Nemzetközi kapcsolatok jegyzet

Országok listájaHungaryBudapesti Gazdasági FőiskolaKülkereskedelmi Főiskolai KarNemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézőNemzetközi Kapcsolatok és IntézményekJegyzetekNemzetközi kapcsolatok jegyzet

1. Alapfogalmak + a nemzetk-i élet szereplQi + államok és konfliktusai
- Világrend: világgazd. + világpol. + környezet (ökológiai rendszer), bQvebben még + társ-i struktúrák, eszmék, kultúrák. Az környezet elszenvedi a másik kettQ hatását. Világgazdaság: a világ orsz-ainak (209) nemzetgazdaságait foglalja magába. Orsz-ok közötti cserék, interakciók, világkeresk. Helye a világpiac. Segítik: logisztika, biztosítás, szabályok, szokások. Világpol.: hatalmi viszonyt jelent (pénz, presztízs). A nemzetk-i életben a mindenkori hatalmi viszonyok a meghat-zóak (de: 1 államon belül 1 döntési kp). Szabályozza: a nemzetk-i jog, nk -i intézmények (~600), a nk -i közvélemény. A világrend elemei kölcsönhatásban vannak egymással: pol-i lépés okozhat gazd-i eseményt (’73, Egyiptom ( Izrael háború, emiatt utána olajválság) és gazd-i körülmény okozhat pol-it ( 90 agrárszubvenciós vita, pol-i konfliktust okoz USA-EU között). A világrend fajtái: erQközpont/ pólus számától függ => 1pólusú, 2~, több~. Ter-ek melyek képesek befolyásolni a világgazd-ot, vilpol-át. (N-Br. 19sz. 2ik feléig 1pól-ú, a I-II. vh. között többpól-ú, II.vh után bipoláris SZU-NATO, ma 3pól-ú EU-USA-Japán).
- Nemzetk-i élet szereplQi: ( Államok, ( Szervezetek (1.vállalat, TNComp 2.civil szerv-ek  NGO, 3.nemzetk-i szerv-ek  InternGovernamentalOrg. Pl. ENSZ, INonGO pl. Greenpeace) ( Egyének.
A nemzetk-i kapcs.: ezen szereplQk közötti interakciók, a külpol. szqkebb: államok, kormányok privilégiuma. Arra irányul, hogy az adott államnak a legkedvezQbb feltételeket bizt-sa a határon belüli munkához. Napi megvalósítása: diplomácia (alap nemzk-i jog). Nk-i kapcs. és külpol. között kölcsönhatás van(nk kapcs követi a külpol-t). - A nk-i élet fQszereplQi az államok. Szuverén állam: int-nyek összessége, amelyek egy földr-ilag meghat-ott ter-en törvényhozói és végrehajtói hatalommal bírnak. ErQnagyság szerint: ( Nagyhat-ak, spéci jogok és kötelezettségek, pénz  hatalom - presztízs egysége (USA Oo,Fro,Kína, NBr) ( Szupehat-ak, képes dominálni, a világ eseményeire befolyással van, nukleáris- / gazd-i erQ (képes tám-ni másokat), kulturális téren ismert (ma USA csak) ( Középhat-ak, regionális dominancia, 1 földrészen több is (Olaszo., Spo., Svédo., Töröko. / India, Pakisztán, Irak, Irán, Egyiptom, Izrael, Nigéria, D-Afr. Közt. / Kanada, Mexikó / Brazília, Argentína) ( Kisállamok, világ orsz-ainak többsége, Mo. is ide tartozik, nagyobb a külf-re való ráutaltsága, Importálnia és Exportálnia kell (E+I/GDP = GDP hány % megy el a külkeresk-ben, ha>60%, nyílt gazd., ha Államok között lehet együttmqködés (szakdiplomácia), de lehet konfliktus. Kialak-nak okai: 1. gazd-i, területért folytatott harc (még ma is USA-Irak), imperializmus elmélet: az államok gazd-i érdekeik érvényesítése során mindenképpen ellentétbe kerülnek egymással, dependencia elmélet: a D-i szegény világ függ a fejlett, gazdag É-tól. 2. Ideológiai, pl. 20.sz elején nacionalizmus, nácizmus, szocializmus, kommunizmus, ma a vallási fundamentalizmus az alapja a terrorizmusnak. 3. Faji, etnikai, vannak, akik nyíltan kimondják: Hitleri No., de rejtetten is: USA-Irán. 4. Strukturális, van 1 agresszor, akit nem tudnak megfékezni, ezért fegyverkezés, szövetségesek, ha megbomlik a hatalmi egyensúly akár háború is lehet. 5. Komplex, ezek keveredése robbantja ki a konfliktust, nem 1magában.
2. A nemzetk-i konfliktuskezelés hatalmi eszközei
ErQszak, Titkosszolgálat, Gazd-i befolyásolás, Propaganda, Beavatkozás.
- Befolyásoló tényezQk => nemzeti érdek: meghat-ó a konfliktusok szemp-ából, strukturálja az állam érdekeit. LegfQbb érdek: túlélés. AlapvetQ érdek: túlélést nem veszélyeztet közvetlenül, de a biztonságot, gazd-i jólétet, nyugalmat veszélyezteti (ezek ellen is védekeznie kell). Stratégiai érdek: potenciális veszélyforrások (átalakulhatnak veszéllyé). Taktikai érdek: látszólag nem érintik az állam érdekeit, de elhanyagolásuk aláássa az állam hitelét, presztízsét (keresk-i érdek megsértését hagyják). Nemzeti aggályok: nemzeti értékek, nemz-i ideológia képviselete, ehhez érzelmileg kötQdik a lakosság (iszlám orsz-okban maga a vallás ilyen). Fontos: egyensúly, helyes értékelés, helyes besorolás. Nemzeti hatalom: érdekérvényesítés alapja. ( Nemz-i akarat, vélt hajlandóság a képességek használatára, elszánt-e, kitartó?, a kérdés helye az érdekhierarchiában , állami döntéshozatal vélt hatékonysága. ( Nemz-i erQ, elemei: felméri a másik pozícióját, erQfölény?, mit tesz meg céljaiért, mire képes. Elemei: pol-i erQ (mennyire tud bef-ni), kulturális erQ (nyelv, életstílus), gazd-i erQ (természeti erQforr-ok, ker-i kapcs-ok), katonai erQ (létszám, felszereltség)
- ErQszak: fajtái: nyílt v. kényszerítés. Nyílt erQszak stratégiái: hagyományos (nagy ütközet), indirekt megközelítés (felQrlQ háború). Kényszerítés fajtái: elrettentés, elkötelezettség kell hozzá (mozgósítás, erQdemonstráció, ultimátum); kényszer-alku (ha jó leszel elQnyben részesülsz, ha nem lesújtok rád). Katonai szövetségek => szerzQdéses kötelezettségvállalás, fQleg védelmi jellegqek  nyíltak (NATO, VSZ. WEU, CENTO). Doktrínák => megfogalmazzák céljaikat, biztonságpol-i célok, katonai célok.
- Gazd-i befolyásolás, eszközei: ker-i, gazd-i, piaci, pü-i eszk-kel más államokat arra szorítunk, hogy a mi érdekeink szerint cselekedjenek. Pü-i: elQnyök: tQkeexp segély, kedvezményes hitel, befekt-si garancia, adósság átütemezés. Hátrányok: tQkeexp tilalma, segély felfüggesztés, bankkövetelés befagyasztása, adósság átütemezés megtagadása. Keresk-i: elQnyök: legnagyobb kedvezmény elve, GSP- kedvezmény 1oldalú, vámcsökk., exp-import támogatás, ker-i egyezmények, projekt megállapodások, mqszak segítség, tanácsadás, oktatás. Hátrányai: kedvezmények visszavonása, kvóták-tilalmak bevezetése, vámemelés, exp-imp. támogatások megtagadása, megállapodások felmondása/ felfüggesztése, Brain-drain (agyelszívás, értelmiség elvonzása).
