Gazdaságpszichológia

Országok listájaHungaryBudapesti Gazdasági FőiskolaKereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai KarTurizmus-vendéglátás (magyar nyelven)Gazdaságpszichológia (BSc)JegyzetekGazdaságpszichológia

GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA
BEVEZETÉS
PSZICHOLÓGIA "A pszichológiát úgy határozhatjuk meg, mint a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozását." (Atkinson)
KÖZGAZDASÁGTAN "A közgazdaságtan annak tanulmányozásával foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom miként választják meg a szqkösen rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erQforrások alkalmazását annak érdekében, hogy különbözQ árukat termeljenek, és hogy elosszák Qket a társadalom különbözQ tagjai és csoportjai között a folyó vagy a jövQbeli fogyasztás céljára." (Samuelson)
Hasonlóságok: emberi viselkedés magyarázata, elQrejelzése, amelyek a gazdasági életet befolyásolják , mindannyian gazdasági cselekvQk vagyunk
Gazdaságpszichológia területe
(a) a gazdaság hogyan hat az egyének életére, gondolataira, érzéseire, viselkedésére
(b) az egyének érzései, gondolatai és viselkedése hogyan befolyásolják, illetve hozzák létre a gazdasági életet
Közgazdaságtan emberképe: önzQ, a saját hasznát akarja maximalizálni, minden információt megszerez, hogy ennek megfelelQen cselekedhessen
Különbségek:
Gazdaságtan: Deduktív Normatív
Pszichológia: Induktív Leíró
Rövid története: Gabriel Tarde (1902), Katona György (1975) Psychological economics.
1. LAIKUS ELMÉLETEK
Az emberi gondolkodó rendszer:
1.rendszer: spontán, asszociatív, naiv, érzelmileg befolyásolt, átgondolatlan válaszok, intuicíó ( könnyq, leggyakoribb
2. rendszer: megfontolt, logikus, mérlegelQ, szándékos, lassú, érvelQ gondolkodás ( nehéz, fárasztó, ritka
- ha nem váltunk át szándékosan a 2.-ra az 1. mqködik automatikusan
-A hétköznapi gondolkodás jól mqködik az ismert helyzetekben
- A logikus tudományos gondolkodás pedig az ismeretlen, új területek feltárásában jó
Laikus ismeretek jellemzQi:
- túláltalánosít, nem mindig logikus, tud. Nem igazolt
- sematikus, leegyszerqsített info feldolgozás, nem mindig logikus, laza vélekedésgomolyagok
- az érzelmek befolyásolják, ellentmondásos, valós és téves gondolatok keveredése
- mások tapasztalatai és hasonló helyzetek analógiájára old meg kérdéseket, begyakorolt sémákat alkalmaz
A naiv elméletek forrása:
- Következtetés a megfigyelésekbQl, Saját tapasztalatok, Analógia, Autoritás vagy mások gondolatainak elfogadása (média)
A hétköznapi gondolkodás jellemzQi:
ATTRIBÚCIÓ
A cselekvések okát keressük:
- BelsQ ok: képesség, szándék
- KülsQ ok: körülmények, szerencse
Általános torzító hatások:
(1) Okozás irányába. Ott is okot, szándékot keresünk, ahol nincs.
(2) CselekvQ-megfigyelQ.
Saját viselkedés  külsQ Mások viselkedése - belsQ
3) ÉnvédQ torzítás:
Saját sikerem - belsQ ok Saját kudarcom - külsQ ok
Mások kudarca belsQ ok
Az énvédQ torzítás magyarázata:
§ Igazságos világba vetett hit § Az események ellenQrizhetQk
INDUKCIÓ
- EsetekbQl következtetünk, Néhány esetbQl nagy általánosságokat vonunk le, Soha nem biztos az elvonatkoztatott szabályszerqség, Újabb eset cáfolhatja
KULTÚRA
- A társas világtól tanuljuk a sémáinkat, Köztudat, megkérdQjelezhetetlen tudás, Szocializáció, Társadalmi rétegek
IDEOLÓGIA
- Egy közösség, csoport világlátása, Értékek, Ideológiák közötti konfliktusok kibékíthetetlenek
VÉLEMÉNYALKOTÁS:
- Attitqdök: beállítódások, hiedelmek, érzések személyekkel és tárgyakkal szemben, összetevQk: Gondolat - érzelem  viselkedés, Ismeretek mennyisége, területe, Egyszerq - komplex modellek
SZTEREOTÍPIÁK
- Dolgokról, csoportokról alkotott, túlzó, leegyszerqsített képzetek, Egyszerqbb info kezelés, Torzított ítélet, észlelés, Nyílt és burkolt elQítéletek, Saját csoport és mások megítélése
pl.PROTESTÁNS MUNKAETIKA
- teljesítmény motiváció, tekintélyelvqség , hit az igazságos világban, konzervativizmus, önkontroll, a jutalom késleltetése, szociális értékek, A-típusú személyiség, pihenés-szórakozás attitqdjei, a pénz iránti attitqd, idQvel kapcsolatos attitqdök, siker iránti attitqd
BIZONYTALANSÁG
- Kockázat, FelelQsség
2. A VISELKEDÉS RACIONALITÁSA
A viselkedések rendszere (viselkedés  a. nem szándékos, b. szándékos) (szándékos  a. racionális, b. nem racionális) (instrumentálisan rac.  a. optimalizáló (norm.döntése.), b. megelégedésre törekvQ (korlátozott rac.)) (optimalizáló  a. paramentrikus (döntéselmélet), b. stratégiai (játékelmélet)
I.Normatív döntéselmélet
- Hogyan kell döntenie a racionális, egyéni hasznát maximalizáló embernek?
