ITTK_EKOZIG_2007

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGépészmérnöki és Informatikai KarGazdaságinformatikusE-kormányzásE-kormányzás és KözbeszerzésJegyzetekITTK_EKOZIG_2007

ITTK Csoport

Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2007

Készítette a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) kutatócsoportja a BellResearch szakmai partnersége mellett. Molnár Szilárd, kutatásvezet Borovitz Tamás, Csótó Mihály Nyáry Mihály, Rab Árpád Székely Levente Budapest, 2007 október

Tartalom
Bevezet I. 1. 2. 3. II. 1. 2. 3. 4. 5. III. 1. 2. 3. Minségi változások az e-közigazgatásban Nyitott társadalom, hangsúlytalan politika Magyarországon A határozott Európa Új e-közigazgatás stratégia Magyarországon Sokszín e-közigazgatás az Európai Unióban Az e-közigazgatás fejldése az Unióban Az új miniszteri deklaráció Az e-közigazgatás akció tervei az Unióban Új szolgáltatások ­ minden téren Nyílt forráskód ­ racionalizálódás, erteljes terjedés A minségi kihívások eltt álló e-közigazgatás Magyarországon Elektronikus közigazgatás ­ lakossági adatok A hazai zászlóshajó: kormányportál E-önkormányzat Magyarországon 4 5 5 6 8 18 18 22 25 27 32 37 38 42 44 48

Felhasznált források

3

Bevezet
Harmadik alkalommal készült el a Budapesti Mszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központ E-közigazgatás éves jelentése, melynek célja, hogy értékelje, összegezze a közigazgatás modernizációjában kulcsszerepet játszó információs és kommunikációs technológiai eszközök által kiváltott társadalmi, gazdasági hatásokat, áttekintse az elmúlt egy év eredményeit, reflektáljon a hazai e-közigazgatás fejldésének irányára, dinamikájára. A tanulmánygyjtemény idén ­ reményeink szerint egy hoszszú távú együttmködés keretében ­ a Piac és Profit üzleti magazin novemberi mellékleteként az e-Magyarország, e-Kormányzat 2007 konferencián (http://www.e-magyarorszag.hu/) jelent meg. Az alábbi kiadvány ennek bvítettebb változatát tartalmazza. A kézirat lezárásának idpontja 2007. október 21-e volt. Molnár Szilárd, kutatásvezet

4

I. Minségi változások az e-közigazgatásban
1. Nyitott társadalom, hangsúlytalan politika Magyarországon

Az e-közigazgatás elmúlt években tapasztalt fejldési üteme 2007-ben megtorpant Magyarországon, pedig a hazai felntt lakosság nemzetközi összehasonlításban is elfogadható mértékben érdekldik az e-közszolgáltatások iránt. A felntt lakosság 51 százaléka vonzó lehetségnek tartja maga számára az e-közigazgatási szolgáltatásokat, ám e lehetségek dönt többsége még mindig csak informálódási, online letöltési lehetségeket jelent, míg az interaktív, személyre szabott, proaktív, azaz minséget nyújtó, a közigazgatás részérl értékhozzáadott szolgáltatások irányába való elmozdulás nem történt meg. Néhány egyedi jó kezdeményezésen kívül, összességében sem az államigazgatás, sem az önkormányzatok részérl nem tapasztaltunk értékelhet elrelépést az elmúlt egy évben a magasabb szint szolgáltatások irányába, ami jellemzen két területen való elmaradásunkat mutatja: · a viszonylag jó infrastrukturális és az egészen jó jogszabályi alapok ellenére még mindig nem érzékelhet a közigazgatás, a politika szerepli részérl egy határozott irányú kultúraváltás, az új kihívások vehemens képviselete; · ezzel összefüggésben rendre elmaradnak azok a fejlesztések, amelyek a szolgáltató-oldali (back-office) folyamatokat modernizálnák. Sok más elemzéssel szemben mi úgy látjuk, az információs társadalom fejlesztésén belül az e-közigazgatás lehet az a terület, amin keresztül a lakosság sajnos még mindig legnagyobb hányadát kitev érdektelen, elutasító, közömbös magatartásán változtatni lehet. A tavalyi éves jelentésünkben1 már felhívtuk a figyelmet arra a fontos jelenségre, hogy az e-közigazgatás lehetségeit fleg azok használják, akik egyébként alul reprezentáltak az információs társadalomban. Felfedezhet egy olyan tendencia Magyarországon is, hogy az e-szolgáltatások iránt a legidsebbek ­ a 65 év felettiek kétszer olyan eséllyel keresnek fel közigazgatási webkikött, mint a huszonévesek (eUSER 2006) ­ és a kistelepüléseken élk érdekldnek leginkább, azaz az e-közigazgatás terén nem tapasztalhatóak az információs társadalom már hagyományosnak tekinthet megosztottságai, azaz az életkori és a települési lejt. Egy olyan trendrl van szó, amit a befogadó információs társadalom, befogadó e-közigazgatás eszme európai elretörése is alátámaszt, ám egyelre Magyarországon hiányozik az ezirányú politikai tudatosság, elkötelezettség.
1 Lásd http://www.ittk.hu/web/docs/ITTK_EKOZIG_2006.pdf

5

Ezzel szemben azt látjuk, hogy az e-közigazgatás az információs társadalom fejlesztések fsodorába került, az e-kormányzati fejlesztések költségei a politikai büdzsétervezések integráns, elfogadott részévé váltak Európában. Ennek megfelelen 2007-ben hangsúlyeltolódás volt megfigyelhet · a szolgáltatói-oldali folyamatok modernizálása, · pán-európai, globális együttmködés ersítése (igaz, egyelre inkább csak a kommunikáció szintjén), · az állampolgári igényeknek, elvárásoknak való jobb megfelelés · a hatékonyság (gazdasági) és a hatásosság (társadalmi) maximalizálása irányába. Nem újkelet, ám a sikeres országok ­ idén különösen Portugália, Szlovénia ­ visszatér tapasztalata, hogy az e-közigazgatás fejlesztése nem lehet eredményes határozott és világos politikai szándék, kinyilvánított akarat nélkül. Legnagyobb hiány pontosan e területen tapasztalható Magyarországon. Az e-közigazgatásnak ­ sem magának az információs társadalomnak ­ nincs emblematikus képviselje a politikai vezetk között. A prioritások folyamatosan elmosódnak, ezeket nem tudja senki egységes egészként kezelni, jó gazda módjára irányítani, aminek következtében egyre csak halmozódnak az el nem, vagy csak félig elvégzett feladatok. A nemzetközi tapasztalatok szerint a határozott politikai elkötelezettség mellett továbbra is nélkülözhetetlen a világos célokat és feladatokat megfogalmazó stratégia, valamint az állampolgári igények mélyebb megértése, a fejlesztések során az ezekhez való igazodás ersítése. Elgondolkodtató adat, hogy a magyar központi közigazgatási szervek ­ közel 100 intézmény ­ 40 százalékának nincs informatikai stratégiája, ezen belül 8 minisztérium nem rendelkezik középtávú (3-5 éves) informatikai tervvel.

2. A határozott Európa
Az Európai Unió az idei évben eddig soha nem tapasztalt nyomatékkal, elméleti és gyakorlati háttérrel hangsúlyozta az e-közigazgatás fontosságát. A Lisszaboni Miniszteri Deklaráció egy sokkal világosabb, letisztultabb logikai keretbe rendezi a prioritásokat a tagállamok számára, az Európai Bizottság áttekintette, st értékelte az egyes országok e-közigazgatásának fejldését, legjobb gyakorlatait, meghatározta az i2010 e-kormányzati cselekvési terv 5 kiemelt területét, megtörtént az e-közigazgatás európai fejldését értékel benchmarking indikátor-rendszer kiegészítése, elindult epractice.eu oldal, amely több száz európai legjobb gyakorlatot tartalmaz az e-közigazgatás területérl. 6

A szeptemberi lisszaboni 4. miniszteri e-kormányzat konferencián 22 tagállam szakminisztere egy deklarációban rögzítette az e-közigazgatás elkövetkezend éveinek legfbb irányait A dokumentum óriási elnye2, hogy rávilágít egyes területek eddig kevésbé ismert összefüggéseire, a különböz tevékenységek, feladatok nélkülözhetetlenségére. A deklaráció világossá teszi, hogy amennyiben az egyes tagállamok nem veszik komolyan a prioritások nemzeti szint implementációját, úgy az európai szint együttmködés válik lehetetlenné. A deklaráció másik fontos üzenete, hogy a hangsúly áttolódik a szolgáltató-oldali (back-office) folyamatok modernizálására. Az els két prioritás és politikai cél ezt a területet célozza meg az interoperabilitási és az adminisztrációs terhek csökkentésének ­ azaz a hatékonyság növelésének ­ kiemelése révén. 2007-ben tovább ersödött az átláthatóság, a transzparencia növelésére való törekvés, hiszen az állampolgárok egyre kisebb hányada bízik meg a közigazgatási intézményekbe. Az átláthatóság növelésére számos lehetség nyílik az IKT eszközök segítsége révén, különösen a széleskör információnyújtás, a dokumentumok elérhetsége, valamint az interaktív szolgáltatások kialakítása terén. A transzparencia olyannyira alapvet érdeke az európai és a nemzeti közintézményeknek, hogy az Nikiforos Diamandouros, az Európai Unió Ombudsmanja szerint ez egyenesen az európai demokráciák fokmérje lett. A Lisszaboni Deklaráció rámutat arra, hogy a transznacionális interoperabilitás nem jöhet létre anélkül, hogy a nemzeti szinten megvalósuló e-azonosítás, e-közbeszerzés rendszerei ne lennének európai, st globális szinten összehangolva. Éppen ezért került hangsúlyozásra a nyílt szabványok és szabad szoftverek (OSS) szerepe is. Az OSS 2010ben már az IKT piac mintegy 30 százalékát fogja kitenni, míg a FLOSS-alapú szolgáltatások elérhetik az IT-szolgáltatások egyharmadát 2010-re. Ezzel az európai GDP mintegy 4 százalékát is kiteheti majd ez a szektor, míg napjainkban már körülbelül 22 milliárd eurót fektetnek be FLOSS szoftverekbe Európában. A nyílt szabványok határozottan hozzájárulhatnak a Miniszteri Deklarációban foglalt célok eléréséhez. Jól érzékelhet tehát, hogy egymásra épül, egymással egyre inkább összefügg rendszerekrl van szó, bármelyik elem gyengesége az egész e-közigazgatás ertlenségét okozhatja. Ugyanígy rávilágít a Deklaráció arra is, hogy a közigazgatás adminisztratív terheinek ­ 2012-re 25 százalékos(!) ­ csökkentése nem megy anélkül, hogy az e-közigazgatási fejlesztések költséghatékonyságát, társadalmi-gazdasági hatását, elnyeit ne lássuk.
2 A Lisszaboni E-kormányzat 4. Miniszteri Konferenciájának szakmai összefoglalóit lásd bvebben a www.konferencia-tudasbank.hu webkikötn.

7

3. Új e-közigazgatás stratégia Magyarországon
Az új magyarországi e-Közigazgatás 2010 stratégiát már ebben a kontextusba helyezve kell értékelni. Az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv elssorban az Európai Unió ajánlásában kijelölt alapvet húsz közszolgáltatás elektronizációját, a megbízható mködést biztosító infrastruktúra, e-kormányzati közm megteremtését célozta meg, amit a benchmarking felmérések szerint jó eredménnyel végre is hajtott az ország. Amiben azóta nem igazán történt elrelépés, az a közigazgatási szolgáltatások minségének javítása, az állam átláthatóbb, hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfél-orientáltabb közigazgatás kialakítása, aminek hátterében elssorban az elmaradt közigazgatási folyamatok reformját, ésszersítését látjuk. A gyakorlati lépések elssorban a tevékenységek, egyes folyamatok elektronizálására fókuszáltak, míg a közigazgatási szervezetek és szintek közötti munkamegosztás, koordináció áttekintése, reformja sokkal kisebb hangsúlyt kapott. Az új stratégia ennek megfelelen már ez irányba is elmozdul egy professzionális keretrendszer kidolgozásával, miközben eltérbe kerül az ügyfél-orientált megközelítés is. Magyarország e-közigazgatási szolgáltatásainak felkészültségi szintje 2004 és 2006 között elérte az európai országok átlagát, ám idén a teljes mértékben online elérhet szolgáltatási szint esetében újra ezen átlag alá kerültünk a Capgemini felmérése szerint. A tavalyi évben mért 50 százalékot idén sem haladtuk meg, míg az európai átlag felkúszott 58 százalékra. Az e-közigazgatás dinamikus fejldését jelzi, hogy Magyarország elmúlt egy évi megtorpanása a minségi szolgáltatások fejlesztése terén azonnal visszaesést jelent a nemzetközi összehasonlító statisztikákban. A hazai e-közigazgatás eltt álló legnagyobb kihívást az 5. szolgáltatási szint elérése jelenti, ugyanis az itt megjelenhet 9 online közszolgáltatás közül mindössze 1 érte el 2007-ben a perszonalizált felkészültségi szintet. Összehasonlításul, a szomszédos Ausztriában ez a mutatószám eléri a 71 százalékot. A személyre szabott, ügyfél-központú szolgáltatások kiépítése egyértelmen a szolgáltató-oldali folyamatok modernizációját követeli meg, az e-közigazgatás hazai fejldése egyértelmen ettl fog függeni. Egyelre lemaradás tapasztalható az európai átlagtól (mintegy 6 százalékponttal) a szolgáltatások felhasználó-központúsága terén is, miközben a magyar kormányportál használhatósága viszont meghaladja az európai országok hasonló mutatóinak átlagát. Az e-Közigazgatás 2010 stratégia egyik legfontosabb szerepe az lenne, hogy elsegítse, felgyorsítsa a közigazgatáson belüli kultúraváltást, a közigazgatási

