, az internet mára kitört az egyetem és az üzlet kezdeti fennhatósága alól és a web 2.0 térhódításával a tömegek mindennapos aktivitásává vált. 8. A digitális esélyegyenlség több mint szociális kérdés, a rászorulók számára meghatározza az életminséget és a munkaerpiaci integráció egyetlen igazi eszköze. Bár a digitális megosztottság idehaza csökken (a nemi különbségek például eltntek), az idsek és az iskolázatlanok továbbra is jelents hátrányban vannak. Ezen a helyzeten nem segítettek a stratégiák sem, mivel azokat nem hajtották végre következetesen. Az államnak, gazdaságnak és civil szférának össze kell fogni a további elrelépés érdekében. 9. Az új gazdaság terén kialakult egy alapvet dilemma: hogyan lehet a fejletlen bels piac ellenére ers gazdaságot építeni? Az informatikai beruházás ugyanis ma már nem versenyelny, hanem a versenyképesség alapja. Ezen a téren azonban Magyarország sereghajtó az OECD országok között. De nem csak a lakosság, hanem a vállalkozások is keveset költenek erre, st Európa is lemarad a világ más részeihez képest. Bár a magyar exportban az IKT termékek aránya impozáns, az export volumene nem tekinthet magasnak.

108

10. A jogi szabályozást az információs társadalom területén idehaza meghatározta az Európai Unióhoz való csatlakozás és az ebbl fakadó kötelezettségek, valamint a technológiai fejldés következtében megjelen új területekkel kapcsolatos szabályozási igények. Idehaza párhuzamosan kellett megoldani az infrastruktúra és az infrastruktúrán keresztül nyújtott szolgáltatások szabályozását. A szerzi jog, adatvédelem, elektronikus hírközlés és elektronikus kereskedelem szabályozásával azonban korántsem végezték el minden feladatukat a hazai jogalkotók, további területeken várható már a közeljövben is változás (pl. a digitális televíziózás terén). Mindent összevetve az elmúlt tíz év nem értékelhet sikerként. Bár az intézményrendszer kialakult, az infrastruktúra kiépült, és az alapvet lépésekre sor került, a jelenlegi helyzet ellentmondásos, például az intézményrendszer helyenként ,,hézagos", az infrastruktúra pedig ,,lukacsos", van még mit tenni mind a két téren. Hazánk sajnos rendre rosszul teljesít a különböz információs társadalmi mutatókban, nemzetközi összevetésben továbbra sem tartozunk sem az élenjárók, sem a közvetlen követk csoportjába. St, inkább a korábban elfoglalt pozíciók elvesztése figyelhet meg. Magyarország betagozódik egy olyan nemzetközi munkamegosztásba, ahol gyakorta alárendelt szerepben találhatók a hazai szereplk. Mégis, azt mondhatjuk, hogy az elmúlt tíz év gyökeresen átalakította a hazai viszonyokat, és Magyarország eltt nagyon régen nyílt utoljára ilyen hatalmas történelmi esély a felzárkózásra, mint amilyet az Európai Unióhoz való csatlakozás és az ipariból az információs korszakba való átmenet most felkínál.

109

Bibliográfia
III. Unoka ­ Nagyszül Informatikai V erseny (2005) 2005. október 6. MCOnet http://budapest.mconet.biz/kultura/iii_unoka_nagyszulo_informatikai_verseny_3_120545.html Bambano (2007): Szubjektív kis magyar hálózati történelem 2007. február 19. http://logout.hu/bambano/1016/szubjektiv_kis_magyar_halozati_tortenelem.html Bangemann-jelentés (1998 [1994]): Európa és a globális információs társadalom. In: Mi a jöv? OMFB­ORTT­HÉA, Budapest http://ec.europa. eu/idabc/servlets/Doc?id=18174 Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 ­ Final Report from Head Teacher and Classroom Teacher Surveys in 27 European Countries. Az Európai Bizottság megbízásából az empirica Gesellschaft für Kommunikations- und Technologieforschung mBH és a TNS Emor együttmködésében készült. http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/docs/studies/final_report_3.pdf Befogadást az Információs Társadalomba Most!- Az életminség, digitális esélyegyenlség és a társadalmi megújulás Magyarországa. Helyzetkép, legjobb gyakorlatok és akcióterv (2007) Dombi Gábor ­ Kollányi Bence ­ Molnár Szilárd /szerk./ Inforum-ITTK, Budapest http://einclusion.hu/wp-content/uploads/2007/09/einclusion_inforum.pdf Better Portugal. eGovernment Strategy and New Oublic Service Distribution Model (Lisbon, 2007) BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) - INFONIA Alapítvány (2005): Elektronikus közigazgatás ­ Éves jelentés 2005 http://www.ittk.hu/web/docs/ITTK_E-kozigazgatas_2005.pdf BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) - INFONIA Alapítvány (2005): Magyar információs társadalom ­ Éves jelentés 2005 http://www.ittk.hu/web/docs/ITTK_MITJ_2005.pdf Capgemini (2007): The User Challenge Benchmarking The Supply of Online Public Services. 7th Measurement Csepeli György (2004): Digitális úton Európába. Eladás az Információs Társadalom Oktató- és Kutató Csoportok workshopján, 2004. május 20. Department for Education and Skills (2002): Get on with it http://www.dfes. gov.uk

110

Dombi Gábor ­ Kollányi Bence ­ Molnár Szilárd (2007): Társadalmi befogadást most! Az életminség, digitális esélyegyenlség és a társadalmi megújulás Magyarországa. eInclusion éves jelentés. Innen: http:// einclusion.hu/ eKormányzat 2005 ­ Az e-kormányzat stratégia programozása (2004) Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ, 2004. január 26. http://misc.meh.hu/binary/6715_letoltheto_strategia_rovat_ekormaynzat_strategia_programozas.pdf Els magyar Golden Blog (2005) Hírbehozó hírblog 2005. május 19 http:// hirbehozo.freeblog.hu/archives/2005/05/19/Els_magyar_Golden_Blog/ eMagyarország az ,,eEurope: Információs Társadalom mindenkinek" magyarországi programja (2000) Harmadik Évezred Alapítvány ­ Stratégiakutató Intézet, Európai Párbeszéd Alapítvány, MGyOSz, Budapest, 2000 február http://www.inco.hu/inco3/vita/cikk1h.htm Eneten Közvélemény- és Piackutató Központ (2005): Lakossági internethasználat 2005 http://www.nhh.hu/menu3/m3_1/2006/enetennhhinternet20054.pdf European Commission (2005): Information Society Benchmarking Report http://europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/docs/benchmarking/051222%20Final%20Benchmarking%20Report.pdf European Commission (2006): Annual Innovation Policy Trends ­ Hungary 2006. http://www.proinno-europe.eu/docs/reports/documents/ Country_Report_Hungary_2006.pdf European Commission (2007a): eGovernment Progress in EU 27+ European Commission (2007b): eGovernment Recource Book. eGovernment Research in FP6 Eurostat (2005a): Europe in figures - Eurostat yearbook 2005, Luxembug Eurostat (2005b): Internet usage in the EU25 in 2005 http://epp.eurostat.cec.eu.int/pls/portal/docs/PAGE/PGP_PRD_CAT_PREREL/ PGE_CAT_PREREL_YEAR_2006/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2006_ MONTH_04/4-06042006-EN-AP.PDF eEurope (2000): An information society for All http://www.e-europestandards.org/Docs/eeurope_initiative.pdf eEurope+2003 (2001): A co-operative effort to implement the information society in Europe ­ Action plan http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/plus/index_en.htm eEurope 2005 (2002): An information society for All http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/2005/all_about/action_plan/index_en.htm