Csak gazd-ilag erQs orsz. tud ezekkel élni, nem származhat így belQle hátránya, pol-ilag erQs, elég nagy legyen. Szankciók elleni védekezés: készletfelhalmozás, import helyettesítéssel, fogy-i megtakarításokkal, több helyrQl beszerzés.
- Titkosszolgálat-hírszerzés: info gyqjtése nem legitim eszk-kel(harcképességrQl, szövetségekrQl, elvileg hozzáférhetetlenek), államok megfigyelése, kémelhárítás, elterelés/ félrevezetés, pol-ai hadviselés (hidegháb alatt szovjet baráti államok). Ma már nem jellemzQek. Módszerei: humán erQf. bevonása HUMIT, elektronika bevonása SIGNIT.
- Propaganda: a közvélemény manipulálása a média, reklám eszközeivel.
3. A nemzetk-i konfliktuskezelés békés eszközei
Ma a viták békés rendezése a kötelezQ, legitim. 1907, Hágai kongresszus, elQször van szó a békés eszk-ök szükségességérQl. 1928, Briand-Kellog Paktum, igény  békés rendezés elve. 1945, ENSZ alapokmánya: a háborúindítás jogát elveszik az államoktól, béke és biztonság megtartásával kell rendezni a konfliktusokat. Békés eszk-ök: nk-i jog, nk-i int-ek, diplomácia utak, békefenntartás.
- Diplomáciai utak: közvetlenül a szereplQk között, vagy egy 3. állam bevonásával, vagy egy intézményen belül dipl-ciai eszk-kel. Nem kötelezQ döntések születnek. Nk-i bírói út: bírósághoz fordul, döntése kötelezQ érvényq, nincs más megoldás. Diplomácia: legtöbb esetben ezt haszn-ják, az állam külpol-jának megvalósítási eszköze. Funkciói: tárgyalás, üzenetközvetítés (magáról másnak), infogyqjtés, állam érdekeinek képviselete (polgároké is), konzuli képviselet, kapcsolatépítés. Fajtái: bi-/ multilaterális, pol-i- és szakdiplomácia.
- Nk-i int-ek funkciói: fórumot biztosítanak (konfl megelQzés), infos bázissal szolgálnak (államok adatai), nyomásgyakorlás eszk-e (szervezeti keretben), szab-zó funkció (nk-i jog, magatartás forma), konkrét akciók és mqveletek tervezése és végrehajtása (békefenntartás, segélyprogram). ENSZ => egyetlen univerzális intézmény, amely a béke és biztonság biztosítására jött létre. Döntéshozó szerve a Biztonsági Tanács, amely ajánlatokat tehet a konfl-ok békés mo-hoz, de rendelkezQ szervként is felléphet, azaz kötelezQ döntést is hozhat.
- Nk-i jog, szabályok szerepe: anarchiában, káoszban biztonságot adhat. Forrásai: hagyományos békeszerz-ek, ma: államok belsQ jogrendje, nk-i szokásjog (diplomáciai mentesség& , íratlan szab-ok 20.sz-ra váltak nk-i normává), ált-os jogelvek , jogtudósok állásfoglalásaiból. Szabályok rangsora: Hallgatólagos, Gentlemen s Agreement (szóban, úriemberek), Ajánlások köre (nem kötelezQek), nk-i szerz-ek és normák (írásban). Nk-i testület: felállítása a 2 vh. között kezd kialakulni, Hágai Nemzeti Bíróság 1945ben jött létre az ENSZ-szel együtt, de tQle független hatóság. 15 tagja van, 9 évre választják a bírókat, a világ összes jogrendszerét igyekszenek képviselni. Székhely Hága, csak államok fordulhatnak hozzá, problémákat mo-ják ha kell (Mo., BQs-Nagymarosi határfolyó miatt Rom)
- Békefenntartás: békés eszköz, mert a fogadó állam engedélye kell hozzá, nem háborús helyzet. Hatalmi helyzetben eszköz is lehet. ENSZhez köthetQ, IIvh után alakult ki. Cél:a békefennt volt,ütközQ zónát kialakítani 2orsz között. Meggátolja a konfl. kiterjedését, idQt ad a diplomáciára, stabilizálja a helyzetet. Az ENSZ finanszírozza ezeket a programokat. Több ter-re osztható: békés viszonyok megteremtése, infrastruktúra védelme, békés választások megléte.
4.A nemzetk-i kapcs-ok fQ jell-i a a wesztfáliai békétQl a II. vh-ig
- Westfáliai béke: 1648, elsQ átfogó európai háború, valódi diplomáciai béke. 30 éves háb-t lezáró békeszerz. Münsterben és Osnobrückben folytak a tárgyalások, 1-2 éves folyamat volt, diplomaták kötötték. Alapkoncepció: európai koncert , egy olyan Európa, amelyben minden állam részt vesz, de nem mindenki egyenlQ hangerQvel, a törekvés célja az európai rend kialakítása lett.
- Szent Szövetség: 1815, Lipcse, Napóleont legyQzték a népek csatájában . 1814 - 1815, Bécsi kongresszus. Cél Európa rekonstrukciója , vissza a fr forr. elQtti állapotokhoz. Eu koronás-fQi vesznek részt:I.Sándor orosz kir, III.Frigyes Vilmos porosz kir, I. Ferenc osztrák. A napóleoni reformok és hódítások ellen próbálnak fellépni, ez egy feudális eszme volt. Forradalommal szembeni segítségnyújtás. Keresztény értékek, vallás által megtámogatott államok akarja megvalósítani. Nagy jelentQsége volt a diplomatáknak: Nesselrocle, Metternich, Castlereagh, Talleyrand. Szervezet nem kapcsolódik hozzá, konferenciarendszer.
- Konfliktusok a bécsi rendszeren belül: nacionalizmus és önrendelkezés (kiemelten a Balkán-kérdés, nemzetállammá váló eu-i orsz-ok =>olasz/német 1ség), Oroszország elQretörése  Balkán és tengerszorosok, polg-i államok létrejötte valós igény, 1830 francia forradalom, Belgium, 1848-as forradalmi hullám. Ehhez társult késQbb hozzá a pánszlávizmus (K-i államok önállósodási törekvései). => mindezek a Szent Szöv felbomlásához vezettek.
- Berlini kongresszus: 1870, Szent Szövetség rendszerének utolsó fontos sikere, Balkán rendezés, Bismarck elnökletével. Oroszországot Törökországgal kötött békéjének felülvizsgálatára kényszerítették.
Dinasztikus érdekek érvényesültek, a kis orsz-ok részvétele nélkül döntöttek. Szerbia, Románia, Montenegre => függetlennek ismerik el.
- Szövetségi rendszerek kialakulása: erQs offenzív hatalom jön létre Eu közepén (Poroszo, német egység), ezért fontos, változást hoz Eu-ban. Közös tradíciók jell. rá. Világháború elQzményének korszaka. 1879, KettQs szövetség (Németo, Mo.-Ausztria). Államiság megteremtése, gyarmatszerzés idQszaka. 1882, Olaszo is csatlakozik, Hármas szövetség (No, Au-Mo, Olaszo). 1907, Antant, lépései: 1893 Francia-orosz szövetség, 1904 entente cordiale = szívélyes megállapodás Fro-Anglia, 1907 Angol-Oo.
- Hágai konferenciák: 1899-1907, érezhetQ volt a fegyverkezés következménye. Gyarmati háborúk az összes nagyhatalom központi kérdése. Okai: gazdasági terjeszkedés, nacionalizmus. Az I. világháború (1914-18) két táborra osztotta a világot. Európában a fegyverkezés tovább folytatódott. Hágai jog: háb. módjának nk-özi szabályozása. Kialakul egy nemzetközi közvélemény – kommunikáció és a nagyobb tömegszervezetek miatt.