8

reform sikerének érdekében az új szemléletmódok3 elterjedését. Szembetn, hogy az önkormányzatok több mint 80 százaléka rendeletileg zárta ki az e-ügyintézés lehetségét a saját hivatalában. Ez azért is elszomorító helyzet, mert az önkormányzatok dönt hányada rendelkezik megfelel IT infrastruktúrával. Mindebbl az következik, hogy a pénzhiány mellett az elretekint tudatosságból, a kultúraváltáshoz szükséges bátorságból van kevés. Magyarország 2004-2006 között közel 13 milliárd forintot költött e-önkormányzati rendszerek kiépítésére, amelybl 29 projekt valósult meg. Ezeknek egyelre nem ismertek hatékonysági, hatásossági mutatói, így csak közvetett adatokból lehet következtetni ezek eredményességére. Az Ügyfélkapu használati adataiból kitnik, hogy elssorban Szeged, Gyr és Miskolc járnak az élen az e-közigazgatás alkalmazásában, ugyanakkor a használat egyelre többnyire az egyszer idpontfoglalásban merül ki. A projektek többsége a 3. (kétirányú interakció), míg néhány város esetében (Hódmezvásárhely, Budapest XII. kerület) a 4. szolgáltatási szint (teljes mértékben online ügyintézés) elérését tzte ki célul, ám kutatásunkból kiderül, hogy a megyei jogú városok honlapjainak közel kétharmada eléri a 3. szintet. A magyar e-közigazgatás fejldésének zászlóshajója egyértelmen a kormányportál/ ügyfélkapu. Sikerüket jól mutatják a használati adatok ­ igaz, ügyfél-elégedettségi vizsgálati eredményekrl nem tudunk ­, ami elssorban azon szolgáltatások integrációjának köszönhet, amelyek viszonylag kis beruházással sok ügyfelet ki tudnak szolgálni (például adók, regisztrációk). A nemzetközi trendekkel teljes mértékben összecsengve nálunk is lassú azoknak a szolgáltatásoknak az ,,egykapuba" való integrálása, amelyek nagyfokú szolgáltató-oldali átalakítással járnak. Ilyenek az engedélyek, hiszen például egy építésüggyel kapcsolatos ügyirat tucatnál több különböz közigazgatási intézményben is megfordul. A kormányportál és az ügyfélkapu további fejldését tehát nagymértékben az befolyásolja, hogy miként sikerül új, magas szolgáltató-oldali integráltságon alapuló szolgáltatásokat, illetve ilyen intézményeket csatlakoztatni. Mennyiségileg igen lassú ütemnek tnik az önkormányzatok ügyfélkapuhoz való csatlakozása, hiszen pillanatnyilag hetente mindössze 1-2 új kérelem érkezik csak. 3. Az i2010 e-kormányzati cselekvési terv megvalósítása Magyarországon A magyarországi e-közigazgatás 2007. évi teljesítményének értékelését az Európai Bizottság i2010 e-kormányzati cselekvési tervében foglalt 5 kiemelt prioritása mentén is elvégeztük. Az átalakuló európai közigazgatások eltt
3 Amelyek közül a stratégia jó érzékkel kiemelt prioritásként kezeli például az ügyfélszolgálatok átalakítását, az önkormányzati e-szolgáltatások számának növelését, a regionális ASP-k kialakítását, a szolgáltatást igénybe vevk körének bvítését.

9

legfontosabb kihívásként a befogadó e-közigazgatás, a hatékony és hatásos e-közigazgatás, a mindenkit érint szolgáltatások, az alapvet megoldások és a részvétel új formáinak megteremtése áll. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy meglátásunk szerint Magyarország hogyan teljesített ezen az 5 területen.

Befogadó e-közigazgatás
Az európai hagyományokban, gondolkodásmódban a társadalmi integráció, a befogadás kultúrája mindig is nagyon ers szerepet játszott. Ennek megfelelen az információs társadalom programokban is egy igazságosabb, kevésbé töredezett társadalomkép jelenik meg. 2006-ban a Rigai eInclusion Miniszteri Deklaráció elfogadása óta különös hangsúllyal jelenik meg ez a terület az e-közigazgatási fejlesztésekben is. Az IKT eszközök kiváló lehetséget biztosítanak arra, hogy az e-közigazgatás elnyei mindenki számára elérhetvé váljanak, hozzájáruljanak a leszakadó társadalmi csoportok életminségének javításához, a közéletben való részvétel, a demokrácia ersítéséhez. A tagországok befogadó e-közigazgatás politikájának4 áttekintésébl kitnik, hogy jellemzen 3 területre fókuszálnak, a digitális mveltség, a foglalkoztathatóság és a társadalmi integráció növelésére. A befogadó e-közigazgatás legfontosabb elemeiként 2007-ben a következket látjuk kiemelendnek: · az állampolgári igények, szükségletek jobb megismerése, · költséghatékony szolgáltatások kialakítása, · személyre szabott, több nyelven elérhet e-szolgáltatások, · minél több csatornán, minél több interakciós lehetség állampolgár és közigazgatás között, · az állampolgárok digitális írástudásának elsegítése, · többcsatornás szolgáltatások biztosítása, különös tekintettel a társadalmi közvetítk kiemelked szerepére. Elszomorító, hogy 2007-ben Magyarországról nem érkezett nemzeti jelentés az eInclusion terén tett erfeszítésekrl az Európai Bizottsághoz, aminek következtében arról sem érhet el hivatalos információ, hogy az e-közigazgatás terén milyen lépések történetek az e-befogadás elsegítése érdekében Magyarországon5.
4 5 Európában mindössze 4 ország nem rendelkezik befogadó e-közigazgatás politikai programmal (European Commission 2007a). Lásd bvebben: http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/policy/country_reports/index_en.htm

10

Digitális írástudás jó gyakorlat Magyarországon ezen a területen óriási lemaradás tapasztalható, elég csak azt a 2006os adatot felidézni, hogy a magyar munkavállalók mindössze 30 százaléka használ munkájához számítógépet, miközben például az Egyesült Királyságban kimutatták, hogy az új állások 90 százalékához szük-ségesek az IKT-vel kapcsolatos készségek. Éppen ezért figyelemre méltó az a csehországi projekt, melynek keretében az egyik minisztérium 2003-2006 között megvalósította a Nemzeti Program a Számítógépes Írástudás Elsajátítására projektet. A minisztérium webkikötjén keresztül, e-learning tananyagok segítségével könnyítették meg a lakosság számára az alap számítógépes és IT készségek elsajátítását. Két órás kurzusok keretében tapasztalt tanárok segítségével a hálózati eszközökkel, az új technológiákkal kapcsolatos félelmek csökkentése volt a cél. A projekt óriási elnye, hogy az üzleti vállalkozások hasonló képzéseivel szemben ez majdnem mindenki számára megfizethet volt, különösen az idseknek. A projekt eredményeképpen az ids emberek elkezdték használni az IKT eszközöket, beleértve az e-kormányzati szolgáltatásokat. A program több mint 1millió euróba került. Hasonló kezdeményezések voltak, vannak Magyarországon is, például a Neumann János Számítógéptudományi Társaság ECDL képzései a köztisztviselk részére. Magyarországon a vizs-garendszer 1998-ban került bevezetésre, azóta több mint 270 ezer f regisztrált hallgató volt, melyek közül 171 ezren már a bizonyítványt is szereztek. A vizsgázók fele-fele arányban diákok és felntt korúak. Sajnos kedveztlen az a tendencia, hogy az 55 év felett vizsgázók száma mindössze 4 ezer körül van. Az ECDL Magyarországon már a köztisztviselk számára is akkreditált képzés.

A magyarországi befogadó e-közigazgatás hiányosságai terén az alábbiakat állapítottuk meg: · Nem, vagy csak alig ismertek a közigazgatással, annak szolgáltatásaival kapcsolatos állampolgári ­ és más célcsoportok ­ elvárásai, szükségletei. Az ország pillanatnyilag az Unió által javasolt 20 közszolgáltatás elektronizációjával van elfogadva, pedig több száz állampolgárokat, vállalkozásokat, civil szervezeteket érint egyéb szolgáltatás érhet el a közigazgatási szerveknél. · Egyáltalán nem ismertek az e-közigazgatási szolgáltatások társadalmi és gazdasági hatásai, hiszen egyelre hiányoznak a hatékonyságot és a hatásosságot felmérni képes indikátor-keretrendszerek. E vizsgálatok hiányában nagyon nehéz megmondani, mely típusú szolgáltatások játszanak meghatározó szerepet a hazai versenyképesség, társadalmi fejldés, integráció szempontjából. · A személyre szabható, vagy az ügyfélközpontú e-közigazgatási szolgáltatások terén óriási lemaradás tapasztalható Magyarországon, különösen az önkormányzatok esetében, ami különösen fájó az új közigazgatási eljárási törvény 2 évvel ezeltti elfogadása után. Igaz, e szolgáltatási szint meg11

jelenését ersen befolyásolja az adatvédelmi törvény által hangsúlyozott célhoz kötöttség elve. A sok hiányosság ellenére azért egy területen igen jó eredményeket érhettünk volna el. A magyarországi IT-mentor program sokáig egyedi kezdeményezés volt, ám mára ez a helyzeti elny elszállt. Az IT-mentor szolgáltatás, szakma csíráit már a 2001-ben elfogadásra kerül Nemzeti Információs Társadalom Stratégiában is megtalálhatjuk, de a 2004 év elején megjelen eKormányzat 2005 stratégiában már ,,IT mentornak" neveztük azt a közvetít szakembert, akinek a részvétele nélkül elképzelhetetlen az elektronikus közszolgáltatások társadalmasítása. A Magyar Információs Társadalom Stratégia már külön programban foglalkozott a szakma kialakításával. A magyar társadalom többsége sajnos még azokkal az alapvet lehetségekkel, elnyökkel sincs tisztában, amelyeket a modern információs és kommunikációs technológiai eszközök nyújthatnak számukra. Az IT-mentor feladata, hogy társadalmi közvetítként hozzásegítse a digitális írástudásban járatlanokat az IKT eszközök által nyújtott szolgáltatásokhoz, információs lehetségekhez, forrásokhoz, tájékoztatást nyújtson az online világ lehetségeirl azok számára, akiknek nincs hozzáférésük, ismeretük vagy motivációjuk.
Nyilvános hozzáférési pontok jó gyakorlata Az Egyesült Királyságban 6000 UK online központot szerveztek hálózatba, amely így egy egyedülálló közvagyon modellt testesít meg, példát állítva más EU-s államoknak, régióknak. A UK online központjai támogatják a közösségeket és a régiókat a gazdaságfejlesztésben és megújulásban, de emellett segítséget nyújtanak a szociálisan kirekesztettek számára olymódon, hogy támogatást és oktatást biztosítanak számukra azért, hogy képesek legyenek az önállóbb, függetlenebb életmódra. A hálózat intézményeinek háromnegyede ­ ami például nem mondható el a hazai eMagyarország pon-tokról ­ deprivált környezetben mködik, míg a központok szolgáltatásait igénybe vevk szintén kétharmada hátrányos helyzetnek minsül. A központ segítséget nyújt az online kormányzati szol-gáltatások használatában is. A projekt kiváló gyakorlat a digitális megosztottság csökkentésére is. Amit érdemes megtanulni a projektbl: · A közösségi-alapú megoldások és a tulajdonosi érzés, tudat kritikus momentum a hálózatok fenntarthatóságában. · Az állami támogatás, a tudás-transzfer alapvet fontosságú a hálózat hatásának maximalizálásához.

Ennek ellenére a szakma kialakításában, a szolgáltatás bevezetésében eddig szinte csak a civil társadalom részérl történtek kezdeményezések. Igaz, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) indított egy hasonló programot, IT-tanácsadó elnevezéssel, ám ez koncepciójában eltér az IT-mentor kezdeményezéstl, így vélheten hatásának jelentségében is. 12

A Lisszaboni Deklaráció világosan fogalmaz, külön felhívja a figyelmet arra, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások nyújtását kombinálni kell társadalmi közvetítk6 elérhetségével, akiket megfelel képzésben kell részesíteni, és jogszabályban rögzített jogosítványokkal kell felruházni ahhoz, hogy más állampolgárok helyett eljárhassanak hivatalos ügyekben. Európában tehát különös figyelem irányul olyan alapértékek képviseletére, mint a befogadó információs társadalom (eInclusion), az esélyegyenlség biztosítása, a részvételi demokrácia, az átláthatóság megteremtése.

Hatás és hatékonyság mérése
Az e-közigazgatási fejlesztések gazdasági-társadalmi megtérülésének szempontjai egyértelmen eltérbe kerültek. Ma már nem mernek úgy fejleszteni a közigazgatásban sem, hogy azoknak ne ismernék a produktivitásra (közigazgatásra vonatkozóan), hatásosságra (társadalmi vonatkozásban), valamint hatékonyságra (gazdasági értelemben) vonatkozó változásait. A közigazgatás hatékonyságának növelését elssorban a gyorsabb ügymenetek, a kisebb méret közigazgatás megteremtése, a felhasználók elégedettségének növelése, valamint a közigazgatási terhek csökkentése révén próbálják elérni. Európában 5 ország nem rendelkezik az e-közigazgatásra vonatkozó hatás és hatékonyság mérésére vonatkozó indikátor-rendszerrel. Az Európai Bizottság eGovernment Economics Project (eGEP) felmérési keretrendszere szerint 2004-ben az Unióban közel 12 milliárd eurót költöttek e-közigazgatásra. A növekedés ütemére jellemz, hogy csak idén egyedül az Egyesült Királyságban ennél többet, mintegy 18 milliárd eurót költöttek e-közigazgatás fejlesztésére. Magyarországon e-közigazgatás fejlesztésekre a becslések szerint körülbelül 25-55 milliárd forintot7 költöttek az elmúlt néhány évben, míg 20072013-ig terjed idszakra az ÚMFT keretében közel 100 milliárd forint uniós forrást terveznek elkölteni erre a területre, így fontos szempontként merül fel, hogy mindezen e-közigazgatási beruházásoknak, folyamatoknak lássuk a tényleges, mérhet, komplex hatását. Különösen fontosnak tnik ez annak fényében, hogy az e-közigazgatás alatt inkább a digitalizálást és informatikai eszközök biztosítását értik a közigazgatásban dolgozó vezetk, döntéshozók, semmint egy olyan eszközt, amelynek segítségével növelhet a hatékonyság és az átláthatóság, kiépíthetk felhasználó-központú szolgáltatások.
6 7 Magyarországon például IT-mentorok. Körülbelül 25 milliárd forintot állapított meg az Állami Számvevszék idei felmérése, míg az Európai Bizottság (2007a) 55 milliárd forintot közöl.