111

eUSER (2004-2007) project, http://www.euser-eu.org/Document.asp?MenuID=6 Gáspár Mátyás (2004) Aparhant - a jövõ faluja Magyarországon Telefalu.hu 2004. július 30. http://www.telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=826 Gáspár Mátyás (2005): Teleházból falumentor szolgálat Sárszentlõrincen Telefalu.hu, 2005. május 15. http://www.telefalu.hu/service.php?act=irattar&did=9&fv=1275 GKI Gazdaságkutató Rt. (2005): Az elektronikus aláíráshoz és alkalmazásaihoz kapcsolódó monitoring felmérések, http://www.nhh.hu/menu3/ m3_1/esignomonitoring.pdf GKI ­ T-Mobile ­ SUN Microsystems (2007): Jelentés az internetgazdaságról, 2007 1.né (GKIeNET kiadvány, Budapest) GKIeNET (2007): Kutatás az informatikai eszközök használatáról a legalább öt ft foglalkoztató vállalatok körében. Budapest, GKIeNET kiadvány. GKIeNET (2007): Az online áruházak helyzete Magyarországon. Budapest, GKIeNET kiadvány. Gyenge Anikó (2004): Digitális jogkezelési rendszerek a szerzi jogban. In: Infokommunikáció és Jog 2004. augusztus, 50-56. Gyorsjelentés a World Internet Project 2005. évi magyarországi kutatás eredményeirl ITHAKA-ITTK-TÁRKI, http://www.ittk.hu/web/docs/ WIP_2005.pdf Growth, Competitiveness, Employment: The Challenges and W ays Forward into the 21st Century - White Paper (1993) Parts A and B. COM (93) 700 final/A and B, 5 December 1993. Halász Gábor és Lannert Judit /szerk./ (2006): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos Közoktatási Intézet http://www.oki.hu/oldal. php?tipus=kiadvany&kod=Jelentes2006 Holczer Márton (2007): Moodle a gimnázumban. INFINIT 2007 január 26., http://www.infinit.hu/content/view/71/36 i2010 (2005): A European information society for growth and employment http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm i2010 eGovernment Action Plan http://europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/ l24226j.htm Infonia Alapítvány (2007): e-Kormányzat hírlevél 2007. évi számai Információs Pont a vakok esélyegyenlségéért (2004) MTI 2004. november 23. http://bartimeus.freeweb.hu/vakmisszio/sajto/archiv/0411.html

112

Az Internet kezdetei (1997) http://www.caesar.elte.hu/hoskor/ Internet Szolgáltatók Tanácsa ­ Hálózati Koordinációs Központ: Statisztikák http://www.nic.hu/statisztika/domain.html Kalakota, R. ­ Robinson, M. (2001): e-Business 2.0 ­ Roadmap for Success. (2nd. Edition. Addison Wesley, Canada). Kék Notesz 2007 (2007) Közreadja az eWorld és az ENAMIKÉ, Készítette a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ és a GKIeNET Kft. kutatócsoportja Knausz Imre (1999): Az általános iskola deNATurálása. Új Pedagógiai Szemle, 1999/4, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=199904-np-Knausz-Altalanos Közösségi számítógépközpont nyílt a látássérültek számára (2003) MTI 2003. május 28. http://index.hu/tech/ihirek/133384/ Lehcz Rudolf (2007): Miért nem használják ki a K+F adókedvezményeit a cégek? A HVG cikkét az NKTH szemlézi: http://www.nkth.gov.hu/ main.php?folderID=774&articleID=5398&ctag=articlelist&iid=1 Lrincz Vilmos ­ Tóth Attila (2006): Önkormányzatok ICT használata és elektronikus szolgáltatásai. GKIeNET Kft. Magyar Információs Társadalom Stratégia (2003) Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2003 november http://www.gkm.hu/data/ cms1057440/MITS.pdf Magyar Informatikai Charta (2000) Informatikai Érdekegyeztet Fórum, 2000 április http://www.inforum.org.hu/doku/mic.zip Magyar Válasz (1999) Informatikai Helyettes Államtitkár, 1999 december http://www.iif.hu/~lengyel/valasz/ Mancinelli, Elisa (2007): e-Befogadás az információs társadalomban. In: Pintér Róbert /szerk./ Az információs társadalom ­ Az elmélettl a politikai gyakorlatig. Gondolat ­ Új Mandátum, Budapest. A Matáv kiterjeszti a helyi hívásokra vonatkozó kedvezményt Sajtóközlemény 1998. december 26. http://sajtoszoba.magyartelekom.hu/process?action=notice&id=964 A Matáv kivezeti átalánydíjas konstrukcióit Sajtóközlemény 2002. április 29. http://sajtoszoba.magyartelekom.hu/process?action=notice&id=1306 Medián Webaudit http://old.webaudit.hu/index.php?content=211 MEH Elektronikuskormányzat Központ (2007): Kormányzati ügyfélszolgálat kialakításának koncepciója Magyarországon. Munkaanyag Millard, Jeremy (2006): eGovernment for an inclusive society: flexi-channelling and social intermediaries. Danish Technological Institute

113

Millard, Jeremy (editor) (2007): European eGovernment 2005-2007. Danish Technological Institute Ministerial Declaration. Lisbon, 2007. Miniszterelnöki Hivatal (2007): e-Közigazgatás 2010 Stratégia. Munkaanyag Nemeslaki András ­ Duma László ­ Szántai Tamás (2004): E-business üzleti modellek. Adecom Kiadó. Budapest. Nemzeti Informatikai Stratégia http://www.iif.hu/dokumentumok/nis/ NHH ­ havi vezetékes gyorsjelentés, 2007. augusztus http://www.nhh.hu/ dokumentum.php?cid=13324&letolt Országos Közoktatási Intézet ­ TÁRKI (2005): Az iskolai eredményesség vizsgálata http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=adatbazisok-isker Open Community Response to the EU Ministerial Declaration. Lisbon, 2007. Pakucs János ­ Papanek Gábor (2007): Innováció helyett adaptáció(?) Népszabadság, 2007. augusztus 3. http://nol.hu/cikk/458904 Pintér Róbert (2004): A magyar információs társadalom fejldése és fejlettsége a fejlesztk szempontjából. Doktori értekezés, ELTE. http:// www.artefaktum.hu/Pinter_PhD_v2.pdf Pintér Róbert ­ Borovitz Tamás ­ Csótó Mihály ­ Füzesi Péter ­ Juhász Lilla ­ Székely Levente (2005): Civil szervezetek az információs társadalomban és az információs társadalomért Magyarországon Kutatási Jelentések http://www.ittk.hu/web/kutatasok.html Rátonyi G. Tamás (2002): Matáv unplugged: véget ért egy korszak (in: HWSW, 2002. április 29. http://www.hwsw.hu/oldal.php3?cikkid=666&oldal=1) SDT a médiaoktatásban (év nélkül): Sulinet http://www.sulinet.hu/tart/ fcikk/Kdbc/0/22532/1 SZ.ZS. (2006): Adókedvezmény helyett koponyák kellenek A FigyelNet cikkét az NKTH szemlézi: http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=774&articleID=5165&ctag=articlelist&iid=1 Százezerrel több mobil-elfizet augusztusban http://www.nhh.hu/index. php?id=hir&cid=2729 SIBIS New eEurope Indicator Handbook (2003) www.sibis-eu.org/files/SIBIS_Indicator_Handbook.pdf Társadalmi helyzetkép 2005 (2007) Központi Statisztikai Hivatal http:// portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/tarshelykep2005.pdf