- Két világháború között: USA, izolacionalizmus, elzárkózott az eu-i konfl-októl. 4 nagyhat. kezében a döntés. Párizs környéki békék céljai: titkos diplomácia megszqntetése, új nemzetállamok létrehozása, vesztes bir-ak feldarabolása, nk-i ker. szabadsága. Feszült helyzet No-gal Kö-K-Eu-ban, etnikai okok. 1919, Népszövetség, ez az ENSZ elQdje, székhelye Genf. Összes állam részvétele, béke megQrzéséért. Együttmqködési fórumot teremtett, de az agressziót nem tudta megakadályozni. SZU megpróbált kitörni az elszigeteltségbQl, nagyhat-ak nem tudtak mit kezdeni a döntéseikbQl keletkezQ feszültségekkel (Eu térkép rajza). Francia diplomácia: Poincaré , nagyhatalmi irányzat, Fro garantálja a békét, mint elsQrangú nagyhat. Briand biztonsági irányzat, kompromisszumokat kell kötni a béke érdekében. 1925,Locarno, nagyhat-k elismerik No Ny-i határait. Németország egyenjogúsítása/legyengítése, felveszik a Népszöv-be. 1928: Briand-Kellogg paktum: biztonságirányzat, cél német helyzet rendezése, békés mo-k elQtérbe helyezése. De nem sikerült megóvni a békét => német agresszió.
5.Nk-i viszonyok a II.vh utáni vilrendben, a bipoláris vil. szereplQi, hidegháb
- A kétpólusú világrend periodizációja: 1.Hidegháború: 1945-1950-es évek vége, 2.Enyhülés idQszaka: 1960-as és 1970-es évek détente , 3.Új hidegháború 1979-85, 4.Bomlás 1985-1991 Kétpólusú világrend felbomlása, 5.Az új világrend kialakulása 1991-. Nehéz a korszakolás, a korszakok rugalmasan átcsúsznak egymásba. 1. nézeteltérések már 1945 elQtt kialakulnak, másként képzelik el a jövQt a szöv-ek. Békekonf-ák: Teherán, Jalta, Potsdam. Az 1950es éveknél tovább tart a hidegháború, hiszen a berlini-fal megépítése és a Karib-tengeri válság az 1960as évek közepén volt. 2.1956, a Szovjetunió pártjának XX. Kongresszusa, Hruscsov igényt tart a békés együttélésre. 3.1979, Afganisztánba bevonul az SZU. 4.1985, Gorbacsov hatlomra lép, új külpol-t vezet be. Jurij Antroponov egyengeti az útját, aki 1953-57 nagykövet Magyarországon, és realista tapasztalatai vannak, változatni akart, késQbb Q lesz a KGB elnök. 1991: 3 olyan struktúra felbomlása, ami a bipoláris világot szimbolizálja: KGST megszqnik, Varsói SzerzQdés felbomlása, SZU megszqnik.
- A II.vh hatásai: háborús veszteségek ( emberi/ anyagi kár, keresk. teljes kiüresedése, nk-i ker teljes szétzilálódása, aranystandard rsz megszqnése, kulturális humán kapcsolatok kiüresedése az országok között. ErQviszonyok is megváltoztak, dekolonizáció: gyarmatrendszerek felbomlása, kialakul a harmadik világ és a problémái, multilaterializmus  problémák sokoldalú megközelítése. A 2 vib bebizonyította, hogy a béke és biztonság nem utalható a nemzetállamok hatáskörébe, mert az államok csak saját érdekeiket helyezik elQtérbe, ezért ezt nk-i intézmények kezébe kell adni. A nemzeti termelés változása/ regenerálódása a háború után (1938as adatok = 100%): vesztes orsz-ok, Németo, Japán (1950-re se hozza vissza -70%); nyertesek épp hogy be tudták hozni a hátrányt: Anglia, Fro, Ny-Eu; semleges Svédország (kb 150 %- teljesít) és USA nyereségesek is (1948-ban már 165 %ot teljesít). Így az USA akarata érvényesül a leginkább.
- Dominanciák a II. vh után: USA: Pol-i(ENSZ (’45) SZU-val csak itt kell egyezkednie, Katonai(NATO (’49), Gazd-i(OEEC/OECD (’48-), Keresk-i(GATT (’47) ált-os vámtarifa és keresk-i egyezmény, Pü-i: IMF, IBRD (1944-45 Bretton Woods) Nk-i Valutaalap és Világbank, Humán téren: ET (USA nélkül) Európai Tanács. SZU: Gazd-i: KGST (’49), Pol-i/kat-i téren: VSZ 1955.
- Kétpólusú világ: a „3 orsz. csop.”:
Vilgazd-i, vilpol-i pozíció Gazdasági fejlettség Társadalmi, pol-i, kulturális viszonyok 1.világ (fejlett tQkés orsz-ok) usa, Japán Nyitott, centrum orsz-ok, elQnyös kapcs-ok magas fejlettség, piacgazd, jóléti állam Parlamentarizmus, civil szféra
emberi jog fontos 2. világ SZU, KGST Elzárkózott, félperiféria,
konfrontációs külpol., utolérés tervutasításos rsz,
hiány, fejletlenség,
állam túlsúlya Egypárt rsz, állam túlsúlya
ideológiai,
kult-is monop-izmus 3.világ felszabadult gyarmat országok (140), Latin-usaiak torz nyitottság, függés a fejlettQl,
periféria, befolyás az orsz-okban az USA és SZU által torz gazd-i strukt
tQkehiány (eladósodás)
népesedés kialakulatlan struktúrák
ellentétek
elmaradottság - A bipoláris világrend jellemzQi: (kétpólus, három szereplQ SZU, USA + a 3. világ. ( szuperhat-i dominanciák, Nem mindig az lesz, amit akarnak, de az nem lesz, amit nem akarnak. ( Egyensúly csak kat-i és hatalmi szinten. ( Konfrontáció és kooperáció  harc és barátkozás. ( Globalizáció és regionalizáció. Eltqnnek a határok, a közeli országok szorosan kötQdnek egymáshoz.
- Hidegháború szakaszai: konfrontálódás ( 43-45); kat-i tömbösödés( 46-49) NATO-VSZ; Truman-elv  Marshall terv ( 47); szakadás elmélyülése (1950-56) No. kettévágása (berlini fal 61), berlini blokád (1948-49), I. vietnámi háb, kóreai háb ( 50-53. vh lehetQsége, atomfegyverek!, végül 2té osztás itt is), 1956 Mo-i forr + Szuezi válság + SZU kormánypárt 20. kongresszusa. Kubai rakétaválság a vége ( 62), szovjet atomrakéták, USA fenyegetve => önkorlátozás.
6.Együttmqk. és szembenállás az enyhülés korsz-ban, détente, helsinki foly
Enyhülés idQszaka: 60as-70es évektQl 1979ig, SZU bevonul Afganisztánba. 79-85. kis hidegháború. Bipoláris világ fQbb jell-Qi esetleg még ide.
- ElsQ kooperatív konfrontáció (1962-69): ált-os jell-Qk: Eu a legbékésebb, nem itt vannak a konfl-ok, csak haderQk állomásoznak. A 3.világ felértékelQdött, USA és SZU érdekszférái, ütközQ ter-ek a 2 szuperhat. között. 1963, Kennedy békebeszéde, SZU-t nem tartja ellenfelének, közeledés az érdekük. 1963 SZU-USA atomcsend egyezmény , 1963.jún forró drót , a 2 hat. kommunikációs összeköttetésben (régen távíró,ma mqholdas kapcs). Kooperáció gondolata került elQtérbe. Hruscsov leállítja a stratégiai bombázók gyártását. SZU usa-i gabonát vásárol, 1968 Atomsorompó egyezmény (más orsz-ok ne juthassanak atomfegyv-ekhez), 1971 Tengerfenék egyezmény (tömegpusztító fegyvert a tengerfenéken nem lehet elhelyezni). Hold egyezmény (égitesten nem lehet kat-i tev-et folyt-ni). Egymás érdekszférájának kölcsönös tiszteletben tartása, közös célok keresése: szuperhat-i tárgyalások, Helsinki folyamat.