13

Magyarország elfogadta azokat az európai célokat, amelyek a közigazgatás modernizálása során az átláthatóság, az elszámoltathatóság irányába történ elmozdulást szorgalmazza, amihez elengedhetetlen a beruházások, az új folyamatok teljesítményének, hatásának mérése nélkül. Sajnos hazánk tekintetében az egyik legnagyobb hiányosság ezen a téren állapítható meg, még akkor is, ha a szándékok, st a törvények szintjén ez meg is fogalmazódik. Ugyanígy nincs monitoring és benchmarking kutatás sem Magyarországon, így nem lehet nyomon követni, hogy az egyes stratégiák, beavatkozási területek milyen eredményeket produkáltak, ezekhez képest milyen régi/új hangsúlyokat kell követni a jövben. Sajnos ez nem csak az e-közigazgatás területére igaz, hanem például az els nemzeti fejlesztési terv bármely programcsoportjára is.
Jó gyakorlat a hatás- és hatékonyság kimutatására Észtországban egy új vállalkozás bejegyzéséhez, elindításához 2007 január elsejétl 1 hét szük-séges. Az új cégnek elég egy helyen, a cégbíróságon regisztráltatnia magát, az adatok innen eljut-nak az adóhatósághoz, a társadalombiztosításhoz és a statisztikai hivatalhoz is. A szükséges iratok kitöltéséhez általában 10-20 perc szükséges, míg a cégbíróság a bejegyzés tényét 2 órán belül visszajelzi e-mailben a vállalkozásnak. Az els 9 hónapban az új cégek körülbelül egynegyede e portálon keresztül került bejegyzésre. A rendszer óriási elnye, hogy a magánszemélyek azo-nosítása a minden állampolgárnak járó digitális aláírással, vagy annak az internet-banknak a segítségével történik, ahol az illet folyószámlával rendelkezik.

Az Európai Uniónak az a célja, hogy a tagállamokban 2012-re 25 százalékkal csökkenjenek az adminisztratív terhek. A közigazgatás költségeinek egynegyeddel történ csökkenése az Európai Unió GDP-jének 1,5 százalékos növekedését idézné el, azaz mintegy 150 milliárd euró megtakarítást. Sajnos Magyarország itt is az európai mezny utolsó országai közé tartozik. Görögország, valamint a balti államok mellett a teljes közszféra mködési költségeinek nagysága csak nálunk éri el a GDP 6,8 százalékát. Hazánknak alapvet érdeke, hogy nagyon gyorsan tanuljon más országok e téren sikeres stratégiáiból8, illetve megalkossa nemzeti hatás és hatékonyság mérésére alkalmas keretrendszerét.

8

Például fontos az a szlovén tapasztalat, hogy az adminisztratív akadályok leküzdését a jogszabályok áttekintésével, deregulációjával kezdték. 2006-ban több mint 600 jogszabályt tekintettek át, melyeknek 30 százalékát ki is dobták, mindezt az üzleti élet szereplinek képviselivel való együttmködés, folyamatos konzultáció révén.

14

Mindenkit érint szolgáltatások és alapvet megoldások
Az Unió kiemelt figyelmet biztosít azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek az állampolgárok és a vállalkozások számára kiemelt jelentsséggel bírnak. Az EU itt nem csak e szolgáltatások elektronizációját szorgalmazza, hanem az e-szolgáltatások minél szélesebb kör elterjesztését, használatát. Jelenleg ezek közül is kiemelésre került az elektronikus aláírás, elektronikus személyazonosítás, az e-közbeszerzés, valamint az interoperabilitás. Az Európai Uniónak sürget módon meg kell oldani az interoperabilitás problémáját, különösen azóta, hogy a kormányzatok az egyablakos ügyintézést helyezték eltérbe, így elengedhetetlenné vált a szolgáltató-oldali (back-office) rendszerek együttmködésének képessége. Az e-aláírás elterjesztése az alapvet megoldások közé tartozik, amit már a Manchesteri Deklaráció is kiemel. Az e-azonosítás ugyan megoldott Magyarországon, azonban az elektronikus aláírás még mindig nem tudott elterjedni a lakosság körében. Dániában, ahol élen járnak ezen a téren Európában, a lakosság 16 százaléka használ e-aláírást. Az NFT2 ÁROP EKOP 2008-ra tervezett IT érintettség projektek közül ide tartozik az állampolgárok azonosítása, a közigazgatási rendszerek közötti interoperabilitás, valamint az elektronikus közbeszerzés fejlesztése. Jól érzékelhet egyfajta fáziskésés, hiszen nálunk ezek jó eséllyel csak jövre indulnak, így jó esetben csak két éves lemaradásunk lesz.

e-Participáció
Az Európai Unió lakosságának mindössze fele bízik az uniós intézményekben, de nem sokkal jobb a helyzet a tagállamok egyes közintézményeivel kapcsolatban sem. A bizalom növelésének egyetlen módja a kapcsolat ersítése a közigazgatás és az állampolgárok között, a döntéshozatal folyamataiba való bekapcsolódás lehetségének nyújtása. A közigazgatás nagyobb fokú átláthatóságát, az e-részvétel lehetségeinek tágításában egyre fontosabb szerepet töltenek be a web2.0 alkalmazások, már csak azért is, mert az internetezk aránya ugyan eléri az európai felntt lakosság felét, a felhasználók dönt többsége pedig ismeri, használja a web2.0 alkalmazásokat, ezért minimális a kockázat, nem kell népszersít kampány, mindössze ki kell használni a társadalmi trendek lendületét. Az amerikai tizenévesek (amitl bizonyára az európaiak sincsenek elmaradva) 48 százaléka közel napi rendszerességgel látogat közösségi oldalakat (social networking site), míg 55 százalékuk rendelkezik személyes online 15

profillal is. Néhány év múlva ezek a fiatalok munkavállalók, szavazópolgárok, a jöv felntt-korú net-használói lesznek. A web2.0 lehetségei különösen akkor vetdnek fel, amikor az adatokból az látszik, hogy hiába érhet el az e-szolgáltatok fele teljes mértékben online, az állampolgároknak mégis csak körülbelül 10 százaléka használja ezeket Európában. Ezzel szemben a YouTube napi 100 millió letöltést regisztrál, a MySpace-nek 350 ezer új tagja van naponta, a blogok száma félévente megduplázódik, a Wikipedia-n pedig 2 millió cikk található. A web2.0 alkalmazások kiváló lehetséget nyújtanak a szolgáltató-oldali fejlesztések mellett a szolgáltatói oldalon (back-office) a szabályozás, a tudásmenedzsment, valamint az intézmények közötti együttmködés terén is. A web2.0 nem csak technológiáról szól, hanem felhasználói attitdökrl is, azaz együttes tudásról, intelligenciáról, a felhasználóról, mint termelrl, nyitott tartalomról, könny használatról, gyenge kontrollról. Ezek megjelenítése a közigazgatásban igen hasznos lehet, az ezt kiszolgálni képes technológiák, alkalmazások (pl. blog, podcast, Wiki, közösségi és peer-to-peer hálózatok, MPOGames) csak ezután következnek.
Web2.0 jó gyakorlatok A szolgáltató-oldali (back-office) alkalmazás lehetségére kiváló példa az USA-ban a Wikipedia szoft-ver alapjain megírt Intellipedia, amely 16 szuper-védett intézmény (pl. CIA) napi szint együtt-mködését szolgálja. A rendszer óriási haszna, hogy elkerülhet siló-effektus (csak hierarchiában képes mködni), csökkenti annak veszélyét, hogy az információ egy szk keresztmetszeten (pl. néhány veze-tn) áthaladva jut csak el a többséghez. A web2.0 felhasználói oldalon (front-office) történ alkalmazására jó példa az angliai e-petíció webkiköt (http://petitions.pm.gov.uk/). Az oldal sikerét mutatja, hogy az egyébként gyenge azo-nosításhoz kötött használat révén az els fél évben több mint 2 millió felhasználójuk volt. Az ehhez hasonló oldalak sajátossága, hogy nem köthetk kormányzati szervekhez (általában civil szervezetek üzemeltetik), jól mutatják a politikai, jogalkotási folyamatok társadalmi hatásait, kiválóan alkalmasak az állampolgári részvétel, véleménynyilvánítás ersítésére. A web.2.0 példák közös sajátossága, hogy szinte minden esetben beta-változatokkal indulnak az alkalmazások, hiszen a felhasználói igények me-gismerése csak a gyakorlatban lehetséges: például az angol e-petíció oldalon az els 48 órában 15 jelen-ts változtatást eszközöltek.

A web2.0 alkalmazások tehát kiválóan segíthetik az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztését, hiszen a web2.0 egyszer és felhasználó-orientált megoldásokat kínál, növeli az állampolgári részvételi hajlandóságot a közügyekben, elsegíti a közigazgatás átláthatóságát, elszámoltathatóságát, innovatív, hiszen a használók folyamatosan segíteni tudnak. Talán ezért, de az Európai Bizottság (2007a) egyik jelentése kiemeli, hogy ezen a terüle16

ten Magyarországról szokatlan módon a mobiltelefont jelölték meg jellemz eszközként. E-demokrácia, e-részvételt elsegít egyéb minta-projektek a Kormányportál fórumrendszerén kívül alig ismertek hazánkban. A közigazgatás egyáltalán nem törekszik az interaktív szolgáltatások kiépítésére, a civil társadalom, a kisebb közösségek bevonására. Különösen meglep az a tapasztalat, amely az önkormányzatok webkikötinek elemzésébl tárult elénk: a megyei jogú városok honlapjain ritkábbak a fórumok és vendégkönyvek, mint a kisvárosokban. A legnagyobb városaink csak felénél találhatunk ilyen interakciós lehetséget, ráadásul csak néhány esetben fedezhet fel valódi ,,közösségi élet" ezeken az elektronikus felületeken. Szavazás csak az esetek harmadában fordul el, ezek témája rendszerint valamilyen helyi esemény értékelése, vagy az önkormányzat munkája, esetleg a honlap minsége. Mindez jelentsen csökkentheti a közigazgatási intézményekkel, politikával kapcsolatos bizalmat, átláthatóságot.

17

II. Sokszín e-közigazgatás az Európai Unióban
1. Az e-közigazgatás fejldése az Unióban

Az Európai Unióban a tagországok e-közigazgatási szolgáltatásainak felkészültségi szintjét minden évben a Capgemini méri, az általa kidolgozott benchmarking indikátor-rendszeren keresztül. A mutatók meghatározása során kidolgozták a közszolgáltatások 20 tételbl álló listáját, amelyek közül 12 az állampolgárokat, 8 pedig az üzleti szférát érinti. A Capgemini értékelési rendszere eddig elssorban az ügyféloldali szolgáltatásokra koncentrált, de 2007-tl bevezetésre került egy ötödik is, amely az online szolgáltatások proaktivitását, személyre szabhatóságát, azaz ügyfél-központúságát fejezi ki. Mindezzel kiegészül az eddig dönten az ügyféloldali szolgáltatásokra koncentráló mutatórendszer a szolgáltató-oldal mérési lehetségével. Az új indikátor immár a közigazgatás bels folyamatainak ,,intelligenciáját", felkészültségét méri. Az 5. felkészültségi szintet perszonalizációnak nevezték el, amely az automatizált és proaktív szolgáltatásokat veszi számba, vagyis kifejezi, hogy milyen mértékben felelnek meg egymásnak, illetve vannak összekapcsolva a szolgáltató-oldali rendszerek és adatbázisok.
Az e-közigazgatási szolgáltatások fejlettségi szintjei (Capgemini 2007) 100% 80% 60% 40% 20%
I or nf m
Tranzakció
teljes elektronizáció

Tranzakció
proaktív, automatizált

Kétirányú interakció
elektronikus rlapok

Egyirányú interakció
letölthet nyomtatványok

ác

ió

Mindez azt jelenti, hogy például egyes rlapokat már olyan adatokkal kitöltve kap meg az ügyfél, amelyekkel a közigazgatás valahol már rendelkezik. Az idei évtl a másik újítás, hogy kísérleti jelleggel bevezettek egy új indikátort, amely a nemzeti e-kormányzat portálok felhasználó-központúságát méri. 18

Napjainkra alapnormává vált az online közszolgáltatások interaktivitása, hiszen a vizsgált alapszolgáltatások átlagos felkészültségi szintje elérte a 76% pontot. Mindez az országok szerinti bontásban azt a képet mutatja, hogy Ausztria, Szlovénia és Málta töltik be pillanatnyilag a vezet szerepet.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 20 alapszolgáltatás online felkészültségi szintje EU27+

A benchmarking rendszer másik f mérszáma a teljes mértékben elérhet szolgáltatásokat méri. Itt elmondható, hogy szintén emelkedett az európai átlag a tavalyi 50%-ról 58% pontra. Országok szerinti rangsorban ez összefüggést mutat az általános felkészültségi értékekkel, amit jól mutat Ausztria, Málta, Portugália, Szlovénia ismét elkel helyezése.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Teljes mértékben online elérhet szolgáltatások

A Capgemini csoportosította a 20 közszolgáltatást, majd megnézte, hogy az egyes csoportokban milyen az e-közigazgatási aktivitás. Az egyes csoportok a következk: · Jövedelemgeneráló szolgáltatások (adó, ÁFA, társadalombiztosítás, stb.) · Regisztrációk (autó, cég, anyakönyvek, lakcím, stb.) · Ismétld szolgáltatások (egészségügy, könyvtár, beszerzés, álláskeresés, stb.) · Engedélyek, jogosítványok (építés, útlevél, oktatás, stb.)

Au sz tri Po Má a Eg rtu lta ye S g sü zl áli lt ov a Ki én rá ia No lysá Sv rv g Né édo égia m rsz e És tors ág Fr zt zá an or g c sz O iao ág Sp lasz rszá an or g yo sz Fi lors ág nn zá or g sz ág Ho Dán lla ia B nd Cs elg ia eh iu Tö or m M rök szá ag o g ya rsz ro ág rs z Iz ág Ír lan or d s Gö C zág rö ipr Lu gor us xe szá m g b Li urg t Ro ván ia Sz mán Le lová ia Le t k ng tor ia ye sz lo ág rs zá S g Bu vájc lgá ria

Au Sz szt lov ria én Eg i ye Po Má a sü rt lta lt ug Fr Ki ál an rá ia cia lys Sv ors ág éd zá És ors g zt zá or g Né No szág m rvé Sp e g an tor ia yo sz lo ág Ho rsz á Fi llan g nn d or ia Be szá lgi g Ol D um a s án zo ia r Í sz Cs rors ág eh zá M ag or g y s Tö aro zág r rs Gö öko zág rö rsz go ág rs z Lu Iz ág xe lan m d bu Ci rg Li prus tv án ia Ro Svá m jc Sz án lo ia Le Let vák ng tor ia ye sz lo ág r Bu szá lgá g ria

EU27+

19

A klaszterezés érdekes eredménye, hogy jól látható módon a kormányzatok elssorban a jövedelem-generáló szolgáltatások szintjének növelésére helyezik a hangsúlyt.
Jövedelemregeneráló szolgáltatások
100% 75% 50% 25%

Engedélyek, jogosítványok

0%

Regisztrációk

Ismétld szolgáltatások

Úgy tnik, ezen szolgáltatások bevezetése jár legnagyobb haszonnal mind a front-, mind a back-office oldalon. A másik három klaszterben évek óta alig tapasztalható fejldés, aminek legfbb oka, hogy ezekhez integrált, magasabb beruházási költségekkel járó szolgáltató-oldali fejlesztések szükségesek, amelyekhez ráadásul sokkal lassabb megtérülés járul.