114

Teljes kör elektronikus ügyintézés Tokajban (2006) Tokaj város honlapja 2006. szeptember 15. http://www.tokaj.hu/magyar/varos-kapu/hirek/ egov150906.php Tézisek az információs társadalomról (2000) Miniszterelnöki Hivatal, Budapest, 2000 február http://w3.webliga.hu/ir/images/tit.rtf Török Ádám (2006): A krétakör közepén: K+F és innovációs stratégiai dilemmák Magyarországon 2006-ban A Magyar Tudomány cikkét az NKTH szemlézi: http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=774&articleID=4952&ctag=articlelist&iid=1 Új Magyarország Fejlesztési Terv: Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007-2013 ­ Foglalkoztatás és növekedés (2007) A magyar köztársaság kormánya, 2007. május 7. http://www.nfu.hu/download/479/UMFT_HU_NSRK-hun_Accepted.pdf Z. Karvalics László ­ Kollányi Bence (2006): Humán tke és versenyképesség. In: Vértes András ­ Viszt Erzsébet /szerk./: Tanulmányok Magyarország versenyképességérl. Új Mandátum, Budapest.

115

Melléklet ­ legjobb gyakorlatok
A következ pár oldalon az elmúlt tíz év legjobb gyakorlataiból (best practices) mutatunk be néhány ­ megítélésünk szerint ­ fontosat. Tíz évbl azonban kiválasztani a legjobbakat nem könny feladat. Legjobb gyakorlatnak tekintünk minden olyan technikát, módszert, eljárást, tevékenységet, amely sokkal hatékonyabb, és hatásosabb egyedi eredményeket hoz, mint más technikák, módszerek, eljárások, tevékenységek. Másként megfogalmazva a legjobb gyakorlat egy feladat legeredményesebb, leghatékonyabb ­ a legkevesebb erfeszítést igényl ­, és a leghatásosabb (legjobb eredményt hozó) végrehajtási módja, amely megismételhet eljárásokon alapul.93 Ahhoz azonban, hogy valami legjobb gyakorlattá váljon nem elég, hogy újszer legyen, hanem egy követhet, átültethet példának is kell lennie. A következkben tehát úttör, sikeresen megvalósult projekteket, módszereket stb. sorolunk fel, amelyek minden esetben figyelemre méltók, követésre, elterjesztésre érdemesek. A fentiekbl azonban az is következik, hogy a legjobb gyakorlatok közé általában a fejlesztésben élenjáró, gazdaságilag fejlett országok eljárásait sorolhatjuk, hiszen a fejld, felzárkózni akaró országok ezeket veszik át. Magyarország pedig egyértelmen az utóbbiakhoz, és nem az elbbiekhez tartozik. Mégis azt mondhatjuk, hogy hazánkban az elmúlt 10 év során számos olyan terv, projekt látott napvilágot, amelyek best practice-nek tekinthetk (legalább országos szinten). Mit nevezhetünk tehát legjobb gyakorlatnak? Vagy másként megfogalmazva a kérdést: milyen ismérvek, feltételek mentén kerültek kiválasztásra a következkben bemutatott kezdeményezések? Egyrészt feltétel volt, hogy megjelenésükkor Magyarországon újdonságértékkel bírjanak. Másrészt, hogy éget problémákra kitn, jól mköd, sikeres ­ sok esetben hiánypótló ­ választ, megoldást adjanak. Harmadrészt, hogy még, ha helyi szint problémát is oldottak meg, olyan volumenek voltak, hogy figyelmet kaptak más szféráktól és aktoroktól. Végül, negyedrészt akár a nemzetközi piacon is megállták volna a helyüket. Még így, ezeknek az elveknek a szem eltt tartásával is nagyon nehéz az elmúlt tíz év sok jó gyakorlata közül kiválasztani azokat, amelyek egy adott probléma a legjobb megoldását adják, amelyek technológiai, szervezeti innovációként értelmezhetek. Minden szubjektivitás ellenére azonban igyekeztünk azokat a sikeres szolgáltatásokat, termékeket, kormányzati kezdeményezéseket, projekteket, megoldásokat választani, amelyek jól mutatják az információs
93 A Wikipédia vonatkozó szócikke alapján: http://en.wikipedia.org/wiki/Best_practice

116

társadalom elmúlt évtizedes fejldését és érdemes emlékezni rájuk a késbbiekben.94 Az alábbiakban röviden 19 gyakorlatot, projektet, kezdeményezést mutatunk be idrendben, amelyek közül a legkorábbiak története több mint húsz évre tekint vissza.95

1.

A Graphisoft: a magyar ,,minimulti"

Magyarországon általánosan jellemz, hogy a helyi szellemi ,,csúcsteljesítményekbl" ritkán lesz kiemelked piaci siker. Ennek ellenére akad egy vállalkozás hazánkban, amely az ötletbl és a tervszer fejlesztésekbl építkezve egy kis ,,garázscégbl" Magyarország gazdasági teljesítményére hatást gyakorló részvénytársaságává ntte ki magát. A Graphisoft története még az államszocializmus idején kezddött egy padlásszobában, ahonnan speciális, a nagy cégek által akkoriban kevéssé lefedett területre igyekeztek betörni: Apple gépeken futó, építészeknek szánt tervez programokat (CAD, computer-aided design) írtak. A folyamatos törekvések meghozták az eredményt: ma büszkén hirdeti a Graphisoft nyitóoldala, hogy ,,Széles körben tekintik a Társaságot a világ els számú épület-modell alapú szoftverszállítójának és építipari informatikai szolgáltatójának." 1987 óta ez a cég a legnagyobb magyar szoftver exportr, 2000-ben vezették be a Budapesti Értéktzsdére. A vállalat 1997 óta egy irodapark folyamatos fejlesztésébe fogott Óbudán, és 2006-ban teljesen levált a szoftverfejleszt profilú anyavállalattól az ingatlannal gazdálkodó Graphisoft Park SE-tl. http://www.graphisoft.hu

2. Teleház: az interneten túl is a kisközösségek motorja
A hazai teleház mozgalom nemzetközi viszonylatban is kiemelked sajátossága, hogy dönt mértékben civil társadalmi alapokkal rendelkezik, így amellett, hogy a teleházak gyakran felvállalják a helyi posták (például Kere94 Kérjük, hogy amennyiben hiányérzete támad, vagy egyszeren csak megjegyzést szeretne fzni ehhez az összeállításhoz, akkor a jelentés végén található információk alapján vegye fel velünk a kapcsolatot. A legjobb gyakorlatokból tervezünk kialakítani egy folyamatosan frissül adatbázist is. 95 A bemutatásban lehetség szerint segítségül hívjuk az adott gyakorlatot bemutató oldalakat, ezeknek a linkjeit a leírás végén találják az olvasók.