- SALT-1 tárgyalások (1969-72): stratégiai fegyverek korlátozása, leszerelése. USA egyenrangú partnerként ismerje el az SZU-t, céljait és K-Eu-i érdekszférájának létezését. SZU azért hajlandó közeledni, mert kell a tQke-behozatal, NY-i technológiák. USA szempontjai a közeledésre (Kennedy): vietnámi háború sikertelen, új pol. kell, nagyhat-i kooperáció + gazd., SZU integrálása, így tQkés kapcsolatok növelése. A K-i államokhoz közeledik No + Fro, kapcsolatfelvéte, feszültségek rendezése. NSZK, Willy B (Ostpolitik), Ny-Berlin státuszáról nagyhatalmi megegyezés ( 71), NSZK-NDK => 1 nép 2 állam. 1973, 2 No felvétele az ENSZ-be. Fro. (De Gaulle), enyhülési pol.
- Helsinki záróokmány (1975): magában foglalja az enyhülés eredményeit, Eu összes országa jelen (Mo is) + USA, Kanada, Izrael (megfigyelQ). Záróokmány fejezetei: 1. Eu biztonságával kapcs-s kérdések,mit szabad/ mit nem, 10 alapelv: szuverén lehetQség, viták békés rendezése, határok sérthetetlensége, államok ter-i épsége, belügyekbe nincs beavatkozás, emberi jogok és egyéb szabadságok tiszteletben tartása, népek egyenjogúsága, államok közötti együttmqködés, a nk-i jogi kötelezettségek teljesítése. 2. Gazd-i, tudományos, technikai együttmqködés szabályozása. Keresk akadályainak lebontása, üzleti klíma javítása, mqszaki tud-os kooperáció (K-Ny között). 3. Humanitárius-, emberjogi-, kult-is együttmqk., oktatás (mobilitás), infoáramlás szabadsága. Tudáscsere, közös kutatások. 4. Földközi-t térségére is vonatkozzon az elsQ 3, Mediterániumra. 5. Utóintézk-ek.
79 után utókonferenciák, megállapodások betartásának számonkérése. EBESZ hozta létre a Helsinki folyamatot (Eu-i Bizt-i és Együttmqk-i Értekezlet).
7. A kis hidegháború, és a nk-i egyensúly kialakulása 1979-85 idQszakban
Ez a folyamat már korábban megindult, ezt jelzi az 1978-79es SZU rakéta-telepítés. + Brezsnyevi expanzió. KGST államok aranykora, gazd-ilag és kat-ilag is jó a helyzet, életszínvonal nQ. 3.világbeli terjeszkedés, stratégiai elQnyöket próbál szerezni USA-val szemben, ezzel a kitermelési helyeket veszélyeztetni tudja => agresszív pol-át folytat, hatalmát akarja szélesíteni. 1979, SZU bevonul Afganisztánba. Nyugat reakciója: félelem a brezsnyevi expanziótól, Afrika felértékelQdik (segélyek,támaszpontok). Kína+USA közeledése megindul. Carter doktrína: Indiai-óceán + Perzsa öböl egyre fontosabb => olajhoz férés útját próbálják védeni. USA min célja: szerepe visszaszerzésére törekszik, helsinki elQtti status quo-t akar, és SZU terjeszkedését megállítani. Globális usa-i ellenoffenzíva: támaszpontok (Kenya, Szomália, Ukrán), nagy hatótávolságú rakétákat telepít, interkontinentális rakéták, Carter tanácsa új stratégia: SZU-t erQltetett fegyverkezési versenybe kell kergetni, nem fogja bírni anyagilag. Csillagháborús terv, usa megvédésére találták ki, ilye nem tud az SZU csinálni => qr pajzs.
1973 olajrobbanás, válság, megrázza a Nyugatot. Reakciójuk: technológiai, infos forr-ba kezdenek. Fejlett-fejlQdQ országok különbsége alakul ki. 1975 összefogás Hetek (Ang, Fro, NO, USA, Olaszo, Japán, Kanada). Kelet reakciója: piaci mechanizmus iránt érdektelen, nem annyira érinti az olajválság, de Ny-i hitelre szorul. Adósságok, infláció, egyensúlyvesztés. 80as évek közepére az életszínvonal hanyatlik, a rendszer lassan felbomlik.
1985, Mihail Gorbacsov kerül hat-ra, az USA-hoz való közeledés pol-ját tám-ja.
8.A bipoláris vilrend felbomlásának okai, eredményei, új vilrend körvonalai
- Bomlás 1985-91: Sztálin halála óta mindig voltak másként gondolkodók, reform kísérletek, de ezeket a rsz elnyomta. ’53ban meghalt Sztálin, reform-kísérletek a szovjet rsz keretein belül. Hruscsov, óvatos nyitás a sztálini idQkhöz képest, utána leváltották Brezsnyevre ( 66), vele belpol-ilag stagnálás és kevésbé nyitott külpol. Brezsnyev után totális változás kell => Andropov ( 82): csökk a nk-i elkötelezettséget és kivonulni 1-2 helyrQl, mivel az SZU nem tud helytállni a nk-i versenyben, belsQ dolgokra kll koncentrálni. 85, Gorbacsov a KB fQtitkára. Felveszi a kapcs-ot a Ny-tal, kivonulnak Afganisztánból, tárgyalások nukleáris leszerelésrQl, kivonulnak Kö-K-Eu-ból, feladják a Brezsnyev doktrínát => Genf, Rejkjavik 1985-87, csúcstalálkozón. 1988: EK-KGST diplomáciai kapcsolat felvétele (elvi jogi-pol-i lehetQséget ad késQbbi egyezményekre a tagok között). 1989: Máltai csúcstalálkozó, Afganisztán. KülsQ és belsQ okai is vannak ennek. 1989-90, Kö-K-Eu-ban változások, 1991 a 2pólusú vilrend felbomlik +a KGST +a VSZ +az SZU is.
- Szoc. vilrsz. bukásának okai: Z. Brezinski szerint: 1.USA kat-i fölénye, blöffel sikerült (SDI/rakéta projekt. 2.Emberjogi kampány, Carter sikere, a rsz ellen fordítja az embereket, nyilvánosságra kell hozni az emberi jogok megsértését. 3.Gorbacsov személye, 4. Ny-i rsz vonzóbb. K-Eu-i vélemény: 1.A rsz megújulásának képtelensége (olajválság(olajfüggés káros(változás kell a rsz-ben, K-Eu-nak sikerült, de SZU-nak nem). 2.Technológiai szakadék (van haladás de nem jut át a civil szférába). 3.Fegyverkezési verseny, 4. Gazd-i stagnálás, 5.Eladósodás (Reagenomics=kamatlábemelés,adósságspirál), 6.KGSTvége, 7.Távlatvesztés(akik eddig hittek jobb társ-ban most már nem).
- A bipoláris vilrend jell-i (5. tétel vége)
- Az új vilrend körvonalaiŽ¤ˆ š à ú ·
¿




.