Felhasználó-központúság
Az indikátor 4 változóból, mutatóból áll össze, amelyek a következk: · Kötelez e-azonosítással (eID) igénybe vehet szolgáltatások · A tranzakcionális szolgáltatásokhoz szükséges adatbázisok száma · Több csatornán elérhet szolgáltatások · A hátrányos helyzetek számára az online szolgáltatások elérhetségét szolgáló nemzetközi standardok használata (W3C Web Content Accessibility Guidelines). A felhasználó-központúságot mutató indikátor érdekes képet mutat az egyes országok rangsorában:
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A felhasználó-központúság mértéke

EU27+

Bu l No gár rv ia Au égi a Ho sztr lla ia Sz nd lov ia é Fr an M nia cia ál or ta sz És Iz ág zt lan Fi ors d nn zá o g Po rsz rtu ág Eg O Íro gália ye la rsz sü szo ág lt rs K z Sv irál ág Né édo yság m rsz et ág o Sp B rszá an el g yo giu lo m rs z Cs D ág eh án L o ia Le ett rszá ng or g s Tö yelo zág r rs Gö öko zág rö rsz go ág rs z Ci ág Li pru t s M Sz ván ag lov ia ya ák ro ia r R sz Lu om ág xe án m ia bu r Sv g ájc

20

Ellentmondásos, hogy itt Bulgária áll az els helyen, ami mögött az ország azon specialitása húzódik meg, hogy a politika nagyon nagy hangsúlyt fektet call centerekre, amelyeken keresztül elérhetek a közszolgáltatások.

Perszonalizáció
A Capgemini ­ elbbiekben bemutatott ­ új indikátora, valamint az 5. szolgáltatási szint (perszonalizáció) bevezetése további érdekes elemzésre adnak lehetséget. Ezt a szintet azok a szolgáltatások tudják elérni, amelyek személyre-szabott, proaktív módon állnak az állampolgárok részére. A kutatók 9 szolgáltatás esetében nézték az 5. szintnek való megfelelést: 1. Jövedelemadó 2. Könyvtári szolgáltatások 3. Statisztikai adatszolgáltatás 4. Egyes engedélyek 5. Családi pótlék 6. Ösztöndíjak 7. Útlevél 8. Egészségügyi járulékok 9. Jogosítvány 9 szolgáltatás 5. szinten való megjelenésének európai átlaga 39%, de óriási különbségek figyelhetk meg:
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A személyre szabott szolgáltatások aránya

EU27

Míg Szlovéniában, Ausztriában 70 százalék a perszonalizált szolgáltatások aránya, addig például Magyarországon ez csak 11 százalékon állt 2007-ben. A kutatók megállapították azt is, hogy a perszonalizált szolgáltatások elterjedése és a felhasználó-központú szolgáltatások között ers összefüggés

lo A vén És usz ia zt tri or a sz Né á m M g et ál or ta Ho szá Fi llan g nn d o ia Sp Po rsz an rtu ág yo gá lo lia r Fr Be szág an lg cia iu or m sz Ol I ág a z Eg S szo land ye vé rsz sü do ág lt rs Ki zá rá g lys Lu Bul ág xe gár m ia No bu rv rg é Tö Rom gia rö án ko ia rs zá D g Li ánia tv án Ci ia Ír pru Cs ors s e Gö ho zág r M rög szág ag or ya sz r á L o g Le ett rszá ng or g ye szá lo g rs zá g Sz Svá lov jc ák ia

Sz

21

van, hiszen mindkett esetében a kormányzatok az EU által preferált állampolgár-központúságot próbálják megvalósítani.
Személyre szabott szolgáltatás Norvégiában A norvégok 2006 decemberében elindították el a Mypage elnevezés személyre szabott, on-demand ,,egyab-lakos" portált, amely jelenleg 40 közintézmény több mint 200 szolgáltatását biztosítja az állampolgároknak. A portálon lehetség van arra is, hogy bárki leellenrizze a különböz hatóságoknál tárolt rá vonatkozó in-formációkat. A projekt célja, hogy 2009 végére a közigazgatás minden szintjének minden lényeges infor-mációja elérhet legyen a Mypage-en keresztül. Amit érdemes megtanulni a projektbl: · A felhasználók igényeire kell fókuszálni. · Nélkülözhetetlen a nyilvános szféra minden szerepljének a közremködése. · A politikai vezetk elkötelezettsége dönt fontosságú.

2. Az új miniszteri deklaráció
A lisszaboni 4. miniszteri e-kormányzat konferencián 22 tagállam szakminisztere egy deklarációban rögzítette az e-közigazgatás elkövetkezend éveinek legfbb irányait. A miniszterek kinyilvánították, hogy változatlanul a 2005-ben elfogadott i2010 kezdeményezés, a szintén ebben az évben, Manchesterben elfogadott e-kormányzati deklaráció, valamint a 2006-ban megjelent i2010 eKormányzat Akció Terv végrehajtása jelentik a legfbb feladatokat. Ennek szellemében megersítésre került, hogy a közigazgatás és az állampolgárok kapcsolatában az elektronikus szolgáltatások egyre nagyobb szerepet játszanak, így az IKT-alapú beruházások vállalkozásokat és állampolgárokat érint hatásait, elnyeit pontosabban kell látni. Egyértelmen eltérbe került az állampolgár-központúság, valamint az adminisztratív terhek csökkentésének hangsúlyozása, mint az e-közigazgatási fejlesztések sikerének legfbb mutatói. A leginkább meghatározó irányelveket változatlanul a Manchesteri Deklaráció foglalja magába, innen is kiemelve az elektronikus azonosítás (eID), az e-közbeszerzés (eProcurement), valamint a befogadó (inclusive) e-közigazgatás területeit, melyek szerencsére a legtöbb tagállam e-közigazgatási törekvéseiben hangsúlyos szerepet is kapnak. Mindehhez képest a Lisszaboni Deklaráció ­ az említett célok megersítésén túl ­ a határokon átnyúló (transznacionális) interoperabilitás, valamint az adminisztratív terhek csökkentésének területét emeli még ki. 22

Mindezek alapján a miniszterek az alábbi politikai célok, prioritások kijelölésében értettek egyet:

Határokon átnyúló interoperabilitás
Meg kell ersíteni az interoperabilitás határokon átnyúló, azaz európai dimenzióit. Itt több terület közös metszetérl van szó, hiszen ehhez össze kell hangolni a nyílt szabványokra alapuló nemzeti e-azonosítás (eID), valamint e-közbeszerzési rendszereket. A Deklaráció kimondja, hogy 2008-ban ez az új prioritás bekerül a 20 kiemelt online közszolgáltatás közé, hiszen ezen szolgáltatásokon keresztül a pán-európai együttmködés új lendületet kaphat.

Adminisztratív terhek csökkentése
Az állampolgárok, a vállalkozók és a közigazgatás kapcsolatának javításában ez a terület kulcsszerepet játszik, ugyanakkor a siker csak akkor érhet el, ha rendelkezésre állnak nemzetközi módszerek az e-közigazgatás hasznának és hatásának mérésére (pl. standard költség-modell számítások). Az adminisztratív terhek csökkentésének legfbb nyerteseinek, élvezinek a kis- és középvállalkozásoknak kell lenniük. A miniszterek kinyilvánították, hogy a saját nemzeti e-kormányzat fejlesztéseik során ez a terület bekerül a zászlóshajó projektekbe, valamint azokat a fejlesztéseket fogják elnyben részesíteni, amelyek ezen a területen a legnagyobb eredménnyel kecsegtetnek, különösen a KKV-k esetében. 2010-re pedig el kell állnia azoknak a legjobb gyakorlatoknak, amelyeken keresztül a többi tagállam is tanulni tud az IKT-eszközök hasznának és hatásának mérésébl.

Befogadó e-közigazgatás
Növelni kell a társadalmi hatást azáltal, hogy minden állampolgárnak biztosítottak az e-közigazgatási szolgáltatások elnyeinek kihasználása. Különösen a gazdasági-társadalmi hátrányban lévk, valamint a digitális írástudás terén lemaradók megsegítése került kiemelésre. A jól ismert eszközök ­ flexibilis, elérhet, könnyen használható több-csatornás szolgáltatások ­ mellett

23

megersítést nyertek azok a kutatási eredmények, amelyek szerint a felhasználók bizonyos csoportjai még mindig a személyes ügyintézést részesítik elnyben. A miniszterek vállalták, hogy a nemzeti zászlóshajó e-kormányzati kezdeményezéseikben megjelenítik a társadalmi befogadás szempontjából kiemelt célcsoportokat, illetve azok érdekeit, igényeit.

Transzparencia és demokratikus elkötelezettség
Fel kell ismerni, majd alkalmazni kell azokat az innovatív IKT technológiákat, amelyek növelni tudják az állampolgárok közéletben való nagyobb fokú részvételét, valamint amelyek elsegítik a közigazgatás jobb átláthatóságát. Mindez különösen fontos nem csak nemzeti szinten, hanem az európai intézményekben folyó munka jobb megismerése céljából is. A miniszterek vállalták, hogy 2008 végére ismertetik azokat a kezdeményezéseiket, amelyek révén el kívánják segíteni az e-demokrácia, a közélet kiterjesztését az állampolgárok felé. A deklarációban megersítésre került a tavaly év végén az Európai Parlament által elfogadott Szolgáltatások Irányelvben (Services Directive9) foglaltak végrehajtásának felgyorsítása is. Ennek a dokumentumnak az a lényege, hogy a szolgáltatások terén is megteremtdjenek a szabad piac feltételei, hiszen míg a javak esetében a szabad kereskedelem már megvalósult az Unióban, addig ez az európai gazdaság és foglalkoztatás közel 70 százalékát nyújtó szolgáltató-szektor produktumairól nem mondható el. Az irányelv értelmében le kell bontani azokat a jogi és adminisztratív akadályokat, amelyek a szolgáltatások más országban való megjelenésének, igénybevételének lehetsége eltt állnak. Amennyiben ez megvalósul, akkor az európai GDP 0,3-1,8%-kal növekedhet, míg a foglalkoztatás 0,7%-kal. A Deklarációval kapcsolatos kritikaként fogalmazható meg, hogy nem reflektál a harmadik szektor, azaz a civil társadalom szervezeteinek közszolgáltatásaiban rejl lehetségekre, valamint hiányoznak azok a hívószavak, területek (például szolgáltatás-orientált architektúra (SOA), megosztott szolgáltatások, web2.0 alkalmazások), amelyek alapjaiban határozzák meg a jöv e-közigazgatási szolgáltatásait, K+F tevékenységeit.

9

Az Irányelvrl további információk dióhéjban: http://www.dti.gov.uk/europeandtrade/europe/services-directive/EU%20Services%20Directive%20in%20a%20Nutshell%20&%20FAQs/page22909.html

24

3. Az e-közigazgatás akció tervei az Unióban
Az Európai Unió legfontosabb céljait 2010-ig az információs társadalom területén az ,,i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért" kezdeményezés fogalmazza meg. A három legfontosabb célkitzés közül az egyik az informatika segítségével megvalósított jobb közszolgáltatásokat célozza. Ennek programszer megvalósítását az i2010 eközigazgatás cselekvési terv foglalja össze. Öt alapvet fontosságú területe van: befogadó e-kormányzat, hatékony és hatásos e-közigazgatás, mindenkit érint szolgáltatások, alapvet megoldások, a részvétel új formái.
Az e-Kormányzat Akció Tervei az Európai Unióban 5 célterület
Befogadó e-közigazgatás Hatás és hatékonyság Felmérések Legjobb megoldások Mindenkit érint szolgáltatások e-Közbeszerzés Alapvet megoldások e-Azonosítás A részvétel új formái Elkészít akciók

Befogadó e-kormányzat
A Befogadó e-Kormányzat Megvalósítási Tervét 2006 novemberében fogadták el. Konkrét feladatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a társadalmilag hátrányos helyzet emberek és csoportok is élvezhessék az e-kormányzati szolgáltatások nyújtotta elnyöket. Fontos a sokcsatornás hozzáférés biztosítása, ami jelen esetben annak a lehetségét jelenti, hogy társadalmi közvetítn keresztül is igénybe vehessék az elektronikus szolgáltatásokat. A kezdeményezés kapcsolódik a befogadó társadalom programjához, hiszen nem egyszeren a szegények jobb informatikai hozzáférését szorgalmazzák, hanem a társadalmi leszakadás elleni harc eszközeként kezelik.

Hatékony és hatásos e-közigazgatás
A kormányzati tevékenység hatékonysága alapvet fontosságú, ami részben az adminisztratív terhek csökkentését jelenti, de legalább ilyen fontos az ér25

telmes hatékonysági mérések feltételeinek kialakítása, az ennek megfelel gyakorlat rendszeresítése. Az összevet mérést lehetvé keretrendszerek, a beruházási hatékonyság megállítását lehetvé tév módszertanok kialakítása és a használatuk intézményesítése az i2010 megvalósításának egyik kulcsfontosságú eleme.

Mindenkit érint szolgáltatások
Olyan szolgáltatásokra kell összpontosítani, amelyek a lehet legnagyobb hatást fejtik ki, azaz nem csupán a felhasználók száma számít, hanem az össztársadalmi hatás is. Ide kell érteni azokat a mszaki megoldásokat is, amelyek szükségesek ezeknek a szolgáltatásoknak a használatához (digitális azonosítás, stb.). A legfontosabb szolgáltatás az összeurópai dimenziók miatt az elektronikus közbeszerzés megvalósítása.

Kulcs-megoldások
Azok a szolgáltatások tartoznak ide, amelyek az uniós álláspont szerint a fejlett e-kormányzat szolgáltatások infrastruktúráját jelentik. A digitális azonosítás és a megfelel jogi érvénnyel rendelkez digitális aláírás megvalósítása nem egyszer dolog. Bár csaknem mindegyik országnak van szakpolitikai programja ezen a téren, de a tényleges gyakorlati megvalósítás területén csak a kezdeti lépések történtek meg.