117

kiben, Bátaapátiban, vagy Sárszentlrincen), könyvtárak, mveldési házak, klubok (például Alsómocsoládon, Kelevízben) mködtetését, mégis a helyi közösségi értékek, hagyományok megrzését tzik ki célul. Némelyik teleház szerepet vállal a kollektív emlékezet megrzésében, hagyományrzésben (tájház, emlékház például a kazári Tájház vagy a kazári Bányász emlékház). A sok jó gyakorlat közül kettt emelnénk ki. Az egyik az Esztergomban három spanyol marista szerzetes által mködtetett létesítmény a város cigány során. A teleház csak egy része a ,,komplexumnak". A 17 számítógéppel felszerelt terem mellett tanulószoba, zene- és könyvtárszoba, valamint óvodai csoportszoba is mködik. A központ közös összefogással jött létre, a rend finanszírozta az építkezést, az önkormányzat adta a telket, segített megvásárolni az oktatáshoz szükséges felszerelést, támogatást kaptak alapítványoktól és a katolikus egyháztól is. Emellett folyamatosan pályáznak hazai és külföldi forrásokra, hogy fent tudják tartani a létesítményt. A teleház, a központ teljesen összefonódik az itt élk életével. Reggelente minden házban ébresztik a gyerekeket, az óvodásokat külön busz viszi az óvodába. A fogyatékkal született gyerekeknek és a halmozottan hátrányos helyzeteknek speciális csoportokat szerveznek, szakmát tanítanak a fiataloknak. Nyáron ingyenes napközis tábort is szerveznek. A város két cigánytelepérl és a belvárosból egyaránt járnak hozzájuk, összesen mintegy kétszáz család. A másik a sárszentlrinci teleház, amely a speciális, informatikával közvetlenül támogatott programokon túl helyet ad az eszközöktl függetlenül végezhet tevékenységeknek is. Ilyen például a foglalkoztatás (gyümölcsfa-iskola, biogazdálkodás, építipar, kézmvesség), fogyatékosok segítése, OKJ-s tanfolyamok, könyvtár mködtetése, zeneklub és hangszerkölcsönzés, beszélget kör, idsek klubja, pályázati tanácsadás, szociális és foglalkoztatási tájékoztatás, lelki gondozás, ruhagyjtés és -osztás, roma programok, hittan táborok szervezése gyermekeknek. Így ,,a teleház feloldódik az életminséget javító helyi szolgáltatások sokaságában, azok természetes része, kiegészítje, feltételeként, hálózatba szervezve a komplex helyi intézményt egymást segít közeli és távoli társakkal. A széles sávú kapcsolat, a számítógépek és hálózati szolgáltatások nélkül mindez nem volna lehetséges, a technika Sárszentlrincen a helyére került" (Gáspár, 2005).

3. Magyar Elektronikus Könyvtár (1994-1996)
A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) egy jelenleg több mint 5 ezer digitális dokumentumot tartalmazó ingyenes szolgáltatás, a legnagyobb szép- és szakirodalmi dokumentumgyjtemény a magyar interneten. 118

Az ötlet 1994 tavaszán született meg és a projekt még ugyanezen év szeptemberben be is került a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program els hároméves feladattervébe. A Web felület kifejlesztésére 1996ban került sor. A nagy ,,áttörést" 1999 szeptembere jelentette, amikortól is az Országos Széchényi Könyvtár ad otthont a MEK-nek, és ezzel párhuzamosan egy külön osztály is létrejött. 2001 óta pedig saját szerveren a mek. oszk.hu-n fut a rendszer, valamint ezzel párhuzamosan egy új, fejlettebb és a nemzetközi szabványoknak is megfelel könyvtári rendszer és kezelfelület kialakítása, és az Elektronikus Periodika Archívum kiépítése is elindult. ,,A MEK-ben csak magyar nyelv vagy magyar, ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elssorban szöveges mvek (beleértve a hangoskönyveket is)"96, valamint kisebb részben pedig térképek és kották. ,,Gyjtik továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is".97 A MEK külön hangsúlyt fektet az internet magyar oldalain lev értékes kulturális tartalom digitális megrzésére, igyekeznek összegyjteni és saját szerveren, metaadatokkal ellátva, hosszú távra archiválni ezeket az állományokat. http://mek.oszk.hu/html/

4. Szegedi Egyetem ­ Európai Kiválósági Központ a biológiai kutatásokban (2000 óta)
Szeged városa a tudatos kutatás-fejlesztés terén kiemelked hazánkban. A városban a szándékok szerint ,,biopolisz" épül. A megyeszékhely a relatív elnyeit ­ az egyetem figyelemre méltó hagyományait az élettudományok terén és Szentgyörgyi Albert Nobel-díját ­ igyekszik kihasználni, és a fejlesztéseket egy ívre felfzni a K+F minél hatékonyabb elmozdítása érdekében. Ennek megfelelen a Szegeden zajló kutatások és az ott foglalkoztatott kutatók kétharmada a biotechnológia köré csoportosul, és kimondottan ezt is kívánják támogatni az anyagtudomány és a szoftveripar fejlesztésével is.98 2000 óta Európai Kiválósági Központtá lett az MTA Szegedi Biológiai Köz96 A Wikipédia Magyar Elektronikus Könyvtár szócikke nyomán: http://hu.wikipedia.org/wiki/ Magyar_Elektronikus_K%C3%B6nyvt%C3%A1r 97 A MEK történetérl lásd bvebben: http://mek.oszk.hu/html/tortenet.html. 98 Utóbbi esetében immár felállt egy 19 informatikai céget tömörít klaszter, és a nyolc együttmködési irányban ott található az agrár- és egészségügyi informatika is.