R
0`dfz|’&~Œ† ® ² ´ ¶ Ê †ˆŠ ¼¾ÀÖ)*+5àâäü°Äêîðüjlmwøúû-òäÙÍÙÍÙÍÙ¿ÙÍÙäٱٱٱÙäÙäÙÍٱ٥ٱ٥ٱ٥ٱ٥ٱ٥Ùäٙ٥ٙ٥ٙ٥hÑ6¡h'æ5CJaJhÑ6¡h'æ>*CJaJ j–ðhÑ6¡h'æCJaJ j1ðhÑ6¡h'æCJaJhÑ6¡h'æ6CJaJ hÑ6¡h'æCJaJhÑ6¡h'æ56CJaJhÑ6¡h'æ5>*CJaJ<Ž,¦4` Ä T! *ü-º3”588Ä8$9(<\@’D®JJNÔNÈQ¨VZÒZY[–_nb÷ïïïï÷ïïïïïïï÷ïïïïï÷ïïïïïïï $a$gd'æ $a$gd'æ^jý-R-T-U-a-`  ˆ!¢!."H"^"z"‚#¢#$2$D%d%g&v&’&“&3'(* *.:./ /¬0¼0¶3¼3˜5Ì5<8P8Ä8"9˜;²;,">`@ˆ@œB¤B–DÌDÚGôGPHzH²JÎJJNõéõÝõÏõÃõÝõÝõÝõÝõÝõÃõµõµõ§õ§õÝõÝõœõ§õ§õÏõ§õ§õÝõ§õ§õ§õ§õ§õÝõ§õ hÑ6¡h 5öCJaJhÑ6¡h'æ56CJaJ j–ðhÑ6¡h'æCJaJhÑ6¡h'æ6CJaJhÑ6¡h'æ5>*CJaJhÑ6¡h'æ>*CJaJhÑ6¡h'æ5CJaJ hÑ6¡h'æCJaJ=JNÒNÔNØNöNÌQêQ¬VöV
ZZ[[\š_¾_pb†bNkîkòk:l>l@lŽllþlm2m4m˜mšmdnhn1p3pŽpp´p¶pHsfs’s”sÌwxGy`ybyeylymy¢y£yµy¶yÐyÑywzzz®z°zòæÛÍÛÍÛÍÛÍÛÍÛÍÛÍÛòÛÍÛÁÛÁÛÁÛÁÛÁÛÁÛÁÛÁÛÁÛÍÛ³ÛæÛÍÛæÛ¥Û¥Û¥Û¥ÛæۙhÑ6¡h'æ>*CJaJ j"ðhÑ6¡h'æCJaJ j¨ðhÑ6¡h'æCJaJhÑ6¡h'æ5CJaJhÑ6¡h'æ56CJaJ hÑ6¡h'æCJaJhÑ6¡h'æ>*CJaJhÑ6¡h'æ5>*CJaJ
$$Ifa$gd'ægd'æ $a$gd'æ $a$gd'æ
°zÒzÕzî€,02”–R‚T‚¨‚ª‚ƒƒàƒ
„p‡ˆ,‰x‰ 0˜”̔ؕޕ€˜†˜¸™¼™°š´š6›:›„œF f H¡f¡£>£Û¨&©)©7©ä©ì©Rªhª4«D«x¬Š¬;°W°Y°m°–°ðäÙËٽٽٽٽٽÙËÙ¯ÙËÙËÙË٣٣٣٣٣ٯÙËٗٗٯÙËٗٗٗٗÙËٗÙhÑ6¡h'æ>*CJaJhÑ6¡h'æ5CJaJhÑ6¡h'æ5>*CJaJ j–ðhÑ6¡h'æCJaJhÑ6¡h'æ56CJaJ hÑ6¡h'æCJaJhÑ6¡h'æ>*CJaJhÑ6¡h'æ56>*CJaJ;0{1{V|¬|}@}d}g[[[[[

$$Ifa$gd'æ—kd$$If–FÖÖ\ ül¬& ô
p@
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö¬&ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöFd}f}Œ}Â}~,~X~v~®~È~ð~g[[[[[[[[[

$$Ifa$gd'æ—kdÌ$$If–FÖÖ\ ül¬& ô
p@
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö¬&ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöF
ð~ò~f°€B€p€„€¶€Ì€è€g[[[[[[[[[

$$Ifa$gd'æ—kd˜$$If–FÖÖ\ ül¬& ô
p@
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö¬&ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöF
è€ê€Üƒp‡ˆ(‰””X›„œg__W_____W $a$gd'æ $a$gd'æ—kdd$$If–FÖÖ\ ül¬& ô
p@
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö¬&ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöF
¬¥Œ¨Û¨'©9°Û² ³Ô²ØLÙ¦ÞTëæîbò†ùúRè \
,Øü-Œ#~(.,÷÷÷ï÷÷÷÷êï÷÷÷â÷÷÷÷÷÷ï÷÷÷÷÷ $a$gd'ægd'æ $a$gd'æ $a$gd'新—°T±c±“±”±¤±¥±p²•²ž²½²Ý²÷²
³´ÎRÎjÎ@ÏXÏjКÐjъÑ4ÒVÒÔDÔ¸ÔìÔpÕ²ÕôÕ֐ְÖØVزØJÙLÙPÙvÙzٖٺÙÛ2ÛæÛøÛÎÜ Ý¦Þ¼Þ8àLàòåFævæ”æè8è*éNéXë¨ëòçÛçòçòçÐçÐçÂçÂÀçÛçÛçÛçÛçÛçÛçÛçÛçÛçÛçÛç´ç´¨´çÛçÛçÂçÛçÂçÂçÂçÛçÛçÛçÂhÑ6¡h'æ6CJaJhÑ6¡h'æ5CJaJUhÑ6¡h'æ56CJaJ hÑ6¡h 5öCJaJhÑ6¡h'æ>*CJaJ hÑ6¡h'æCJaJ j"ðhÑ6¡h'æCJaJB: mozgásban, átalakulásban lévQ vilrend. Unipolaritás: kat-ilag és poli-ilag USA az egyetlen erQcentrum, amely képes határain kívül kat-i akciókat véghezvinni. Tripolaritás: gazd-i szempont: kibQvült EU, Japán (+tigris orsz-ok), USA+NAFTA (Kanada, Mexikó). Nem az állami szereplQk súlya nQ. 3 szereplQ csop.: multinacionális vállalat: tQkeerQ, technológiát vihet a szegény országokba, munkahelyeket ad/elvesz, a lakosságot befolyásolja. Nk-i terrorizmus: a harc ellenük új megközelítést igényel, nem. könnyq megtalálni, azonosítani Qket. Civil szervezetek: nem kormányzati mozgalmak, civil kritikát fogalmaznak meg a globalizáció ellen, nem mindenkinek jó. Nk-i szervezeteket kritizálják leginkább (ENSZ, OECD, GATT,WTO, EU). Megnyilvánulásai: cikkekben, vagy utcai fellépésben.
Megosztottság csökkent: elterjedt a piacgazd-i modell és a demokrácia modellje. Válságövezetekben enyhülés: Etiópia, India, Pakisztán& , mélyülés: Közel-K, D-Szláv terület. Piacgazd és demokrácia térnyerése, vannak akik nem (Irak, Afgan). Ideológiák hanyatlása: ma pragmatikusabb, iszlámban bQvül a hatása, fundamen. Új regionalizmus: új elemekkel bQvült: Eu-n kívüli térségekben terjed (NAFTA, MERCOSUR, APEC ázsia), különféle fejlettségq orsz-ok között, szubrégiós csop-osulás (kis régiók, Duna-Vág-Ipoly). Globális és É-D problémák mo-tlanok. Fejlett és fejletlen között nQ a különbség.
9. A biztonság fogalma, felfogása. A nemzetbizt és a nk-i bizt összefüggései
- A biztonság fogalma: alapkérdések: Kinek a biztonsága? Kisebb-nagyobb emberi közösségeké, egyéné. Az egyén egyre inkább hatással van a közösség biztonságára, a közösség pedig globális szinten a nemzetközi biztonságra. Mikor válik aktuálissá a védelemre rendelt intézmények aktivizálása? Amikor a fontos értékek veszélyben vannak. Biztonság = amikor meg kell védeni azokat az értékeket, amiket a közösség tagjai elfogadnak, és fontosnak tartanak. Milyen területen és milyen formában jelentkeznek a veszélyek? Leggyakoribb: kat-i ter megvédésekor, háború esetén, a hadsereg az állam legfQbb eszk-e. Összetettebb forma a Közös Bizt, szövetségi rsz esetén (nemzeti + nk-i bizt igénye).