A részvétel új formái
Az informatika fejldése által adott új eszközök segítségével jobb legyen a döntéshozatal és megteremtdjenek a széleskör állampolgári részvétel feltételei a demokratikus döntéshozatal minden szintjén, beleértve az Unió szintjét is. Csaknem minden ország rendelkezik valamilyen elképzeléssel ezen a területen, számos országban a web2.0 alkalmazásokat is felhasználják, de a gyakorlatban csak kísérletek folynak. Itt kell megemlíteni az elektronikus szavazás meglehetsen ellentmondásos kísérleteit is.

26

4. Új szolgáltatások ­ minden téren
A felhasználók szemszögébl nézve igen sok új fejlesztést hozott az elmúlt idszak, az egyes tagországok kormányai által létrehozott ­ akár a magánszemélyek, akár a vállalatok számára kialakított ­ új elektronikus ügyintézési lehetségek jellemzje, hogy a szolgáltatások egyre szofisztikáltabbak, és hogy egyre több területen érhet tetten az e-kormányzat jelenléte. A korábban az e téren elrébb álló országokban megjelent fejlesztések felbukkannak az eddig szerényebb eredményeket produkáló (pl. egyes kelet-európai) országokban: jellemz példa Lengyelország, ahol már online intézhet a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézés, vagy Lettország, ahol mködik az elektronikus lakcímbejelentés. A balti államokat egyébként e-közigazgatás terén külön is érdemes megemlíteni, hiszen az elmúlt évben folyamatosan érkeztek a hírek az újabb és újabb kezdeményezésekrl ­ és tegyük hozzá: nem csak a keleti mintaállamból, Észtországból. Utóbbi esetében azonban mindenképp szót kell ejteni az eddigi legjelentsebb adatbázisprojektrl, melynek keretében valamennyi születést, halálozást, házasságot és válást regisztráló anyakönyvi kivonat az internetre kerül. A magánszemélyek számára idén elérhetvé tett online ügyintézési lehetségek sokszínségére utalva érdemes megemlíteni a belga e-anyakönyv projektet, melynek keretében az internet segítségével harmonizálják az adminisztratív folyamatokat a kórházak, a helyi és a központi kormányzat között; de ugyanitt ejthetnénk szót arról, hogy Európában elsként Németországban valósult meg, hogy a könyvtárakban van lehetség az online kölcsönzésre, és kiemelhetnénk a londoni iskolák e-beiratkozás projektjét vagy éppen a portugál fogyasztóvédelmi portált is. A vállalkozások továbbra is kiemelt figyelmet kapnak az állami online fejlesztések során. A cégek (képviseli) számára egyre egyszerbbé válik az ügyintézés, melynek így csökkennek a költségei is, és végs soron mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az országok gazdasága versenyképesebbé és átláthatóbbá válik. A kormányzatok és a vállalkozói szféra közti kapcsolattartásban egyre inkább az elektronikus forma kerül eltérbe. Jelzésérték például, hogy 2007. május 1. óta a spanyol ipari, turisztikai és kereskedelmi tárca kizárólag elektronikus úton fogad küldeményeket a cégek egy részétl. Azok, akik e határid után kutatási, fejlesztési vagy innovációs témájú dokumentumot kívánnak beküldeni a minisztériumba, csak elektronikusan tehetik azt meg. A tárcánál ­ talán nem ok nélkül ­ úgy vélik, hogy az e területeken jártas személyeknek és cégeknek mindenképpen rendelkezniük kell a kell informatikai felszereltséggel, így aztán a döntés cseppet sem diszkriminatív jelleg. 27

Egyre erteljesebben érezhet az e-közigazgatás jelenléte az olyan területeken is, ahol korábban az állami hivatalok kevésbé éltek az online megoldások lehetségével, ilyen például a környezetvédelem vagy a munkaügy. Az idei évben jelentek meg olyan speciális fejlesztések, mint a finn kormány által mködtetett ­ a halászat és a hajózás szempontjából igen fontos adatokat szolgáltató ­ jégvastagsági információs szájt; vagy éppen a ­ szintén a finn kabinet jóvoltából létejött ­ klímaváltozással foglalkozó webkiköt. A legmodernebb technológiát használják a vadvédelemben is, és általában, az élvilág megóvása, a biodiverzitás fenntartása is ma már az e-kormányzat által érintett területek közé sorolható. Az állami intézmények munkaer-toborzási folyamatában (illetve a másik oldalról nézve: az állami hivataloknál történ elhelyezkedésben) is egyre jellemzbbek az online megoldások. Már-már általánosnak mondhatók azok az állásportálok, melyek az állami szektorban meghirdetett pozíciók online megpályázására kínálnak lehetséget, de például Dániában a munkaügyi tárca azzal a céllal indított webkikött, hogy elsegítse a külföldi munkaer elhelyezkedését az országban. Mivel a kormányzatoknak rendszerint rálátása van arra, hogy az országban ­ a gazdaság normális mködése érdekében ­ milyen pozíciók betöltésére van szükség; az ilyen típusú oldalak célja, hogy összekösse a potenciális munkaadókat a határon túlról érkezett álláskereskkel. Számos kormányzati állásportál nemcsak az adott országból, hanem az Európai Unió más tagállamaiból is tartalmaz állásajánlatokat, emellett tanulási, továbbképzési lehetségeket is kínál; a webkikötk egy része pedig kimondottan a feketemunka megelzése céljából jött létre. Az Egyesült Királyságban ­ ahol a háztartások 70 százalékában található (legalább egy) digitális televíziókészülék ­ pedig már a digitális televíziózás is használható munkakeresésre. Az elhelyezkedni kívánó britek több mint 400 ezer állás között szemezgethetnek a távkapcsoló segítségével. Az állásvadászok számos kritérium mentén keresgélhetnek a pozíciók között, pl.: munkaórák száma, fél- vagy teljes állás stb. Az egymástól elszigetelten mköd weboldalak mellett szót kell ejtenünk az elektronikus kormányzás legfontosabb online felületeirl, a szolgáltatásokat összegyjt kormányzati portálokról. Természetesen e központi oldalak már minden uniós országban hosszú idk óta teljes gzzel mködnek, így a hírek ma már nem a webkikötk létrejöttérl szólnak, hanem elssorban azok tökéletesítésérl, új szolgáltatásokkal való kibvülésérl, illetve használatukkal kapcsolatos kérdésekrl. A legkomolyabb kihívást számos országban már az jelenti, hogy a felhasználók a kormányportálokon elhelyezett tengernyi szolgáltatás között egyszeren meg tudják találni a számukra szükséges információt vagy ügyintézési lehetséget, így aztán nem meglep, hogy

28

a fejlesztések jelents része a webkikötk használatának megkönnyítésére irányul. Például a spanyol kormányzati portál már több mint 300 szolgáltatáshoz kínál hozzáférést, ezért az oldalaihoz navigációt elsegít útmutató készült: azok, akik a számos keresési lehetség ellenére sem igazodnának el a 060.es elnevezés portálon, az idei nyár óta képes navigációs ,,idegenvezetés" segítségét vehetik igénybe. Az Egyesült Királyságban viszont egy felmérés eredményei azt tükrözik, hogy a brit kormányzati weboldalak 2002 óta mutatnak javulást, annak ellenére, hogy a kormányzati szervek éves szinten több mint 310 millió eurót költenek a webkikötkre, és annak dacára, hogy az oldalak egy része igen komoly látogatottsági adatokkal bír. A problémák egyik els számú oka éppen az, hogy a nehezen navigálható weboldalakon a felhasználók nem mindig képesek megtalálni az információkat.

Többcsatornás e-közigazgatás
Azok számára, akiknek az internet használata túlságosan bonyolult, de mégsem szeretnének naphosszat sorban állni hivatalok eltt, vannak további ,,elektronikus" lehetségek, hiszen az e-kormányzati fejlesztések egyik célja, hogy a szolgáltatások minél több platformon legyenek elérhetk. Lengyelország vagy éppen Észtország új koncepciója, hogy az internetezknek a mobiltelefonok SIM-kártyájával kellene azonosítaniuk magukat az elektronikus közigazgatás szolgáltatásainak igénybevétele során (Észtország ez irányú elképzeléseirl alább olvashatnak); míg másutt a digitális televíziózás e-kormányzati ­ pontosabban t-kormányzati ­ potenciáljának kiaknázásán dolgoznak. Az Egyesült Királyságban ingyenes online TV-csatorna indult (LocalGov.TV), melynek feladata az önkormányzatok modernizációjának elsegítése: a független, ingyenes, webcast jelleg sokszín tartalom célja, hogy bemutassa a modernizáció lehetségeit és buktatóit. A hazai msorok mellett egy európai léptékekre igazított változatot is elindítottak a http:// www.egoveurope.tv címen. Németországban a közigazgatás központi hívószámának beindulása ­ ami Magyarországon már két éve mködik ­ bvíti majd a lehetségek számát. A (várhatóan 115-ös) hívószám lesz az alapvet telefonos kapcsolódási pont a polgárok és az államigazgatás között. Egyfajta ,,nemzeti call center" felállítása helyett a valódi cél egy a szövetségi, tartományi és helyi kormányzati szinteket összeköt intelligens hálózat létrehozása; a közigazgatás szolgáltatási kultúrájának alapvet megváltoztatása. Az e-közigazgatás vonatkozásában sem maradhat ki ma már a web2.0 sem: EUTube néven (http://www.youtube.com/eutube címen) jelent meg június végén az Európai Bizottság új online csatornája. Amellett, hogy az EU vezetése 29

és az Unió polgárai közti kommunikáció lehetségének legújabb eszköze jött létre, a Bizottság azt is érzékeltetni kívánja, hogy tartja a lépést a technológiai változásokkal. A web2.0-ás megoldás (konkrétan: jelenleg mintegy 50 videoanyag) révén az Unió talán könnyebben el tudja juttatni üzeneteit az európai lakosokhoz, könnyebben meg tudja velük értetni mködését, politikáját.

E-személyi, e-útlevél
Az elektronikus személyazonosítás terén az egyik legérdekesebb fejlemény, hogy már az EU legfrissebb tagja, Bulgária is hamarosan áttér a ­ biometrikus információkat tartalmazó ­ elektronikus személyi igazolványra. A plasztiklap használható lesz a vámeljárásnál, illetve a hosszú távú tervek szerint az online szavazás, a biztosítások és az adók befizetése, az egészségügyi adatok és a gépjárm-regisztrálás során is. Az e-személyik és e-útlevelek kibocsátása a prioritások között szerepel a legtöbb uniós tagország elektronikus kormányzati elképzelései között. Spanyolországban például csak idén 46 millió eurót (összesen pedig 77 millió eurót) fordítanak az e-személyi projektre. A balti államok e téren sem kell, hogy szégyenkezzenek: a lettek 2007 harmadik negyedévében kaphatják meg az els e-útleveleket, Észtország pedig ismét egy lépéssel elbb jár: már 2006 májusában elindult ,,hagyományos" e-személyi kártya továbbfejlesztése: egy olyan szolgáltatás, melynek lényege, hogy a felhasználók személyazonosítása mobiltelefonjaik révén történik. A szolgáltatás igénybevevinek ki kell cserélniük korábbi SIM-kártyájukat, és az új többfunkciós kártyájukhoz a PIN és PUK kódok mellé kapnak még egy azonosítót, melyet használhatnak az internetes szolgáltatások igénybevétele során, illetve digitális aláírásként is. A biometrikus azonosítást ­ a privátszférát féltk aggodalma ellenére ­ egyre több helyen alkalmazzák, az európai reptereken (a biztonság növelése és a beléptetés felgyorsítása érdekében) például vélheten egyre gyakrabban lehet majd találkozni írisz szkennerrel és hasonló technológiákkal. Eközben az Unió a világ legnagyobb biometrikus adatbázisa, a majdan 70 millió ujjlenyomatot tartalmazó Visa Information System (VIS) létrehozásán, és ezzel a közös európai vízumpolitika kialakításán munkálkodik.

E-adózás
Az elektronikus közigazgatáson belül eddig az e-adózás bizonyult az egyik legsikeresebb alkalmazásnak, nem utolsósorban azért, mert mind a válla30

latok, mind az állam számára igen komoly id- és pénzmegtakarítást tesz lehetvé. Nem véletlen, hogy rekordok születnek: az Egyesült Királyságban például korábban sosem éltek annyian az e-adózás lehetségével, mint a legutóbbi bevallási idszakban. Legutóbb 40 százalékkal több adózó küldte el az interneten keresztül az íveket, mint egy évvel korábban. A határid lejárta eltti utolsó 24 órában 150 ezer bevallás érkezett be, azaz a rendszernek óránként 6.000, tehát másodpercenként két adóbevallást kellett befogadnia. Mindenképp érdemes kiemelni, hogy Magyarországon 345.000 bevallás volt a napi rekord, az óránkénti pedig 26.249 darab. Számos segít megoldás jött létre azon uniós polgárok számára, akik eleddig még nem mélyültek el az online adózás fortélyaiban. Hasznos lehet az Európai Bizottság által üzembe helyezett új online információs webkiköt, amely az egyes tagállamok legfontosabb adózási szabályairól szolgáltat információkat: az adatbázis mintegy 500 adófajtával kapcsolatban tartalmaz információkat. A felhasználóbarát felület az egyes országok adónemei, adómentességi szabályai mellett tartalmazza a legfontosabb adózási határidket, a személyi jövedelemadó, a társasági adó, a fogyasztási adók és az ÁFA szabályokat. Emellett az egyes országokról gazdasági és statisztikai adatok is elérhetk. Emellett említést érdemel a szlovén megoldás, ahol egy VIDA névre hallgató teljesen automatizált alkalmazás, az interneten és telefonon elérhet virtuális segít válaszol a személyi jövedelemadóval kapcsolatos egyszerbb kérdésekre; illetve szólnunk kell a litván adóhatóság ötletérl, mely a Nyilvános Hotspot Szövetséggel kötött együttmködési megállapodás keretében a körülbelül 300 falusi nyilvános vezetéknélküli hozzáférési helyen a digitális írástudásban, megfelel eszközökben hiányt szenvedknek segít abban, hogy online is ki tudják tölteni adóbevallásukat. A két szervezet ­ könyvtárakban, iskolákban, közösségi házakban ­ közösen tart szemináriumokat, melyek során megtanítják a szükséges segédprogramok, formanyomtatványok letöltését, használatát, kitöltését.