119

pontja, amely egymagában 220 kutatót foglalkoztat. Ugyanitt mködik a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Mhelye, illetve a Gabonatermesztési Kutató Kht. A Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont 2004-ben 12 vállalat és egyetemi részlegek együttmködésében indult el. Ugyanakkor alapították a Dél-Alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatóközpontot. A Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (2005) a szándékok szerint az ipari-környezetvédelmi biotechnológia adottságaira épül. A növekedési pólus program fejezi ki elsdlegesen, hogy az eddigi beruházásokat befektetés-ösztönzéssel, vállalkozásfejlesztéssel kívánják összekötni. Ennek jó alapot nyújt, hogy már most érzékelhet a spin-off (vagy spin-off-szer) vállalkozások aktivitása. A SOLVO Biotechnológiai Rt. magyar innovációs nagydíjat nyert 2005-ben és a Magyar Kockázati és Magántke Egyesület szerint az év cége lett 2006-ban. http://www.szegedvaros.hu/ http://www.biopolisz.hu/ http://www.u-szeged.hu/

5. Bioinformatika: interdiszciplináris high-tech képzés kitalálása és beindítása (2002)
A bioinformatika egy gyorsan és dinamikusan fejld tudományág, azonban világszerte hiány van a bioinformatikai megközelítésmódot magas szinten ismer, a bioinformatikai módszereket hozzáérten alkalmazó szakemberekbl. Hazánk gyorsan reagált erre a problémára. Az ELTE Genetikai Tanszéke, a Mezgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, a MTA SZBK Enzimológiai Intézete, és a BME Mezgazdasági Kémiai Technológia Tanszék közös oktatási programot indított a hiány pótlására, amelynek keretében kidolgozzák a különböz képzési formákban és szinteken indított tárgyak és tanfolyamok tematikáját, oktatási anyagokat készítenek, és graduális valamint posztgraduális képzéseket indítanak el. Az együttmködés célja tehát az, hogy magas szint bioinformatikai képzést nyújtsanak a bioinformatika felhasználóinak, elssorban az élettudományi területek hallgatóinak, vagyis biológusok, biológia tanárok és biomérnök hallgatók, valamint kutatók számára. A program kidolgozásánál a gyakorlati alkalmazásokra helyezik a hangsúlyt. http://bioinfo.elte.hu

120

6. WIW és iWIW (2002, 2005)
Magyarországon a közösségi oldalak közül elsként a napjainkra iWIW néven ismertté vált oldal jelent meg. A honlap 2002. április 14-én kezdte meg mködését WIW (Who is Who, magyarul: ki kicsoda) néven. Az oldalt kitaláló és kifejleszt baráti társaság gyorsan reagált az ezredforduló tájékán elinduló új ,,rületre".99 A site külföldi társaihoz hasonlóan nagyon gyorsan ismerté vált, nagy ,,karriert futott be". 2005-ben lett a közösségi weblap nemzetközi, és kapta meg az iWIW nevet. Az iWIW évekig egyeduralkodó volt a meghívóhoz kötött magyar szociális hálók piacán; csak 2006-ban jelentek meg a vetélytársai. Ennek ellenére a hazai közvélemény továbbra is az iWIW-et tartja a legsikeresebb, legismertebb és legeredetibb magyar közösségi portálnak. Felmerül a kérdés, hogy miért tekinthet egy közösségi oldal legjobb gyakorlatnak? Elssorban azért, mert az iWIW egy olyan kapcsolathálózati rendszer, amely lokális és globális virtuális közösségek hálózata; nemcsak egy online keretrendszert teremt személyes kapcsolatainknak, hanem a városokra való lebontás, és több ehhez kapcsolódó funkció által lehetvé teszi a nagy hálózaton belüli helyi közösségek szervezdését, vagyis azt, hogy az oldal lokális közösségek hálózatává váljon. Ez pedig módot ad kisebb csoportok, baráti társaságok elkülönülésére, kapcsolati rendszerük megersítésére, amely a segít közösségek létrejöttének irányába is hat. Így tehát az oldal lényegébl fakadóan hozzásegíti a felhasználóit a kapcsolati tkéjük gyarapításához, amely által információkhoz, gazdasági és társadalmi elnyökhöz juthatnak. Az oldal legjobb gyakorlat voltát pedig mi sem támaszthatja jobban alá, mint hogy több szomszédos országból, pl. Szlovákia és Horvátország megvásárolták az iWIW szoftverét. A piacon lév sok social networking rendszer közül tehát az iWIW átlépte az ország határait, és ha beválik a módosított szoftver, akkor német és olasz nyelvterületen is megpróbálják azt értékesíteni. http://iwiw.hu

7.

Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoportok (ITOK) hálózata (2003)

Az ITOK az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával 2003ban indult projekt során létrejött horizontális felsoktatási hálózat, amely
99 A legels közösségi oldalak az Egyesült Államokban láttak napvilágot a kilencvenes évek második felében. Ilyen volt pl. 1995-ben a Classmates.com, az 1997-2001 mköd SixDegrees. com, a 2001-ben elindult Ryze vagy 2002 márciusában a Friendster.

121

elssorban az információs társadalommal kapcsolatos ismeretek elterjesztését, egyetemeken és fiskolákon magas színvonalú kurzus keretében történ oktatását célozta meg. A kezdeményezés nyomán az indulás évében 10-12, a következ évben pedig 12-15 egyetemen ill. fiskolán jött létre kis létszámú Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport. Azáltal, hogy az egyes intézmények csoportjai országos hálózatba szervezdnek, lehetvé válik a közös munka, pl. közös tananyagfejlesztés, tapasztalatcsere az évente megrendezésre kerül mhelykonferencián, közös kutatási programok. A vidéki egyetemek és fiskolák ITOK-jai regionális ismeretterjeszt és ,,think tank" szerepet is betöltenek. Az ilyen horizontális együttmködés egyedülállónak számít mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, különösen azáltal, hogy ez évek során a hálózat a határokon túlra is kiterjedt. Az ITOK-ok munkatársai egyrészt oktatók, akik az adott intézmény alkalmazottai, másrészt kutatók, akik részt vesznek a hazai információs társadalom különböz kutatási programjaiban. ,,Így oktatóként és kutatóként is specializálódnak az adott intézmény profiljába vágó kérdések mvelésével." (http://www.ittk.hu/itok/) Az egyes csoportok ,,Információs Társadalom" címmel alaptárgyat tanítanak, amely többé-kevésbé országosan egységesnek tekinthet, mivel tematikáját, tankönyvét, szakirodalmát a hálózat együttmködése biztosítja. Emellett az információ és társadalom bármely résztémájában speciális kurzusokat is tartanak. Az ITOK hálózat tehát összességében olyan oktató- és kutatócsoport, amely szervezetileg a kiválasztott intézmény valamelyik (téma-barát) tanszékéhez, intézetéhez, csoportjához kötdik, és amelynek tagjai saját (regionális) kutatási programokat folytatnak, népszer és korszer tudásokat közvetítenek az információs társadalom tárgykörében, valamint ezáltal ersítik az intézmény regionális beágyazódását. http://www.ittk.hu/itok/

8. Unoka­Nagyszül Informatikai Verseny (2003)
Az els Unoka­Nagyszül Informatikai Versenyre az Informatikai Érdekegyeztet Fórum (INFORUM) rendezésében került sor 2003 decemberében. A már ekkor nagy siker versenyt 2004-tl támogatta az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is. A verseny hatalmas ,,karriert" futott be az évek során. Jelentkezinek száma folyamatosan ntt, 2004-ben az elz évhez képest megduplázódott a résztvevk száma100, 2005-ben pedig már 120
100 Ebben az évben csak az els száz regisztrációt fogadták el.