I. vh után: Népszövetség létrejötte. A kollektív biztonság gondolatából fakad: kell egy nemzetközi intézmény, ami koordinálja. A II.vháb-val kudarcra ítéltetett, nem védi meg a kollektív biztonságot. II.vh után: 1945-tQl az ENSZ a szab-zó rsz. Alapokmánya: mondjanak le az erQszakról, próbáljanak együtt mqködni, gondoskodjanak a biztonságról, békés konflkezelés. 1945-ben kialakul a bipoláris világ. Megindul a hidegháború, a VSZ szembe kerül a NATO tagállamaival, ami gátolta az ENSZ mqködését. A hidegháb kialakulásával újra a fegyverek adták a bizt garanciáját. Az erQegyensúly a fegyverek által van megtámasztva. Leszerelés, fegyverkorlátozás után a fegyverzet már nem a legfontosabb eszköz. 1960-as évek, nagyobb figyelem a túlnépesedés és a körny-i szennyezés iránt. Létrejön az EBESZ ezek vizsgálatára. 1990-es években a bizt-ot veszélyeztetQ elemek száma megnQtt (terrorizmus, korrupció, migráció, fegyverek terjedése). - A biztonsági probléma eredete és fejlQdése: 2 elméleti irányzat: realista iskola  klasszikus felfogást képvisel: a rendes, katonai erejére számíthat, ezért fejlesztik a kat-i erQt, minden állam csak magára számíthat. Német agresszió fejlQdésével alakul ki a 2 vh között. idealista iskola - ha egy állam fejleszti haderejét, a többi állam fenyegetve érzi magát, ezért fegyverkezni kezd. Ez egy láncreakció. biztonsági dilemma - az államok függnek egymástól, ezért egy közös intézményrsz-t kell kialakítani, ahol kölcsönös biztonságra törekedhetnek. 2 fajta biztonság: nemzeti bizt (nemzeti érdekek megvédése), nk-i bizt (kölcsönös biztonság, együttmqködés, nk-i int-ek létrehozása).
- Biztonság politika, mint a kormány része: szigorúan centralizált és koordinált állami funkció, állami ellenQrzés történetileg a legrégibb, végsQ célja alapvetQ nemzeti/közösségi értékek védelme, intézményrsz létrehozása és fenntartása. Biztonsági funkciót ellátó kormányszervek: Védelmi minisztérium, a kat-i erQvel kapcs-os irányítható szerv, civil kontrol. Külügymin.: bizt-i stratégia kialakítása. HírszerzQ szervek: pol-i és kat-i erQk felderítése.
- Nemzeti értékek, mint a biztonságpolitika alapjai: Defenzív irányultság: amit megvéd, nemzet saját létének fenntartása, identitás megtartása, történelmileg megszerzett ter. védelme, állam pol-i függ-ge, népek és nemzetek önrendelkezése (nemzetiségek önállósodása). Offenzív irányultság: amit kifelé képvisel, területi terjeszkedés, ideológiai pol-i rsz rákényszerítése, gazd-i és technológiai segítség, kulturális cserekapcs-ok, válságkezelés.
- Biztonságpol-i veszélyek forrásai: Származás szerint: természetes, mesterséges. Méret szerint: globális, kontinentális, regionális, lokális. Jelleg sz.: feszültség, válság, konfliktus, háború. Hatáskör szerint: belsQ (polgárháború, kat-i puccs, felkelés, vallási konfl), külsQ. Irányultsága sz: pol-i bizt-t veszélyeztetQ tényezQk, gazd-it (túltermelési válság, infláció), emberi jogit (zsidótörvények), körny-it (ipari szennyezés, üvegházhatás, hulladékkezelés, légszenny., esQerdQk kiirtása), kat-it (fegyveres erQk alkalmazása), egyéb (túlnépesedés, szervezett bqnözés, migráció, korrupció). Új globális kihívások: nagy a nukleáris fegyverek ell-zés nélküli elterjedésének kockázata (atomsorompó); létfontosságú erQforr-khoz való hozzájutás megakadályozása; csökkenQ gazd-i erQforr-ok miatti kockázatok; terrorizmus: pol-ilag motivált illegális cselekmények, szabotázsakciók; Migráció; Ökológiai problémák.
10.Nagyhat-ak a nk-i, regionális pol-ban. USA külpol-nak vonásai, dilemmái
- USA-EU kacsolata: Clinton nemzetbizt-i stratégiája: békésebb, cél hogy USA a demokratikus államok vezetQje legyen. Globális gazd-i és bizt-i struktúra. Clintoni pol., Az USA-i érdekek veszélyeztetettsége: regionális (olaj) v. államkp-ú fenyegetettség; transznacionális veszélyek (terrorizmus); veszélyes techno-iák terjedése (tömegpusztító fegyverek); bukott államok (arabok); külf-i hírszerzés; körny-i veszélyek. Clinton alatt nem volt domináns külpol-i fenyegetés. USA vezetQ szerepének biztosítása: együttmqk nk-i szerv-kel, formális kapcsolódás a világ fQbb államaihoz (Kína, Oo), koalíció a hasonló gondolkodású államokkal, de egyedül is képes legyen fellépni. Clintoni külpol. kritikái: túl nagy beleszólást enged az eu-i hatalmaknak, nem állt ki USA érdekei mellett, nem keresi a konfr-ót az amerikaellenes országokkal. Bush külpol-ának fQ jell-i: fQ szervezQelv a terrorizmus elleni harc + nukleáris- és gonosz orsz-ok általi fenyegetettség (Irak, Irán, É-Korea). Jell-Qk: USA nemzeti érdekeinek hangsúlyozása, unilateralizmus (egyedüli fellépés az érdekeinek védelmére), diplomáciai eszk-ök mellQzése (Clinton ezt preferálta), Eu hozzájárulása nélküli cselekvQképesség, militarizálja külpol-át  NMD (National Missile Defence) csillagháb-ús terv felújítása, elrettentést tartotta a legfontosabbnak (megelQzQ fellépés a gonos orsz-okkal), új NATO pol.: technikailag alulfejlett Eu szte, egyedül lép fel, kts-e 2002. 379md$.
- USA és az arab világ: nagyon megromlott a kapcs-uk, USA 2 részre osztja az arab világot => támogatók és ellenfelek (terrorizmust tám-kal a kapcs-t nyítlan elutasítja a Bush kormányzat). Irak az USA külpol-ban régen regionális veszélyforrásként szerepelt (kuvait lerohanása, nem demokratikus rsz-e, nk-i szab-ok felrúgása miatt).
- USA és Eu viszonya: aggodalom Bush-sal és a pol-ával szemben. Szept. 11e után szolidaritás kinyilvánítása, de USA-nak végül nem kell, unilateralizmus. Eu és USA között technológiai szakadék alakul ki, csak konkrét államoktól kért támaszponti, átrepülési segítséget. Német-Fr mag ellenezte, de Anglia USA-val tartott. Ez a fr-usa-i kapcs-ban komoly feszültségeket szított. 2004 folyamán enyhülés, No közeledik USA-hoz, próbálja nem elítélni USA-t. a NATO-t is visszautasítja usa, szte csak Eu megvédésére alkalmas. Kiemelt napirendi pontja a terrorizmus elleni harc, az afgan-i kérdés, és az iraki kérdés (nyárra rendezni kéne, legitim kormány kellene, eu-i hat-mak kezdenek egyetérteni usa-val).
- USA és Oo viszonya: hidegháb óta nem =ek az erQviszonyok, ez probléma Oo-nak. Szept 11e után fordulópont: Oo együttmqk-rQl biztosította usa-t és a NATO-t. titkosszolgálati infok, pénzek, kapcs-ok USA-nak. További együttmqk nem valószínq, csak ez hozta Qket össze, eltqrik egymás dolgait.