E-demokrácia, e-szavazás
Bár túl sok történés nem köthet az elmúlt idszakhoz az elektronikus voksolás terén, mégis egy kiemelked esemény miatt nem szabad kihagynunk e témát. Észtországban ugyanis lezajlott az els olyan parlamenti választás, ahol valamennyi (megfelel technikai infrastruktúrával rendelkez) választópolgár lehetséget kapott, hogy online szavazzon. Az elektronikus személyivel rendelkez állampolgárok közül a választásra jogosult lakosok szavazhattak az internet segítségével. A voksolás során a választásra jogosultak 31

közel három és fél százaléka, több mint 30 ezer ember döntött úgy, hogy a világhálón keresztül adja le a szavazatát. Az online voksolás egyik úttör országában idén jelentek meg az ún. elektronikus szavazókártyák is. Észtország sajnos más okokból is a figyelem középpontjába került az idén, hisz a balti állam április végén minden idk eddigi legjelentsebb cyberháborújának szenved alanya is volt: orosz felhasználók (egyes források szerint az orosz kormány) összehangolt (cyber)támadása zajlott le a fontosabb észt hivatalok, bankok, vállalatok rendszerei, valamint népszer portálok ellen.

5. Nyílt forráskód ­ racionalizálódás, erteljes terjedés
A nyílt forráskódú szoftverek világában 2007-ben számos fontos változás zajlott le. A látványos események mellett10 azonban sokkal fontosabb az a lassú folyamat, melynek eredményeképpen az OSS szoftverek valódi létjogosultságot és szerepet nyertek a kormányzati politikákban Európa sok országában. A növekv kormányzati elismertség mellett a nyílt forráskódú szoftverekrl szóló elemzések is finomodtak, racionalizálódtak. Egyre több az objektív hatásvizsgálat, a viták immár nem egy mammutcég elleni szembenállásról szólnak, sokkal inkább a költséghatékonyságról, az OSS szoftverek által nyújtott függetlenségrl és gazdaságélénkít hatásukról. Egyre egyértelmbb, hogy a FLOSS szoftverek használata egyaránt segíti az Európai Unió nemzetközi színtéren való érvényesülését, és a gazdaság fejldését. Ha a FLOSS szoftverek támogatását kétszeresére növeli az Európai Unió, az 0,1 százalékos GDP növekedést, vagyis közel 10 milliárd eurós növekedést jelenthet évente. A szakemberek szerint kiemelten hasznos lehet kormányzati szinten az OSS szoftverek fejlesztinek a különböz adók terén való támogatása11. ODF és OOXML Az ODF12 2006 novemberében lett ISO szabvány, ami hatalmas lépést jelentett az ODF terjedésében, mégha ez a dokumentumformátum nem minden verziójára vonatkozik is. A nyílt formátumhoz a kormányzati körök jóval
10 Pl. az OOXML szabványosítás körüli vita, illetve a Microsoft kontra Európai Unió per. 11 Study on the Economic impact of open source software on innovation and the competitiveness of the Information and Communication Technologies (ICT) sector in the EU http://ec.europa.eu/enterprise/ict/policy/doc/2006-11-20-flossimpact.pdf 12 Open Document Format

32

kedvezbben és elfogadóbban álltak, aminek következtében két fontos folyamatot indult el: az ODF hivatalossá válása, és az OOXML-háború. Az ISO szabványosítás hatására egyre több európai kormány tette meg hivatalos e-kormányzati dokumentumszabványává az ODF-et: Olaszország már 2006 decemberében, míg a következ évben Spanyolország, Dánia, Norvégia, Belgium, Hollandia és Litvánia tette hivatalos szabványává az ODF-et. A fentiek miatt (is) a Microsoft felgyorsította saját dokumentumformátumának ISO szabványosítását. Az ECMA 376, közismertebben a Microsoft Office Open XML formátuma körül hamarosan hatalmas vita kerekedett a pénzügyi érdekek és a hitviták következtében. Az OOXML szabványosításáról szóló szavazás számos országban botrány kísérte, amibl sajnos Magyarország is kivette a részét: egy érvénytelenített szavazás eredményeképpen Magyarország végül nem küldött szavazatot az ISO-hoz, ez után többé nem avatkozhatunk bele ennek a szabványosításnak a folyamatába. Az OOXML szabvánnal szemben számos ellenérvet felsorakoztattak13, a legjelentsebbek a következk: · már van egy XML alapú elfogadott ISO szabvány, az ODF Még egy hasonló . szabvány elfogadása csak megosztottságot és többletköltségeket okoz, · az OOXML szabványt többszörös szabadalmak védik, · a szabvány elterjesztése szerint más szabványokkal ütközik (pl. az ISO 8601 - id és dátum megjelenítése, vagy ISO 639 - nevek és nyelvek megjelenítése, stb.), · az OOXML szabvány kifogástalanul csak egy operációs rendszerrel tud együttmködni. A Microsoft Office Open XML fájlformátuma14 nem kapta meg a gyorsított eljárásban történ szabványosításhoz szükséges mennyiség szavazatot. A nyílt forráskódú szoftverek térnyerése azonban természetesen nem csak az ODF szabványnak köszönhet, hiszen egyre erteljesebb lobbicsoportok képviselik a GNU/Linux értékeit több EU tagországában.

OSS a politikai párbeszédekben
A francia választási nyilatkozatokban gyakorlatilag minden jelölt részérl elhangzott a nyílt forráskódú szoftverek fontosságának hangsúlyozása, pozitív
13 A két szabvány összehasonlításának egyik leghasználhatóbb forrása: http://odf-converter. sourceforge.net/features.html Az érdekld könnyen számos cikkhez juthat a témakörben, magyar nyelven is. Az egyik legalaposabb áttekintése a témának: http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajto/2007/08/28/ooxml_gondolatok/ A magyar szavazás botrányáról http://www. hwsw.hu/hirek/34126/microsoft_office_open_xml_iso_szabvanyositas.html 14 Egyelre, az évkönyv ezen fejezetének írásakor

33

hatásuk a versenyre és a gazdaságra. Nicolas Sarkozy a második forduló eltti végs nyilatkozathullámban újra felemelte szavát az OSS mellett. François Bayrou, a Francia Demokráciáért Unió jelöltje a nyílt forráskódú szoftverek használatára bátorította az állami és az önkormányzati hivatalokat; a kampányban pedig Royal Ségolène, a Szocialista Párt jelöltje nyilatkozott hasonló szellemben. 2007-ben Franciaországban egyre növekszik a támogatása az OSS szoftvereknek politikai oldalról is - számos szervezet képviseli a civil, az üzleti és a politikai szférából is hangsúlyozzák a nyílt forráskódú szoftverek elnyeit. A megszólalások értékét növeli, hogy visszafogottak, reálisak, mégis egyértelmek. Jól látható, hogy Franciaországban egy valóban nemzeti migráció (ideológiai) elkészítése folyik, illetve, hogy az OSS politikai jelszó is lehet. A választások körüli félévben valóságos nyilatkozatháború zajlott a nyílt forráskódú szoftverek mellett. Ezekben a költséghatékonyságot, a gazdaságélénkít tevékenységet és a kompatibilitást emelték ki a legtöbbször. A francia Gazdasági Minisztérium elemzése15 a gazdaság egyik versenyképességi sarokpontjának a nyílt forráskódú szoftvereket jelölte meg. sszel a brit parlament képviseli és kormánytagok is a nyílt forráskódú szoftverek gazdasági hatásairól indítottak beszélgetést számos nemzetközi hír szakember meghívásával.

A nyílt forráskódú szoftverek megítélése
Az OSS szoftverek ,,hétköznapi" megítélése terén számos hiányosságot, valamint az elítéletek erejét érzékelhetjük. Két felmérés eredményeit emelhetjük ki: a tOSSad felmérése szerint16 azok a hivatalnokok, akik nyílt forráskódú szoftvereket használnak, sokszor kerülnek hátrányos helyzetbe ezen szoftverek használata miatt. Ez az eredmény számos országból összegyjtött információk segítségével született, a válaszok 13 különböz országból érkeztek, többek között Ukrajnából, Törökországból, Svédországból, Spanyolországból, Szlovéniából, Norvégiából, Máltáról, Olaszországból, illetve Németés Franciaországból is. A válaszadók több mint 60%-a számolt be negatív megkülönböztetésrl. Egy másik, 2004-ben elkezdett felmérés pedig azt mutatta ki, hogy az OSS szoftverek költségcsökkent hatása nem annyira fontos az állami hivatalok15 A francia Gazdasági Minisztérium felmérése http://www.minefi.gouv.fr/directions_services/ sircom/technologies_info/immateriel/immateriel.pdf 16 tOSSad: Economical and Social Benefits of F/OSS http://www.tossad.org/publications/highlights

34

nak, annál inkább a civil szervezetek számára. Sokan hivatkoznak arra, hogy a nyílt forráskódú szoftverek terjedésének gátja a támogatottság hiánya. A felmérésbl kiderül, hogy ezt leginkább olyanok állítják (az összes válaszadó 39%-a), akik soha nem használtak nyílt forráskódú szoftvereket vagy nincs elegend szakértelmük. Fontos tehát a nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos tudás terjesztése, az Európai Unióban számos ilyen projekt indult el17.

OSS körkép 2007-bl: jó példák, stratégiai támogatások
Helge Sander, a dán Tudomány-, Technológia és Innovációügyi miniszter 2007 februárjában jelentette be, hogy az idei év a nyílt forráskódú szoftverek implementálásáról fog szólni a közszférában mind állami, mind megyei, st, városi szinten is. A nyílt formátumok használatától a dán szoftverpiac versenyképességének növekedését, a piacon található szoftverek választékának növekedését, illetve megnövekedett interoperabilitást várnak. A bejelentésnek a végs lökést az ODF ISO szabvánnyá válása adta. Az Európai Unió példaállama 2007-ben Franciaország és Németország mellett Hollandia. Számos fejlesztés, és végigvitt migráció zajlott le már az országban eddig is, idén már nemzeti szinten zajlanak a nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos változások: a holland kormány legfbb célja nem is a költségcsökkentés, hanem a függetlenség megtartása. Hollandia is az ODF szabványt választotta hivatalos formátumának. A kormányhivataloknak 2008 áprilisától kell használniuk az ilyen dokumentumokat. A következ években minden minisztériumnak OSS fejlesztési tervet kell készítenie, különös tekintettel az oktatás és egészségügy területén. 453 holland városi önkormányzatnak 61%-ában terveznek OSS fejlesztést, vagy már használnak ilyen szoftvereket. Az önkormányzatok 29%-a jelenleg is GNU/Linux szervereket használ, 11%-uk pedig nyílt forráskódú adatbáziskezelket (pl. Postgresql vagy Mysql), 5%-uk pedig OpenOffice irodai szoftvereket. A jelentés 35 esettanulmányt is tartalmaz. Az esettanulmányok alapján a legelterjedtebb, legkönnyebben applikálható OSS szoftverek a következk: böngészk, IM szoftverek, tzfalak, spam szrk, webszerverek, tartalomkezel rendszerek, pdf konverterek. A legnehezebben kivitelezhet OSS migráció az asztali gépek operációs rendszerének cseréje a felmérés szerint. A városok önkormányzatainak 8%-a határozottan lépett fel az OSS szoftverek ellen.
17 Az Európai Unió vonatkozó honlapján több mint 20 OSS szoftverekkel kapcsolatos kutatást sorolnak fel: European F/OSS-related research activities http://ec.europa.eu/information_society/activities/opensource/european_activities/index_en.htm

35

Az áprilisban megszületett lengyel Nemzeti Számítógépesítési Terv a platform független IT megoldások szükségességét hirdeti minden kormányzati projekt esetében, nemzeti stratégiájuk is az OSS szoftverek fontosságát hangsúlyozza. A német Külügyminisztérium OSS szoftverek segítségével ért el jelents megtakarításokat az elmúlt években. 2005-ben a minisztériumban egy f átlagos IT költsége 1190 euró volt. Más minisztériumokban ez a fejenkénti átlag ennek a kétszerese, st, néhol az 5000 eurót is elérheti. Amikor a minisztérium egy növelt biztonságú intranet hálózatot épített ki 230 külföldi hivatala és irodája között, OSS megoldásokat alkalmaztak. Ezek nélkül a projekt 100 millió euróba került volna, így viszont 17 millióból sikerült kivitelezni. A francia Mezgazdasági és Halászati Minisztériumban két év alatt 4000 szerveren végeznek OSS migrációt, mintegy 200 szakembert képeznek ki ez id alatt a GNU/Linux használatára. Ugyancsak Franciaországban a Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy tenderjeiben még akkor is a nyílt forráskódú szoftvereket fogja elnyben részesíteni, ha a dobozos megoldások hasonló minségi illetve költségmutatókkal rendelkeznek. Szintén francia vállalkozás OSS szoftverek pendrive-on való terjesztése. 175000 Párizs környéki francia diák kapott ajándékba egy pendrive-ot 2007 szén, amikor visszajöttek a nyári vakációról. A fként 15 és 16 év körüli diákok a pendrive segítéségvel elérhetik levelezésüket, kedvenceiket és fontosabb dokumentumaikat is ­ mindezt elre telepített OSS alkalmazások segítségével tehetik meg.

36

III. A minségi kihívások eltt álló e-közigazgatás Magyarországon
Magyarország e-közigazgatási szolgáltatásainak felkészültségi szintje 2004 és 2006 között elérte az európai országok átlagát, ám idén a teljes mértékben online elérhet szolgáltatási szint esetében újra az átlag alá kerültünk. A tavalyi évben mért 50 százalékot idén sem haladtuk meg, míg az európai átlag felkúszott 58 százalékra.
20 alapszolgáltatás felkészültségi szintje
100% 80% 60% 40% 20% 0%

Teljes mértékben online elérhet szolgáltatások
100% 75% 50% 25%

Általában

Állampolgárok Vállalkozások EU27

0%

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Magyarország

Magyarország

EU27

2007-ben az Európai Bizottság egyik jelentésében18 azt állapítja meg Magyarországról, hogy bár információs társadalma legtöbb tekintetben közepesen alacsony fejlettségi szintet ért el, a magánszemélyek érdekldése az online közszolgáltatások iránt és használati hajlandóságuk megfelel az európai átlagnak, a vállalkozások viszont sokkal alacsonyabb szinten állnak.
E-kormányzati indikátorok Magyarországon 2006-ban
2004 2005 2006 A teljes mértékben online elérhet e-közig. szolgáltatások aránya állampolgárok számára A teljes mértékben online elérhet e-közig. szolgáltatások aránya vállalkozások számára E-kormányzati szolgáltatásokat használók aránya a felntt lakosság körében Online letöltött és visszaküldött formanyomtatványokat igénybe vett felntt lakosok aránya E-kormányzati szolgáltatásokat használók aránya a vállalkozások körében Online letöltött és visszaküldött formanyomtatványokat igénybe vett vállalkozások aránya 8,3 25,0 16,1 4,0 34,7 23,2 n.a. n.a. 17,9 7,3 n.a. n.a. 50,0 50,0 16,8 5,3 44,9 27,7 EU-25 átlaga 36,8 67,8 23,8 8,1 63,7 44,8 Rangsor 2006-ban 10 21 17 18 25 24

Forrás: Eurostat, 2007
18 Lásd European Commission (2007): i2010 Annual Report, Hungary

37

2007-ben tehát Magyarország leggyengébb mutatója a vállalkozások alacsony internet-használati szintje, valamint az ebbl következ szintén alacsony szint e-üzleti és e-kormányzati szolgáltatások igénybevétele, annak ellenére, hogy ugyanakkor az IKT szektor jelents szerepet játszik a hazai GDP és foglalkoztatás növelésében.