122

pár vett rajta részt. A nagy érdekldésre való tekintettel 2006-ban három helyszínen is megrendezték a vetélkedt, Budapest mellett Kecskeméten és Miskolcon is. A versenyre nagyjából minden évben ugyanazok a korosztályok jelentkezhetnek: 4-12/14 éves korú gyerekek, és 50/55 éves (déd)nagymamájukkal vagy (déd)nagypapájukkal párban nevezhettek. Az els években a versenyzk kétharmada a fvárosból került ki, ami jól ,,tükrözte a vidék és fváros informatikai fejlettsége közötti szakadékot" (III. Unoka ­ Nagyszül Informatikai Verseny, 2005). Az elmúlt pár év alatt azonban ez a különbség csökkent, kirajzolódik a fváros és vidék aktív idseinek aránya, ami 50 százalék illetve 42 százalék. A verseny azért tekinthet kiemelkednek az ids generáció e-befogadásának szempontjából, mivel segítségével a fiatalok révén, játékos formában, családi programon keresztül ösztönzi az idsek részvételét az információs társadalomban. A programban az idsebbek is könnyen el tudják sajátítani a számítógép és az internet használatát, kedvet kapnak hozzá, ezáltal könnyebben megtalálják a helyüket az információs társadalomban. http://www.inforum.org.hu

9. Freesoft: digitális munkahely romáknak (2003)
A Freesoft software-fejleszt cég 2003-ban nyert támogatást az IHM és az FMM által meghirdetett távmunka pályázaton, melynek keretében a Nógrád megyei Bátonyterenyén 15 fs, romákat foglalkoztató adatrögzít központot kezdtek mködtetni a kormány kisebbségpolitikai stratégiájával összhangban. A vállalat a munkahely létrehozásához szükséges infrastruktúra megvalósításához 7,5 millió forint vissza nem térítend támogatást kapott, valamint támogatást a dolgozók általános és távmunkaspecifikus informatikai képzésére, és fél évig bértámogatást. Ennek fejében viszont vállalta, hogy a 15 munkahelyet legalább két évig fenntartja. A dolgozók elször egyhónapos általános informatikai képzést kaptak, ahol megtanították nekik az operációs rendszer, a szövegszerkeszt, a táblázatkezel és a böngész kezelését. Az oktatás végén vizsgát kellett tenniük. Második lépésként az elvégzend munkához kapcsolódó, célirányos két hónapos betanulás következett. A központ azért tekinthet legjobb gyakorlatnak, mert amellett, hogy hozzájárul a térség problémáinak enyhítéséhez, olyan modellt valósít meg, amely országszerte segíthet a hátrányos helyzetek felzárkóztatásában, a digitális szakadék szkítésében és a távmunkában rejl lehetségek kiaknázásában. 123

Az informatika ugyanis kiemelten alkalmas arra, hogy a hátrányos helyzetek ­ a munkaerpiacon versenyképes képzettséggel nem rendelkezk, a foglalkoztatásból huzamosabb ideje kikerült vagy a testi fogyatékossággal élk ­ számára olyan értelmes munkát biztosítson, amely iránt van kereslet a piacon is. http://www.freesoft.hu/hu/leanyvallalataink/batonyterenye

10. Információs pont a vakok esélyegyenlségéért (2003-2004)
A vakok informatikájának terén az els nagy elre lépést a 2003-ban, a látássérültek számára a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) budapesti székházában megnyílt közösségi számítógépközpont jelentette. Ez volt az ország els olyan közösségi hozzáférési pontja, ,,ahol minden számítógépet elláttak a vak, az alig látó és a gyengén látó felhasználók számára szükséges kiegészít eszközökkel" (Közösségi számítógépközpont nyílt a látássérültek számára, 2003). A központban lehetség van számítógép-, és internet-használatra, szkennelésre, sík és Braille-nyomtatásra. A számítógépek, amelyekhez csatlakozik egy modern lapolvasó, egy beszédszintetizátor segítségével szólalnak meg, vagyis a számítógépek egyben olvasógépként is funkcionálnak. A számítógépen és az interneten keresztül lehetvé váló írásbeli kommunikáció esélyegyenlséget teremt a látássérültek számára a kapcsolattartás, és az ügyintézés terén. A másik jelents kezdeményezés ezen a téren a 2004-ben átadott speciális, vakok számára kialakított információs pont volt. A Vakok Intézetében megnyílt információs pont létrehozását az Európa Tanács támogatta; a vakok felolvasó szoftver közremködésével a Tanács magyar nyelv dokumentumaihoz, információihoz férhetnek hozzá. A projekt különlegessége, hogy az ET els speciális központja hazánkban nyitotta meg elször kapuit. A központ ,,a Magyarországon él 45 ezer vak, illetve gyengén-látó ember közül körülbelül 20-25 ezernek nyújt segítséget" abban, hogy információkhoz jusson (Információs Pont a vakok esélyegyenlségéért, 2004). Ez nem csak azért lényeges, mert az információkhoz való hozzájutás alapvet emberi jog, hanem azért is, mert ez segíti a fogyatékos emberek társadalmi reintegrációját, segíti a társadalom életében való részvételüket. A Tanács szándék a vakok számára elérhet információs központ létrehozásával az volt, hogy követend példát állítson más intézmények elé.

124

11. Sulinet Digitális Tudásbázis (2004)
A Sulinet Expressz program legnagyobb tartalomfejlesztési kezdeményezése a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) egy, az iskolai oktatáshoz kapcsolódó mveltségi és szakképzési területeket lefed elektronikus tananyag-adatbázis, és ezen tartalmak kezelésére alkalmas keretrendszer. Az SDT nagy mennyiség101 digitális tananyagot, valamint újrafelhasználható tananyagelemeket (interaktív feladatok, szimulációk, tesztek) biztosít bárki számára. ,,Ez utóbbit segíti az is, hogy az adatbázis, mint tartalommenedzsment rendszer (Learning Content Management System, LCMS) kiegészül egy kollaboratív modullal, mely hasznos eszköztárat ­ üzenetküldés, fórum, csevegeszközök ­ biztosít a számítógéppel segített tanuláshoz és tanításhoz, például lehetséget nyújt az egymástól távol lév tanároknak a közös tananyagfejlesztésre. Az adatbázis elnye továbbá, hogy a benne lév (tan)anyagok rugalmasan alakíthatók, átszerkeszthetk és újra összefzhetk, azáltal idtállóak, és lehetséget adnak a különböz tanulási, tanítási stratégiáknak és alternatív módszereknek." (SDT a médiaoktatásban, é.n.) A Tudásbázis 2007-ben elnyerte a Comenius-EduMedia Pecsétet és a Comenius EduMedia Érmet, melyet azoknak a kiadóknak, szervezeteknek ítélnek meg, amelyek példaérték képzési médiatermékeket fejlesztenek ki és terjesztenek. http://sdt.sulinet.hu