12. Biztonság, biztonságpol. Kö és K-Eu-ban az elmúlt fél évszázadban
- Kö-K-Eu átalakulása: 1991 megszqnik az SZU, felbomlik a KGST, feloldották a Brezsnyev Doktrínát (szoros függQséget). Lengyelo.: szolidaritás elismerése, társ-i mozgalom + szakszervezeti tömörülés. Békés átmenet történik, elsQ szabad választások => Lech Valesa lesz a köztársasági elnök. Mo.: szintén békés átmenet.1989, megnyitották a Ny-i határokat a K-német menekültek elQtt, Vasfüggöny felszámolása (ny-i és k-i blokkot választotta el). 1990, elsQ szabad választások, az MDF nyert (konzervatív párt), miniszterelnök Antal József. NDK: békés átmenet, 1989 okt. 3. a 2 német állam egyesülése, Honecker párt-fQtititkár felmentése. 1990, választások. Csehszlovákia: bársonyos forr  1989, vér nélkül, tüntetésekkel történt a rszváltás. Parlament elnöke: Dubcek, közt-i elnök: Vaclar Havel. 1993 Csehszlovákia 2tészakad, önálló nemzeti öntudatra hivatkozva. Románia: 1989, legvéresebb események, megszenvedte a forr. Nemzeti Megmentési Front: Ion Iliecs vezette végig a rszváltást. A volt vezetQket, a Caucescu házaspárt kivégezték. Jugoszlávia: fQképp etnikai szembenállás határozza meg a rszváltást, sok részre szakadt. Szerbia, Horváto, Bosznia-Herc, Szlovénia, Koszovo. Szerbia => 1990ben Szoc. Párt utódpártja nyert, a Közt elnök Milosevics. Horváto.=>Horvát Demokr Közösség nyer, elnök Tudjman. 1990 Ho és Szlovénia kinyilvánítja függ-gét, ez nem tetszett Szerbiának (fQ agresszor), így polgárháb indult. ElQször a 2 kivált orsz ellen, majd Bosznia-Herc és Koszovo ter-re is kiterjedt.
- A rszváltás jell-i: többpártrsz kialak-a, civil társ. jön létre, polg-i demokráciák jönnek létre, szuverenitás visszanyerése. A határok kérdése a sérelmi pol része, minden állam történelmében van igazságtalanság. EbbQl kifolyólag etnikai keveredés problémája is felmerül. Gazd-i rszváltás nehézsége: privatizáció folyamata, hatalmas államadóságok, gazd átalakítása kapitalista viszonyokra. 2 módszer =>sokkterápia (Lo, gyors privat, visszafogták a fogy-st) v. gradualizmus (Mo, fokozatosan állunk át, gazd-i válság elhúzódása).
- új biztonsági helyzet: 1990es évek eleje, az SZU kivonulásával légüres tér jön létre, ezért biztonsági vákuum kell, mivel instabil. Ezt a NATO (+EU) csatlakozással töltötték be: 1) Mo, Lo, Cseho 1999 és 2) Románia, Bulgária, Szlovákia, Szlovénia + 3 balti állam 2004.márc. Ez kiélezte a nemzetiségi konfliktusokat. Globalizációs problémák is megjelennek: terrorizmus, migráció, nukleáris fegyverek terjedése, társ-i konfliktusok, körny-i bántalmazások.
- KKE külpol-i törekvései: 4 kötQdési modell: csipkerózsika (vissza kell térni a Ny-hoz, 40 év meg nem történté tenni. mélyhqtQ (múltból kell erQt meríteni, a vh elQtti korszakra. latin-amerikanizálódás (KKE lecsúszik a 3. világba, nem tud felzárkózni, állandó válságok. kedvezQ klíma (alternatív út a fejlettekhez, kitalálni. Új prioritások 3*3as: Belpol: pluralizmus (több párti demokrácia), jogállam (tv-ek nem megkérdQjelezhetQek, = bánásmód), civil társ (társ-i érdekek érvényesítése). Gazd: privatizáció (magánkézbe), piacosítás, stabilizáció. Külkapcs-ok: függetlenség, integráció. Közeledés az Euro-atlanti struktúrához.
- KKE Euro-atlanti integrációja: 1975.EBEÉ (Eu-i Bizt-i és Együttmqk-i Konf), 1988. Kapcsolatfelvétel Ny-tal KGST-n belül, 1990. ET tagja lesz az összes KKE állam, 1991. EK társulások, 1994. békepartnerség a NATO-val, és beadják az EU kérelmüket. 1995-96 OECD tagság, gazd-i 1üttmqk-ért és fejlesztésért (1961 óta legfejlettebb orsz-ok tömörülése). 1998. csatl-i tárgyalások megkezdése az EU-val, 1999. NATO felvétel (Lo, Mo, Cseho). 2002vége, csatlak-i tárgyalások vége.


13. Az euro-atlanti térségen kívüli régiók, Japán-Kína és a fejlQdQk
- Az új világrend körvonalai: 1.szuperhatalmi unipolaritás, USA kat-i és pol-i szempontból, gazd-ilag EU, Japán is (NIC, újonnan iparosodott orsz-ok). 2.régi megosztottságok csökkenése, SZU vége, de újak jönnek. 3.ideológiák alkonya, 4.piacgazd-i értékek térnyerése (van K). 5.válságövezetekben enyhülés, de újak (Szudán). 6.regionalizálódás (orsz-ok tömörülése), 7.glob-is probl-ák mo-tlanok. 8.nem állami szereplQk térnyerése (nk-i szrevezetek). 9. ENSZ, hogyan alkalm-ik
- Euro-atlanti térségen kívüli ter-ek helyzete: A vh elQtt nem volt hatása a térség országainak a nk-i pol-ra. KiemelkedQek: Latin-Amerikai térség, Japán, Kína. Önállósodni akartak, de a többség gyarmati sorban volt. A 20.sz elsQ felétQl a hatalmi súlyok eltolódtak. Japán felemelkedik, 1920-30 agresszív terjeszkedQ pol. És Latin-A, D-Afrika, Ausztrália elszakad gyarmataitól. Az erQviszonyok a II.vh után rendezQdtek át: Japán vesztes, USA megszállja (elszigetelQdik). Kína gyQztes. FejlQdöQ orsz-ok függetlenednek. 1990 uccsó gyarmat Namíbia. A bipoláris vilrend kilógó pólusai: Kína, el nem kötelezett orsz-ok, Ausztrália (el Angliától) és Latin-A (el USA-tól). De Qk is beépülnek a hat-i viszonyokba.
Megjelennek a közép- (Japán, Kína: el tudja magát határolni bizonyos ter-eken) és regionális hatalmak ( Brazília, Nigéria, Indonézia& befoly-si övezetük csak az adott régióra), szuperhat-kal viszonyt alakítanak ki. Jaltai vilrend vége: unipoláris (USA), multipoláris (NAFTA, EU, Japán, Távol-K gazd-i szempontból). Eu-n kívüli hat-ak hat-i eszk-ei: békések, szervezetek alapítása, igazodik az új vilrendhez, elterjedtek a veszélyes fegyverek  ne legyen. A 3.világ felértékelQdik, 2001 után, potenciális konfl források.
- Japán: etnikailag homogén (kóreaiak,kínaiak is), ter-e 378 e km2, államformája alk-os monarchia. Min. e. JunichiroKoizumi, államfQ Akihito császár (1989). A világ 4.energia-fogyasztója és széndioxid kibocsátója. Legnagyobb tQkeexportQr, belsQ fogy-sa viszonylag alacsony. Nem tagja kat-i tömbnek (tiltja az alkotmány), a hads külf-i bevetését korlátozzanem nagyon költenek fegyverkezésre. 1956-tól ENSZ tag, 1992-tQl szeretne az ENSZ BT állandó tagja lenni. Külpol-ai cél: világgazd-i súly és a világpol-i szerep összhangban legyen., és nk.-i szerv-ekben betöltött szerepét erQsítse.(ENSZ BT tagság). Legfontosabb kapcs-ai: USA-val biztonsági szerzQdés (igazodik usa álláspontjához) és az APEC (Ázsiai és Csendes ó-i együttmqködés).