1. Elektronikus közigazgatás ­ lakossági adatok
Az elektronikus közigazgatás szolgáltatásaihoz minden magyar internetez, azaz lakosság nagyjából kétötöde férhet hozzá, azonban természetesen az elektronikus ügyintézés iránt érdekldk ennél jóval kevesebben vannak. A BellResearch adatai szerint az internetet használók alig negyede (23%) szokta személyes ügyeit intézni az interneten, míg a kormányzati, államigazgatási, önkormányzati honlapokat az internetezk valamivel több, mint negyede (27%) látogatja, a többség inkább alaklomszeren. A fontosabb szociodemográfiai jellemzk szerint kisebb-nagyobb különbségeket figyelhetünk meg az elektronikus ügyintézés gyakorlatában és a hozzá kapcsolódó attitdökben. Az életkor alapján megfigyelhet, hogy az internetezk közül a középkorúak (negyvenesek) a leginkább fogékonyak a kormányzati, államigazgatási, önkormányzati honlapok szolgáltatásaira.
Milyen rendszerességgel szokott kormányzati, államigazgatási, önkormányzati honlapokat látogatni? - kor szerinti bontás szerint [%]
15-18 év Rendszeresen Ritkán, alkalmanként Soha NT/NV Összesen 0,0 11,7 88,3 0,0 100,0 19-24 év 2,9 9,3 86,6 1,3 100,0 25-29 év 6,1 18,9 73,7 1,3 100,0 30-39 év 4,0 30,8 61,3 3,9 100,0 40-49 év 2,5 42,1 53,1 2,3 100,0 50-59 év 4,5 27,8 65,0 2,7 100,0 60 év vagy több 17,1 17,3 65,5 0,0 100,0

Forrás: BellResearch, 2007

Iskolai végzettség szerint vizsgálódva megállapítható, hogy míg a diplomások négytizede (42%) látogat ilyen oldalakat, addig az alacsonyabb végzettségek legfeljebb negyede.

38

Milyen rendszerességgel szokott kormányzati, államigazgatási, önkormányzati honlapokat látogatni? - iskolai végzettség szerinti bontás [%]
Általános iskola vagy kevesebb Rendszeresen Ritkán, alkalmanként Soha NT/NV Összesen 0,0 10,3 89,7 0,0 100,0 Középiskola Középiskola érettségi érettségivel nélkül 3,6 21,0 74,8 0,6 100,0 2,8 23,6 72,2 1,4 100,0 Felsfokú képesítést nyújtó tanfolyam 1,9 38,0 60,1 0,0 100,0 Fiskola, egyetem 8,8 33,7 52,2 5,4 100,0

Forrás: BellResearch, 2007

Az eUSER kutatása megállapítja, hogy a kormányzati szolgáltatások igénybevevi még mindig elnyben részesítik a személyes ügyintézést, habár jelents különbségek vannak az egyes országok között.
A kapcsolat típusa Személyes Telefonos kapcsolat Posta Internet vagy e-mail Fax SMS Európai minta átlaga 80,9 42,4 39,1 17,1 5,1 2,6 Magyar minta átlaga 89 36,5 22,5 7,9 3,6 0,7

Forrás: eUSER, 2006

Továbbá megfigyelhet, hogy a kormányzati szolgáltatásokat igénybevev nem internetezk leginkább egyféle módon, azaz személyesen kerülnek kapcsolatba kormányzati szolgáltatásokkal, míg az e-közigazgatás felhasználói az internet mellett más módokon is (személyesen, postán, telefonon, SMS-ben) intézik az ügyeiket.
Integrált több-csatornás szolgáltatás-nyújtás Görögországban Görögországban a Citizen Service Center (SCS) egy elzetes több-csatornás rendszert biztosít azért, hogy eljuttassa a nyilvános szolgáltatásokat a magánszemélyekhez és a cégekhez, függetlenül a digitális írás-tudásuk szintjétl, a szociális helyzetüktl, a lakés székhelyüktl. A CSC 1050 központot tart fent, és több mint 1000 terméket és szolgáltatást kínál 1025 standard nemzeti rlapon keresztül. A 2006-os évben össze-sen több mint 3 millió tranzakciót végeztek el az összes csatornán (weboldalon, telefonon, személyesen) keresztül. A SCS-k minden nap körülbelül 1.700 telefonhívásra válaszolnak, a portálnak pedig körülbelül 6 ezer látogatója naponta. Amit érdemes megtanulni a projektbl: · Központi támogatásra, konszenzusra és helyi kivitelezésre, valamint ers nyilvános arculatra van szükség a széleskör sikerhez. · A nemzeti projekteknek ers politikai támogatásra van szükségük. A projekt vezetinek magas rangú politikusoknak kell lenniük.

39

Az eUSER 2006-os kutatása szerint fontos szerep hárul azokra az internethasználókra, akik az e-kormányzati szolgáltatások mintegy közvetítve juttatják el ismerseiknek. Országonként jelents különbségek vannak mind az e-kormányzati szolgáltatások igénybevevinek arányában, mind abban, hogy az e-kormányzati szolgáltatásokat igénybevevk milyen célból (ki számára, kik helyett) veszik igénybe az egyes szolgáltatásokat. Feltn, hogy a kutatás által vizsgált tíz ország közül hazánkban legalacsonyabb az e-kormányzati szolgáltatásokat igénybevevk aránya, ugyanakkor a társadalmi közvetítk által átlagosan segített személyek (majdnem 3 f) számában ell szerepel Magyarország.
6 5 4 3 2 1 DE FR IT Forrás: eUSER, 2006 0 DK UK IE PL HU CZ SI EU10

A BellResearch adataiból arra is választ kaphatunk, hogy a magyar internetezk egyelre azokat az elektronikus közigazgatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat veszik leginkább igénybe, amelyek nem közvetlenül az ügyintézést jelentik, hanem a konkrét ügyintézés elzeteseként foghatók fel. Leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás az rlapok letöltése, amivel az internetezk közel ötöde (18%) élt az elmúlt egy évben. Valamivel alacsonyabb értékeket találunk az általános és közérdek információk keresésében (16%), a hagyományos ügyintézési folyamat elindításában (14%), míg a konkrét befizetések, elektronikus ügyintézések az internetezk csak mintegy tizedére jellemzk.
Az utóbbi 12 hónapban használta-e Ön az internetet a következkre?
rlapok letöltése Általános és közérdek információk Hagyományos ügyintézési folyamat elindítása Speciális információs szolgáltatások, adatbankok igénybe vétele Átutalások vagy befizetések lebonyolítása Részletes ügyleírások olvasása kormányzati weboldalon Ügyintézés, információk megadása valamely kormányzati weboldalon keresztül Hozzászólás vagy kapcsolatfelvétel egy köztisztviselvel 0% 5% 14% 11% 11% 10% 10% 6% 10% 15% 20% 16% 18%

Forrás: BellResearch ­ Magyar Infokommunikációs Jelentés 2007

40

Általánosságban elmondható, hogy a legaktívabb korosztály (25-59 év közöttiek) veszik leginkább igénybe ezeket a szolgáltatásokat, továbbá felülreprezentáltak a szolgáltatások igénybevevi között a fvárosban élk, a felsfokú végzettségek, illetve a naponta internetet használók. Az internetezk több mint fele rövid idn belül elképzelhet lehetségnek tartja, hogy a személyes okmányok ügyintézését (igazolvány, útlevél, jogosítvány, anyakönyvi bizonylatok, lakcím változás bejelentése stb.) és az egészségügyi szolgáltatásokat (bejelentkezés vizsgálatra, orvosi tanácsok stb.) online módon is végezzék.
Mely ügyintézési területek lehetnek relevánsak az Ön számára a következ 1­2 évben?
Személyi okmányok Egészségügyi szolgáltatások Jövedelemadó-bevallás Háztartási szolgáltatások Gépjármvel kapcsolatos ügyintézés Háztartási szolgáltatások (számlabefizetés) Társadalombiztosítási szolgáltatások Könyvtári szolgáltatások Munkaügyi hivatalok által kínált munka- és álláskeres szolgáltatás Oktatási intézményekbe való jelentkezés Ingatlannal kapcsolatos ügyintézés Rendrségi bejelentések

40% 40% 39% 37% 36% 32% 31% 31% 22% 20%

58% 54%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Forrás: BellResearch ­ Magyar Infokommunikációs Jelentés 2007

A fiatalokat (15-24) az oktatási intézményekkel (59%), a munkaügyi intézményekkel (48%) kapcsolatos ügyintézés, a középkorúakat a befizetések, bevallások érdeklik leginkább. Érdekes megfigyelni, hogy általában a nk nyitottabbak az elektronikus ügyintézés felé, egyes esetekben ersen különböznek a férfiaktól, így az adóbevallást (45%), az egészségügyi (59%), illetve a könyvtári szolgáltatásokat (36%) sokkal inkább relevánsnak érzik, mint a férfiak.. Érdekes, hogy az internethasználat gyakorisága kevésbé magyaráz különbségeket. Az elektronikus ügyintézés az internetezk több mint felének (55%) vonzó alternatíva és viszonylag kevesek (16%) utasítanák el ezt a lehetséget. Mindez azt mutatja, hogy az internetezk társadalma nyitott az elektronikus ügyintézésekkel kapcsolatban.
Összességében mennyire tartja vonzónak saját maga számára az interneten keresztüli ügyintézés lehetségét? Egyáltalán nem vonzó Kevéssé vonzó 9% 27% Vonzó is meg nem is 7% NT/NV 3% Nagyon vonzó 21% 33% Inkább vonzó

Forrás: BellResearch ­ Magyar Infokommunikációs Jelentés 2007

41

Az elektronikus ügyintézéstl idegenkedk legfontosabb és leggyakrabban említett indokai közé tartozik, hogy jobban szeretik emberekkel intézni az ügyeiket, mint számítógépekkel (59%), az adataival való visszaéléstl több mint kétötödük (43%) tart. Szerepet játszik még a bonyolult technológia (21%), a technológiával szembeni bizalmatlanság (12%), emellett a tartózkodók háromtizede (29%) úgy érzi, hogy nem járna elnnyel számára az elektronikus ügyintézés, azaz nincs rá szüksége.
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Jobban szereti emberekkel intézni az ügyeit, mint számítógépekkel Nem tartja biztonságosnak, tart attól, hogy illetéktelenek férnek az adataihoz Nincs rá szüksége, Bonyolultnak, nem jelent hasznot, körülményesnek elnyt a hagyomá- tartja az interneten nyos ügyintézéshez keresztüli ügyinképest tézést 59%

Mi az, ami miatt Ön idegenkedik az internetes ügyintézéstl?
43% 29% 21% 12% 1% Nem bízik a techhológiában, az informatikai rendszerek, programok pontos mködésében NT/NV

Forrás: BellResearch ­ Magyar Infokommunikációs Jelentés 2007

2. A hazai zászlóshajó: kormányportál
A hazai e-kormányzat fejlesztés középpontja a kormányportál illetve az ügyfélkapu. A magyar kormányportál hosszú évek óta dinamikusan fejldik, ismertsége és kihasználtsága növekszik. Meglátásunk szerint ez elssorban a jövedelemgeneráló (például a különböz adók), valamint a regisztrációkkal kapcsolatos szolgáltatások jó ütem integrációjának köszönhet, azonban az egyéb szolgáltatások és az azokat nyújtani képes intézmények ­ és itt elssorban az önkormányzatokra gondolunk ­ kapcsolódása jelenleg igen lassú. A hazai e-kormányzat egyoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jelenleg a központi elektronikus szolgáltató rendszer az államigazgatás interneten bonyolított forgalmának a 95 százalékát adja, valamint az interneten bonyolított állampolgári és vállalkozási internet alapú információ közvetítés 60 százalékát, az interaktív szolgáltatások 80 százalékát teszi elérhetvé19. A kormányportál mködésének közel három éve alatt, az internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) adatai alapján 2003. november elseje és 2007. szeptember elseje között 302.321 idpontfoglalást eszközöltek, az XR-ben elintézett ügyek száma pedig 628920. A virtuális okmányirodában
19 E-közigazgatás 2010 stratégia 20 Az okmányiroda a teljes szolgáltatáskészletnek csak egy része, az adatok erre vonatkoznak. A többi szolgáltatásról nem állnak rendelkezésünkre adatok.

42

közel 80 féle közigazgatási ügy kezdeményezhet, köztük a legsikeresebb az okmányirodai idpontfoglalás ­ igen jellemz, hogy az e-kormányzat egyelre legsikeresebben az offline ügyintézés elkészítésében segédkezik.
Az e-bevallás galaxisa Magyarországon A magyar e-közigazgatás egyik legnagyobb volumen eseménye idén is az elektronikus adóbevallások-hoz kapcsolódik. Február közepéig (javarészt egy hét leforgása alatt) összesen 3,5 millió e-bevallás érkezett be az APEH-hoz az Ügyfélkapun keresztül az összesen 800 ezer regisztrált vállalkozástól. Nagyon fontos változás az elz évhez képest, hogy idén a hibás bevallások száma 10 százalékról 2 százalékra esett vissza. Jelents mérföldkhöz érkezett idén az e-kormányzati szolgáltatások igénybevételéhez szük-séges azonosító-rendszer, az Ügyfélkapu: 2007. április 5-én elérte az 500 ezer ft az Ügyfélkapu regisz-trált felhasználóinak a száma. Az állampolgárok egységes ügyfélbeléptet és -azonosító rendszere 2005. április elsején indult, azaz két év alatt érte el a félmilliós ügyfélszámot.