12. Aparhant a jöv Magyarországának faluja (2004)
A tolna megyei Aparhant az egyike azoknak a falvaknak, ahol nagy sávszélesség, helyi közösségi wi-fi szolgáltatásokat indítottak be 2004 folyamán, amelynek eredményeképpen a lakók mindössze havi 1500 Ft körüli összegért használhatják a szélessávú internetet, így az 1200 fs településen ennek nyomán szinte minden háztartásban van internet. A kezdeményezés nem csak azért tekinthet kiemelkednek, mert ez a falu megteremtette az információs társadalomban való lét technikai feltételeit, hanem azért is, mert megváltoztatta az itt élk gondolkodásmódját, ami lehetvé tette, hogy a lakosok között a lehet legszélesebb körben megtör101 ,,Jelenleg több, mint 11 000 db tanórai foglalkozásnyi digitális tartalmat és összességében több, mint 1 000 000 db önállóan is felhasználható és gyjteménybe foglalt tananyagelemet tartalmaz." (Részlet Könczöl Tamás Sulinet igazgató beköszöntjébl, http://sdt.sulinet.hu/ PortalTools/article.aspx?articleid=welcomefull).

125

ténjék a digitális tudás fejlesztése. A falu iskolájában az informatikaoktatás már több éve hagyományosan ECDL vizsgával végzdik, a közalkalmazottak és köztisztviselk számára kötelez az informatikai végzettség. Ezek mellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mindez egyetlen ember, a polgármester kezdeményezésével, elgondolásával, és irányítása alatt valósult meg. A saját wi-fi és informatikai beruházás 9-10 milliós költsége pedig önerbl származik, a rendszert a helyi igények figyelembe vételével fejlesztették ki. Ami még kiemeli az Aparhant ,,projektet", hogy a hozzáférés mellett helyi tartalmakat is fejlesztenek, a kábeltévé képújságján és a bels hálózaton (intranet) keresztül folyik a ,,közcsevegés" a lakosok között. A település tehát felismerte, hogy a közösségi szint wi-fi szolgáltatás a kistelepülések számára reális kitörési lehetséget nyújt. Emellett nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy miképpen lehet intézményesíteni, elterjeszteni az ilyen kezdeményezéseket és megoldásokat, hogy ,,miképpen lehet ezt a tapasztalatot széles körben terjeszthet, adaptálható modellé tenni?" (Gáspár, 2004)

13. Kormányzati portál (magyarorszag.hu, 2005)
Az oldal 2001. december 10-én indult útjára www.ekormanyzat.hu cím alatt, amely már kezdetekben is arra törekedett, hogy minél több közigazgatási információt lehessen elérni egy helyen. A f célja, hogy egyetlen regisztrációs folyamattal minél több, a közintézményekhez kapcsolódó ügyet egy helyen lehessen elintézni, valamint hogy az állampolgárok könnyen tájékozódhassanak az államigazgatáson belüli ügyek elintézésének módjairól, a közigazgatással kapcsolatos legfrissebb hírekrl, eseményekrl, pályázatokról, eligazodjanak a közigazgatási honlapok között, és elérhessék a közigazgatásban fellelhet különböz nyilvános adatbázisokat. A portál 2004 szén megújult, a f hangsúly az ügyintézés mellett az állampolgári segítségnyújtásra került át. Az oldalhoz napjainkra 650 közintézmény csatlakozik. A ,,www.magyarorszag.hu"-t az évek során több elismerésben is részesítették, így például a portál üzemeltetje, a Kopint Datorg Rt. 2004-ben megkapta a Cisco Systems elismerését, az ,,Operation Excellence" díjat, majd 2005-ben az Európai Kiválóság a Multimédiában Díj ezüst fokozatát, valamint az ENSZ a 2005-ös e-kormányzati felmérésében is elismerte azáltal, hogy a világ legjobb nemzeti portáljai közé sorolta.

126

14. Golden Blog-díj (2005)
A Golden Blog díjat, vagyis a hazai blogok versenyét 2005 óta minden évben meghirdeti a hvg.hu. A megmérettetésre bárki benevezheti saját vagy mások webnaplóját. Ezután a hvg.hu szerkesztsége a benevezett blogok alapján kijelöli az az évi kategóriákat, majd minden kategóriában kiválasztja a legjobb száz blogot. Egy kijelölt szakmai zsrinek ebbl a száz döntbe jutott webnaplóból kell kiválasztania minden kategóriában a végs gyzteseket. Emellett természetesen a közönség is szavazhat az interneten az általa legjobbnak tartott webes naplóra. Így minden kategóriában két gyztest hirdetnek ki. A hvg.hu célja a díjjal, hogy népszersítse a világhálón egyébként is egyre népszerbbé váló blogokat, hogy elsegítse, hogy a magyar közönség minél szélesebb körben megismerje a blog mfaját, és az egyes blogokat. A Golden Blog díj egyrészt azért tekinthet legjobb gyakorlatnak mert egy olyan egyedülálló díj Magyarországon, amely nemcsak megismerteti, és megkedvelteti a blogokat, és az olvasásukra sarkallja az embereket, hanem kedvet is csinálhat a blog íráshoz. Másrészt, mivel hozzájárul ahhoz, hogy a mainstream média is felfigyeljen erre a napjainkban már nem elhanyagolható nyilvánosságra. Harmadrészt a hazai pályán való megmérettetés összekovácsolhatja a hazai blogszférát. (Els magyar Golden Blog, 2005) Végezetül pedig (még) igényes(ebb) online tartalmak létrehozására sarkallja az embereket.

15. NHH Tantusz (2005)
A TANTUSZ elnevezés portál a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviseljének közös tájékoztató oldala. A 2005-ben elindult portál eleinte a mobiltelefon-tarifák összehasonlítását tette lehetvé, azonban szolgáltatásai folyamatosan bvültek. Így 2006 szére nem csak új arculatot kapott az oldal, hanem innentl kezdve már a fogyasztók szokásai alapján segíti az eligazodást a vezetékes- és mobiltarifák, a roaming-díjak között, valamint információkat ad az egyes területek szélessávú internet és kábeltelevíziós behálózottságáról. A rendszer lényege, hogy megadott magyarországi lakcím alapján megmutatja, hogy ott milyen szélessávú internet-hozzáférések, illetve kábeltelevíziós szolgáltatások közül lehet választani (szolgáltatáskeres), illetve összehasonlítja a különböz szolgáltatók mobiltelefon, vezetékes telefon, és roaming díjait (tarifa-összehasonlító). http://www.tantusz.nhh.hu/