- Kína: ter-e 9,6 millió km2, államformája Népköztársaság. A világ népességének 1/5e kínai, a világ 3.legnagyobb gazdasága, a legdinamikusabban fejlQdQ. Egységes centralizált államberendezkedés, vezetQ erQ a Kínai kommunista párt és a pol-i bizottság (20 fQ). Történelem: 4000 éves államiság, lakossága 1,3milliárd. Az ipari forr-ig a legfejlettebb államok egyike volt. 1949 óta Népköztársaság. Céljai: multipolaritás visszaállítása, globális hat-i pozíció megszerzése, ehhez szükséges modernizáció biztosítása. LegfQbb befolyási övezetek: Csendes-ó térsége, közvetlen körny.ENSZ szerv-i reformját tám-ja, G8 tagság, WTO tagság.
3 világ támogatása: regionális nagyhat-i státsz. Biztpol-i kat-i hozzáállás, védelmi jellegq, de túl sokan vannak. Emberi jogokat elismeri, belügyként kezeli. Bilaterális kapcs-ok: USA ellenség, Taiwan megoldatlan (nem akar Kína ter-re visszatérni), Japánnal jóba van, EU jó viszony, Oo nem jó viszony(Mao-Sztálin). Gazdaság és pol nincs összhangban, ütközhetnek.
- FejlQdQk a fejlett világban: a fejlQdés 2 útja: Tigris út: textiliparban kezdQdik, fejlQdik tovább, technikai berendezések gyártása, újra befektetnek. Olaj út: nem sikeres, inkább felélik az olajból befolyt pénzeket, nem fektetnek be.
Gazd-i helyzet meglehetQsen rossz, nagy jövedelem különbségek. LDC, legkevésbé fejlett orsz-ok (Etiópia 110, Zaire 110, Nepál 220 GDP/fQ/év). A világ nép-ének 64%-a fejlQdQ orsz-ban él. A fejlQdQk a világtermelés 10%-t állítják elQ. Ideológiai és identitás válság, régen polarizálódtak (pl Mexikó USA felé, Vietnám Kína felé) de ma már nem. Vallásuk az iszlám, ez életforma is, de a Ny nem tudja elfogadni ezt az életformát. Az iszlám fundamentalizmus globalizáció ellenes. Belbizt: biztonsági vákumok, ahonnan SZU kivonult, USA ezt nem biztos, hogy kezelni tudja. Nk-i migráció, arab világból a legtöbben. Terrorizmus: globalizáció kritikája, fundamentalizmus kedvez a terrorizmusnak.
14. Magyar külpol fQ jell-i, államszoc-ban és 90es évektQl, integrálódás
Kis, nyitott gazdaság (120%osan!), nyersanyagban szegény, lakossága száma alacsony. Sajátos földr-i elhelyezkedés, Eu közepén vagyunk. Sajátos történelem, nagyhat-i érdeklQdés kp-ában, 1526ig jó adottságok (föld, zsoldos hds), kapcs olasz városállamokkal, regionális középhat volt. De elvesztette függ-ét, ezzel késett az iparfejlQdése is, a kapitalista fejlQdés. Gyér piacgazd-i és demokratikus tapasztalat 90 elQtt. Határmódosítások is az I.vh után (Versailles). A kultúra viszont élvonalban halad, a haladást segítette elQ. Híd-szerep K-Ny között, fQleg a 70-80as években, hidegháború alatt is. Középen állunk, ez ma már hídfQ szerep. Nem semleges közvetítQ, hanem a Ny-i világ hídfQ állása a K+Balkán részére, Qk még elmaradottabbak.
- Magyar külpol az államszoc-ban: szovjet befolyási övezet, vh-k vesztese Mo (I.vh Trianon, II.vh megszállás). Szovjet vörös hds nyomult be, sokáig meghat-za a külpol-át (szovjet orientációt hat. meg). Mo sajátosságai: 1956. Nagy Imre kormánya bejelentette a VSZ-bQl való kilépésétés a semlegesség deklarálását. Ehhez 2 dolog kell: pénz és nagyhat-i garancia, de ezt nem kaptunk (usa se tám). 1973. belépünk a GATT-ba, 1982ben IMF (nk-i valutaalap), IBRD világbank. 80as évek kö-tQl önálló kezdeményezések: felvesszük a kapcs-t Izraellel, Vatikánnal, D-Kóreával. 1989. határnyitás, vasfüggöny felnyitása.
- Három fQ szakasz: 1990-94: piacgazd-i átmenet döntQ szakasza. 1990 ET-ba be, 1991. társulási megállapodás EK-gel (Lo, Cseho is). 1994tagsági kérelem beadása az EUba. 1994-98: Horn Gyula, Kovács László külügy min. Lezajlik a stabilizáció, 1995. Bokros-csomag, a stabilizáció érdekeit szolgálta. Magyar-román konfliktus mo-ni: lemondunk a ter-i igényeinkrQl, de Qk bánjanak jól a magyar kisebbséggel. 1996. OECD tagság, igazolja hogy piacgazd van, fejlett orsz-ok csop-ja. 1997, csatl-si felkészülés elkezdése, jogharmonizáció kezdete. 1998-2004: Orbán Viktor, Martonyi János k.m. Magyar nemzeti érdekek képviselete a tárgyalásokon (földkérdés, munkaerQ-, mozgás& 2 évig a ny-i államok kizárnak, 2+3+2es formula). A csatlakozás össztárs-i ügy, komm-ni kell, közvéleménynek, többieknek rólunk. Minden elQírást, határidQt be kell tartani (pl környvédelmi elQírások& ).
11. A szovjet külpol fQbb vonásai, változásai az elmúlt fél évsz-ban
Sztálin halála óta mindig voltak másként gondolkodók, reform kísérletek, de ezeket a rsz elnyomta. 53ban meghalt Sztálin, reform-kísérletek a szovjet rsz keretein belül. Hruscsov, óvatos nyitás a sztálini idQkhöz képest, utána leváltották Brezsnyevre ( 66), vele belpol-ilag stagnálás és kevésbé nyitott külpol. Brezsnyev után totális változás kell => Andropov ( 82): csökk a nk-i elkötelezettséget és kivonulni 1-2 helyrQl, mivel az SZU nem tud helytállni a nk-i versenyben, belsQ dolgokra kll koncentrálni. 85, Gorbacsov a KB fQtitkára. Felveszi a kapcs-ot a Ny-tal, kivonulnak Afganisztánból, tárgyalások nukleáris leszerelésrQl, kivonulnak Kö-K-Eu-ból, feladják a Brezsnyev doktrínát => Genf, Rejkjavik 1985-87, csúcstalálkozón. 1988: EK-KGST diplomáciai kapcsolat felvétele (elvi jogi-pol-i lehetQséget ad késQbbi egyezményekre a tagok között). 1989: Máltai csúcstalálkozó, Afganisztán. KülsQ és belsQ okai is vannak ennek. 1989-90, Kö-K-Eu-ban változások, 1991 a 2pólusú vilrend felbomlik +a KGST +a VSZ +az SZU is. 1990 3 balti állam kiválik, 1991 dec Gorbacsov lemond és megszqnik a SZU, jogutódja Oo és ezzel párhuzamosan létrejövQ FÁK (Oo, Beloruszia, Ukrajna).

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

00 1 eloadas 1. félév 4.előadás 6. a mű állampolgári ismeretek alternatív energiaforrások architekturak bio biztosítás descartes elméleti kérdések előadásanyag, mechatronika épszerk épszerk 3 fmea fogaskerék hajtás forgó mozgás frazer gazdmatek gazdpol génmódosítás germánok halál humán ket kidolgozott tételek kivágó lyukasztó szerszám tervezése kőzet kulturális ökológia litoszféra magánjog magyarország marketing matek házi 2 megolgások 1 mills növény okj pár apróság stat1 szalay luca számítás szemiotika szociológia tétel tőkeelmélet tudománytörténet valószínűség vizsgazh word