A hazai e-kormányzat minségi fejldésének lelassulása egyelre nem érzdik magán a kormányportálon ­ bár ha ez a lassulás folytatódik, nyilván éreztetik majd hatásukat a ,,back-office" nehézségei21. A kormányportál mutatóiban továbbra is kicsivel az EU 27-ek átlaga felett teljesít. Nemzetközi megfigyelk a testreszabhatóság hiányát emelik ki a Magyarország.hu-n, és ennek a hiánynak köszönhet a felhasználó-központúság alacsony értékelése is (6%-os szint, szemben az EU átlagot jelent 19%-kal). Testreszabhatóság a szó klasszikus értelmében (beállítható megjelen modulok, stb.) valóban nincs, azonban van ,,Saját mappa" funkció, mellyel gyakorlatilag saját oldalon belüli linkgyjteményünket állíthatjuk össze. A testreszabhatóság kivitelezésétl ez a megoldás még messze áll, de már egy hasznos els lépés. Az egykapus e-kormányzat erejét, a felhasználói oldal elnyeinek maximalizálását az ide becsatlakozó, integrált intézmények adják meg. Ennek ellenére a csatlakozási statisztikák meglehetsen alacsony integrálódási szándékról, lehetségrl árulkodnak: csupán 46 intézmény nyújtott be csatlakozási szándékot, és a csatlakozás különböz fázisai során ebbl is számosan lemorzsolódtak, az éles környezethez csatlakozott intézmények száma így már csak 27.22. Nyilvánvaló, hogy a hazai e-közigazgatás fejlesztésének egyik fontos feladata ezen integráció növelése. Ha ezen a mérsékelt ütem
21 A Capgemini elemzi szerint ez a megtorpanás annak a jele, hogy sikeresen elkészültek a kezdeti, könnyebben kivitelezhet szolgáltatások, és a hazai e-kormányzatnak most már az igazán összetett, nehezen kivitelezhet kihívásokkal kell megküzdenie. 22 Forrás: Krisztán Gyula: Az Ügyfélkapuhoz való csatlakozás IIR szakkonferencia E-ügyintézés 2007 eladás. Természetesen ez a lemorzsolódási arány javulhat a tesztkörnyezetbl továbblépkkel, bár nem sokkal, ugyanezen adatsor szerint a tesztelés fázisában további 9 intézmény van.

43

fejldési tempón nem tudunk változtatni, úgy hazánk és az EU országainak átlagos fejldési szintje közötti különbség tovább fog növekedni.

3. E-önkormányzat Magyarországon
A mérleg egyik nyelvében egyedi, európai és nemzetközi színvonalú megoldásokat, igényes fejlesztéseket találhatunk, a másik nyelvében pedig teljes kihasználatlanságot, a stratégiai támogatottság hiányát. Az e-önkormányzatok világának három fontos szerepl közül csak egyik áll készen a változásokra: a cégek kialakított megoldásaikat, költséghatékonyságot ígér eszközeiket kínálgatják ezen a potenciális piacon. Az állam lassú aprómunkával igyekszik segíteni, de a meggyz er nagyon hiányzik ­ maguk az önkormányzatok pedig a törvény diktálta megfelelések és a hiányzó források csapdájában vergdnek.

Az e-önkormányzatoknak nincs is szerepük?
2007-ben az önkormányzatok szerepe az e-ügyintézésben Magyarországon rendkívül hangsúlytalan volt. Az önkormányzatokon keresztül indított elektronikus tranzakciók szinte nem is játszanak szerepet a Magyarország. hu összes elektronikus tranzakcióját tekintve: 0,15%-ot adnak ki, azaz még a negyed százalékot sem érik el23: öt hónap alatt mindössze alig 30.000 tranzakció24. Igaz, hogy a MOHU teljes tranzakcióinak java részét az APEH bevallások adják ki (67%-ot)25. Tény, hogy az okmányirodák állami feladatokat látnak el, ennek pedig nincs köze az önkormányzati mködéshez ­ ezért az elbbi adatok az önkormányzatok elektronikus ügyintézésének csak egy jellemz részletét mutatják. Jellemz adat az is, hogy önkormányzati tranzakciók Magyarországon 2007-ben mindössze 24 település önkormányzatától és három önkormányzati társulásból indult a MOHU felé. A 24 önkormányzat között Budapest négy kerületét, és számos megyeszékhelyet lelünk26, de a megoszlás itt sem egységes: Pécs és Hódmezvásárhely 4.000 körüli tranzakciószámmal ,,ve23 5 hónapon alapuló 2007-es részadat 24 Az adatfelvétel idpontjában: 29.360 25 Az adatfelvétel idszakában 20.080.695 összes tranzakcióból 13.477.969 volt APEH célú ügyintézés 26 Baja, Bátonyterenye, Békéscsaba, Budapest 11, 13, 12, 14. kerületek, Budaörs, Eger, Esztergom, Gyömr, Hódmezvásárhely, Kecskemét, Marcali, Miskolc, Mórahalom, Nagykanizsa, Pécs, Remeteszls, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Tokaj, Veszprém

44

zetnek", messze kiemelkedik a többiek közül Szombathely és Budaörs 2 ezret megközelít tranzakciószámukkal. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Ügyfélközpontjának weboldalán naprakész statisztikákat közöl az elektronikus ügyintézés 2007. évi adataiból27. Az alábbi táblázatban a megyeszékhelyenként összesített statisztikákat láthatjuk, amibl kiderül, hogy megyénként hány sikeres ügyindítást regisztráltak, az okmányirodák hány elektronikusan elintézett üggyel bírnak, és hogy hogyan oszlanak meg az ügyfélkapu regisztrációk.
Az elektronikus ügyintézés 2007. évi adatai február­szeptember megyeszékhelyek szerint
Ügyfél tevékenység: sikeres ügyindítások Békéscsaba Debrecen Eger Gyr Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pécs Salgótarján Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg Összesen 11 86 26 51 15 48 60 33 56 10 1579 52 7 19 20 8 18 23 2122 Okmányiroda: elintézett ügyek 7 30 30 31 11 29 28 17 35 7 1933 29 3 12 15 4 13 10 2244 Ügyfélkapu regisztrációk 1214 2159 688 1805 1031 1092 1405 1146 966 430 1902 1137 344 616 776 546 785 814 18856

Látható, hogy a megyeszékhelyek közül (Budapest nem szerepel az öszszesítésben) Szeged messze a legaktívabb az elektronikus kormányzat terén ­ az összes megyeszékhely sikeres ügyindításainak 74 százaléka itt zajlott, és az okmányirodai elintézett ügyek 86 százaléka is Szegedhez köthet.
27 http://www.ugyfelkozpont.hu/kozos/index.php?k=ugyfelkozpont_hu_statisztikak_kimutatas_havi_2007

45

A grafikon szemléletesen ábrázolja Szeged aktivitását, és azt az általános tényt, hogy az ügyfélkapun regisztráltaknak csak nagyon kis hányada intéz el ügyet ténylegesen online28.
Zalaegerszeg Veszprém Tatabánya Szombathely Szekszárd Székesfehérvár Szeged Salgótarján Pécs Nyíregyháza Miskolc Kecskemét Kaposvár Gyr Eger Debrecen Békéscsaba 0 Ügyfélkapu regisztrációk 500 1000 Okmányiroda: elintézett ügyek 1500 2000 2500 Ügyféltevékenység: sikeres ügyindítások

Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Nyolc hónap alatt mindössze 2122 sikeres ügyindítás, és közel ugyanenynyi okmányirodai ügyintézés történt meg. Ez nagyon kevésnek tekinthet, viszont az elmúlt évekhez képest növekedést érzékelhetünk. 2003 novemberétl máig 6289 ügyet intéztek az XR-ben. Ezek túlnyomó többsége jármigazgatással kapcsolatos ügy (5388), ezen kívül legnagyobb szerepet a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyek játsszák (436). Ezt a sanyarú helyzetet tükrözi az ITTK saját e-önkormányzati honlapkutatása is. Az intézet e-kormányzati mhelye augusztusban kezdett úttör jelleg kutatásába, melynek célja a hazai önkormányzati weboldalak elemzése használhatóság, információtartalom, illetve az e-ügyintézés minsége szempontjából. Az e-ügyintézés a második szintet mindenhol eléri, az ügyleírások és a letöltend dokumentumok széles tárháza áll rendelkezésre. A valódi elektronikus interakció, a valamilyen (dönt többségében Ügyfélkapus) autentikációs megoldást igényl, valódi interakciót jelent ügyintézés leginkább a GVOP-pályázaton nyertes önkormányzatokra jellemz. Ezek a megoldások többnyire idén kezdték meg mködésüket, néhány esetben pedig még mindig tesztüzem zajlik ­ legalábbis a portálon található információk szerint. Ez is oka a fenti táblázatban közölt alacsony értékeknek. Az irány jónak tnik, vannak biztató alkalmazások és megoldások, azonban minden területen lehet még elrelépni, nehezen találunk olyan oldalt, mely e-ügyintézésben, tartalomban és kezelhetségben is élen járna. Érdemes még megjegyezni,
28 Ennek az alacsony számnak a hátterében valószínleg a hibás érdekeltségi rendszer áll: az elektronikusan indított ügyek után az okmányirodák nem kapnak normatívát, így lehetség szerint akadályozzák a terjedést.

46

hogy a weboldalak kevesebb mint fele rendelkezik akadálymentesít funkcióval, ami a jöv szempontjából nem lesz sokáig tartható. A budapesti kerületek weboldalai talán a leghomogénebb egységet alkotják, mind megjelenésüket, mind információtartalmukat tekintve ebben a körben. A legtöbb oldal egyszer, ízléses, a szükséges (illetve a törvény által megkövetelt) információkkal ellátott. Mindössze két helyen található idegen nyelv tartalom, és az akadálymentes oldalak száma is ugyanennyi. Ami az elektronikus ügyintézést illeti: ebben a tekintetben is egységesek a kerületi oldalak: kétharmaduk magabiztosan hozza a második szintet, bséges letölthet nyomtatványmennyiséggel. Ez azonban a maximum (illetve az okmányirodába történ online bejelentkezés lehetsége), efelett mindössze linket kapunk az Ügyfélkapuhoz, illetve a kormányzati portálhoz. A korábban említett négy kerületen kívül még háromban található a portálon (I., IX., XVI.) lehetség a második szintet meghaladó ügyintézésre. Ami a kisebb településeket illeti, a legtöbb esetben elmondható, hogy a weboldal célja általában a település digitális térben történ elhelyezése, szinte mindegyik oldal brosúraként fogható fel. Ez leginkább az 5000 f alatti lakosságszámú településekre igaz, ahol ez a jelenlét a legtöbb esetben hiányosan, vagy technikailag nem kiforrottan valósul meg, sok a tartalmilag hiányos vagy mködésében hibát rejt oldal, az ügyintézés segítésének szinte teljes hiányával. Összegezve elmondható, hogy az illetékesség és a lakosságszám (és vélheten a ráfordítható források) növekedésével az oldalak információtartalma, használhatósága és interaktivitása is emelkedett. Igényesek, és egyre naprakészebbek a honlapok, a megyeszékhelyek és a kerületek jelents része elfogadható portálmegoldásokat alkalmaz. Az önkormányzati oldalakon való e-ügyintézés azonban ritka kivételektl eltekintve fejletlen Magyarországon. Ennek több oka is van: egyrészt szinte csak ott sikerült (illetve sikerül a közlejövben) megvalósítani a második szintnél fejlettebb e-ügyintézést, ahol jelents támogatást kaptak, másrészt a hazai e-kormányzati stratégia eddig nem az önkormányzati szintet támogatta, hanem az egykapus ügyintézést. Látható, hogy a közeljövben nem várható az önkormányzatok e-ügyintézésének ugrásszer fejldése (az önkormányzatok dönt többsége az errl szóló rendeletet kihasználva ki is zárta magát ebbl a körbl).

47

Felhasznált források
Better Portugal. eGovernment Strategy and New Oublic Service Distribution Model. Lisbon, 2007. Capgemini (2007): The User Challenge Benchmarking The Supply of Online Public Services. 7th Measurement Dombi Gábor ­ Kollányi Bence ­ Molnár Szilárd (2007): Társadalmi befogadást most! Az életminség, digitális esélyegyenlség és a társadalmi megújulás Magyarországa. eInclusion éves jelentés. Innen: http:// einclusion.hu/ eUSER (2004-2007) project, http://www.euser-eu.org/Document.asp?MenuID=6 Az Európai Bizottság összefoglaló e-kormányzati webhelye: http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/index_ en.htm European Commission (2007a): eGovernment Progress in EU 27+ European Commission (2007b): eGovernment Recource Book. eGovernment Research in FP6 i2010 eGovernment Action Plan, http://europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/ l24226j.htm Infonia Alapítvány (2007): e-Kormányzat hírlevél 2007. évi számai MEH Elektronikuskormányzat Központ (2007): Kormányzati ügyfélszolgálat kialakításának koncepciója Magyarországon. Munkaanyag Millard, Jeremy (2006): eGovernment for an inclusive society: flexi-channelling and social intermediaries. Danish Technological Institute Millard, Jeremy (editor) (2007): European eGovernment 2005-2007. Danish Technological Institute Ministerial Declaration. Lisbon, 2007., 6 old. Miniszterelnöki Hivatal (2007): e-Közigazgatás 2010 Stratégia. Munkaanyag Open Community Response to the EU Ministerial Declaration. Lisbon, 2007., 4 old. http://www.epractice.eu/home http://epp.eurostat.ec.europa.eu/ http://www.magyarorszag.hu/

48

Kérjük, amennyiben észrevételei vannak a jelentés kapcsán, vagy szeretné felvenni velünk a kapcsolatot, keressen meg minket a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központban:

Cím: Budapest 1111 Stoczek u. 2-4. St. épület I/108. Telefon: +36 1 463-2526 Telefax: +36 1 463-2547 E-mail: contact@ittk.hu Honlap: http://www.ittk.hu



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

12 5.előadás adatgyűjtés ágazati antropológia áramlástan beszámoló cad rajz csokonai descartes dettre gábor dns érzékelő eu logisztika fólia forma hallás hla jegyzet juh karrier kémia képzőművészet környezettechnikai műveletek és gépek kőzet liliidae logisztika magyar romanika makroökonómia marás marketing2 tétel másabb megoldások montesquieu motiváció művészet oecd oktatási törvény önköltség standardizálás szamitogep számvitel szivattyú szótár tanenbaum tartalékidő természet földrajz urbanisztika vállalkozás vergilius