127

16. Szórakoztatva oktató szoftverek (2005-2006)
Az edutainment, vagyis szórakoztatva tanító szoftverek alapveten nem 2006-ban jelentek meg elször, hiszen a nagysiker Honfoglaló internetes vetélked-játék már 2002 óta mködik. Mégis az oktatási célú játékok bevezetését idehaza a 2005-ös évhez kötik, mivel ekkor jelent meg a Hydrogame programozó csoport által fejlesztett, az oktatási minisztérium által finanszírozott 1848/49-es szabadságharc elnevezés stratégiai játék. A játék újdonsága, hogy játszható online, ingyenesen letölthet valamint, hogy az oldal digitális tananyagokkal egészül ki, amelyek a Sulinet honlapjáról érhetk el. Mivel a játék gyorsan népszervé vált, az Oktatási Minisztérium egy hasonló fejlesztést finanszírozott, a Rákóczi-szabadságharc eseményeit feldolgozó Huszár Games programozó-csoport által kifejlesztett Pro Libertate! cím játékot102, amely 2006-ban került forgalomba. Az edutainment szoftverek lényege tehát a játszva tanulás, a történelmi ismeretek játékon keresztül történ bvítése, elsajátítása. A játékok egy keresztmetszetet szolgáltatnak az adott korszakról, hiteles képet adnak az adott kor helyszíneirl, szereplirl, tárgyi környezetérl, az ország természetföldrajzáról. A programban ráadásul közvetlenül benne van minden adat, amely a sikeres érettségihez szükséges, az alapoknál lényegesen több információt tartalmaznak, hogy a történelem iránt érdekldk kíváncsiságát is kielégítsék.

17. Elektronikus ügyintézés mobiltelefonnal ­ Tokaj (2006)
Az m-kormányzati gyakorlatok, vagyis a mobiltelefonon keresztül történ ügyintézés, és egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés gyakorlatai közül kiemelkedik Tokaj. Egyrészt, mivel a város az elsk között vezette be a komplex mobiltelefonos ügyfélszolgálati rendszert, amely ráadásul egy barátságosabb, mobiltelefonra letölthet grafikus felületen érhet el. A szolgáltatások széleskörek: bejelentéseket lehet tenni, ügyfélfogadási idpontokat lefoglalni, folyó ügyek állásáról tájékozódni. Másrészt, mert itt már nem csak az ügyfél, hanem az önkormányzat is kezdeményezheti az interakciót az ügyfelekkel, idézéseket, értesítéseket, hiánypótlási felszólításokat postázhat a rendszeren keresztül. Harmadrészt, mivel a város önerejébl szerezte be és állította üzembe az IND Kft. által fejlesztett KET-KIT és a KET-KITmobil
102 A játék leírása: http://www.prolibertate.hu/jellemzok.php?lang=hu

128

csomagokat, amellyel az EU tipológiája szerinti negyedik szint elektronikus ügyintézés valósítható meg. Negyedrészt pedig, mivel itt a rendszer, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások már bevételt is hoznak egy online borkereskedésen keresztül. (Teljes kör elektronikus ügyintézés Tokajban, 2006)

18. Kismama reintegráció (2006)
A HEFOP/1.3.1-05/1.-es, a nk munkaerpiaci reintegrációját támogató Európai Uniós program segítségével az Infonia Alapítvány létrehozta a Kismama Reintegrációs Centrumot. Az integrált mamaközpont azért kiemelked, mert itt a GYES és a GYED, illetve a GYET idejét tölt nknek egyszerre van módjuk személyre szabott, a foglalkoztatók igényeivel összehangolt képzésre, a részmunkaids és/vagy távmunkás munkavégzés formáinak megtalálására és ezzel egy idben, kísér szolgáltatásként a gyermekek felügyeletére, ellátására is. A 2006-2007-es évben lezajlott képzés során 12, internettel felszerelt számítógép segítségével többek között lehetvé vált a távmunka végzés konkrét tartalmi és módszertani hátterének elsajátítása. A mobil munkavégzés lehetvé tétele érdekében a centrum a projektben résztvev foglalkoztatott nk rendelkezésére laptopokat bocsátott. A projekt tapasztalatai szerint a foglalkoztatás módjának rugalmassá tétele, különösen az IKT-eszközök nyújtotta lehetségek kihasználásával, hozzásegíti a kisgyermekes anyákat a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtéséhez. A nk már a GYES és a GYED idszakában képesekké válnak rá, hogy folyamatos kapcsolatot tartsanak a munka világával, figyelembe véve a gyermek és a család érdekeit is. Szintén lényeges, hogy ez a forma a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt tervezhetbbé teszi a foglalkoztatást. http://mamacentrum.ittk.hu/

19. Login initiative (2007)
A Login Initiative program a Magyarországon él, hátrányos helyzet roma lakosság társadalmi beilleszkedését segíti el azáltal, hogy a modern technika eszközeit ­ számítógépet és internet-hozzáférést ­ biztosít számukra. A program nyomán roma családok jutnak kedvez áron, 20 ezer forintért használt Netbox számítógépekhez elzárt, kis falvakban. Vagyis a számítógépekhez nem ingyen vagy támogatásként, hanem önerbl jutnak hozzá a családok, ami a program fenntarthatóságát is biztosítja. 129

A gépeken ingyenes, számítástechnikai alapok nélkül is könnyen kezelhet Linux program fut. A programban résztvevk a wi-fi hálózat segítségével kapcsolódnak az internethez. A kezdeményezés ,,próbaüzeme" Magyarországon a Romsom Alapítvánnyal közösen a Borsod megyei Tomor cigány közösségében indult el 2007 májusában. Ennek keretében kialakították a vezeték nélküli hálózatot, és 10 számítógépet helyeztek üzembe. A kezdeményezést júniusban kiterjesztették a Baranya megyei Alsószentmárton falura is, ahol 60 ember kötött szerzdést a projekt keretében. A Login Initiative mindössze pár hónapos volta ellenére gyorsan terjeszkedik, egyre több településre sikerül elvinni az információs technológiát. A tervek szerint a közeljövben 150 települést akarnak bekapcsolni a programba. A hosszú távú tervek között szerepel továbbá, hogy tanulási lehetséget és munkát is biztosítsanak a településeken él, számítógéphez juttatott romáknak. A program életképességének jele, hogy több piaci céget is sikerült megnyerni az ügy érdekében. http://logininitiative.eu/

130

Kérjük, amennyiben észrevételei vannak a jelentés kapcsán, vagy szeretné felvenni velünk a kapcsolatot, keressen meg minket a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központban:

Cím: Budapest 1111 Stoczek u. 2-4. St. épület I/108. Telefon: +36 1 463-2526 Telefax: +36 1 463-2547 E-mail: contact@ittk.hu Honlap: http://www.ittk.hu



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1 eloadas 16 2008 adatbázis általános médiaismeretek architektúra diffúzió diplomadolgozat direkt dosztojevszkij elosztás etnikai kisebbség falusi turizmus feladat fizika fizika1 fogaskerék földalatti tartály gazdjog géntech gepalap gyakorlat 1 gyep jegyzet koaguláció komplex kölcsey környezeti számvitel megoldások mikro mikrobiológai műemlékvédelem operációs rendszerek órai előadás ordo petőfi reneszánsz román sűrűség szakdolgozat szervezeti szili táblázatkezelés tematika természetföldrajz tolsztoj topográfia tqm viszonyszám vizsgakérdések