- Döntés = cselekvési lehetQségek közötti választás
- Bizonytalanság: a döntés elQre nem tesztelhetQ
A döntés menete
1. választási alternatívák 2. következmények (biztos v. bizonytalan) 3. saját szempontú kiértékelés (legnagyobb haszon, megszokás, biztonság, mások kedvében járni, etikai normák, énkép védelem) 4. döntés
Példa: Választási alternatívák
Mit kezdjek a megtakarított pénzemmel? Részvény, állampapír, bevarrom a párnába
Döntési modellek:
Klasszikus modell: a biztos kimenetelq helyzetekre, a döntéshozó minden szükséges információval rendelkezik, egy-egy választásnak egy-egy kimenete van, vagyis a kimenetek biztosak, a döntéshozó a nagyobb kifizetésq opciót választja
Klasszikus hasznosságmodell: sok döntés kimenete nem fejezhetQ ki pénzben (sétálok a Duna-parton a szerelmemmel, vagy a ligetben üldögélünk), nem csak a piaci értéket vesszük figyelembe (párválasztás, hivatásválasztás), a hasznosság az anyagi haszonnál tágabb fogalom, a kimentek hasznosságuk szerint sorba rendezhetQk, és a leghasznosabbat választjuk
Várható hasznosság modell: számol a bizonytalansággal (állampapírt is elértéktelenítheti egy hiperinfláció és akkor inkább ékszerbe kell fektetni), eseményhez valamilyen valószínqséget rendelünk, relatív gyakoriság, szubjektív hit, logikai értelmezés, legjobb várható hasznosságút választjuk
Mi a helyzet a valóságban? A modell kritikája: néha a kisebb várható hasznút választjuk a kockázatosabb, de nagyobb várható hasznú helyett, példa: pénzérme feldobás, pénz hasznossága nem egyenesen arányos az értékével 20-120 Ft, 20 000 000-20 000 100 Ft
- ugyanannyi pénz hasznosságát, ha elveszítjük, nagyobbnak érezzük
- fizikai, objektív helyzet - szubjektív leképezQdése, valószínqség objektív - szubjektív becslés, szubjektíven elvárt hasznosság szerint döntünk, nem számolunk az összes lehetQséggel és következménnyel, info hiány
Viselkedés egyéb meghatározói: irracionális cselekvések (cigiznek, miközben egészséges életre vágynak), szubjektív célok , személyes kapcsolatok, énvédelem, hatalmi motivációk, morális elvárások
II. Stratégiai döntések
- Játékelmélet: optimális megoldások, legjobb stratégia keresése, a többiek döntésétQl függ a kimenet
- Fogoly-dilemma helyzet, egyéni racionalitás - közös érdek ütközik
Kölcsönös függés helyzetben: verseny (konfliktus, hidegháború), együttmqködés
III.A korlátozott racionalitás elmélete
Herbert Simon: teljes racionalitás nem tartható a gazdasági elméletekben, torzítások szisztematikusak és az ember természetébQl fakadnak, döntéshozó képességünk és (memória, logikai, számítási) kapacitásunk korlátos
Torzítások
az ítéletalkotás torzításai: valószínqségi heurisztikák, a problémamegjelenítés hibái: megfogalmazás, döntési helyzet megoldásának a hibái: bizonytalankodás, kétségek, összeegyeztethetetlen vágyak, hiányos információk
Hogyan döntünk a gyakorlatban?
n keresés és megelégedésre való törekvés , elvárás az elfogadható alternatívára , ha ilyet talál, abbahagyja a keresést , nem optimalizálás, maga az igényszint is folyton változik
Hétköznapi döntések
gyakran nem tudatos, szokások, tanulás, kondicionálás, például az alapvetQ fogyasztási cikkek vásárlása gyakori, nem nagy összegq vásárlás, szokásvezérelt, szubjektív tényezQk, heurisztikák befolyásolják (barátok mit vesznek, megelégedettség)
3. Leíró elméletek (A korlátozott racionalitás elmélete)
HOGYAN DÖNTÜNK A VALÓSÁGBAN?
Heurisztikák: egyszerqsített info feldolgozás, kognitív illúziók a statisztikai összefüggésekkel kapcsolatban, modell a világról, általában helyes, de nem mindig ésszerq és kognitív szempontból gazdaságos, de nem optimalizáló
HEURISZTIKUS TORZÍTÁSOK
1) HozzáférhetQségi heurisztika: korábbi tapasztalatunk az elQfordulási gyakoriságról, könnyen elQhívhatót gyakoribbnak tartjuk
2) Rögzítés és igazítás heurisztikája: az elsQ info súlya nagy, késQbbi info-kat a korábbiakhoz igazítjuk, mérjük
3) Reprezentativitás heurisztikája: Milyen jól reprezentálja az okot a tünet?, szubjektíve jellegzetes tünetekbQl diagnózis, például nagy kockázatú hiteleknél, új munkaerQ felvételekor külsQ jegyek alapján döntünk
Mintanagyság: figyelmen kívül hagyjuk, nagy mintánál egyre valószínqbb, hogy az elméleti valószínqséghez közelít a tényleges gyakoriság, kis mintáknál is az elméleti értéket várjuk
Oksági következtetések: egymás után következQ események között oksági viszonyt látunk , oksági sémában tudunk legjobban problémákat értelmezni
A játékos tévedése: a véletlen eseményekben is szabályszerqséget látnak, játékkaszinó, rossz vállalkozásban való bennragadás
Szubjektív valószínqség: szisztematikus torzítás, szakértQk is tévednek, túl biztosak vagyunk, ritka események alábecslése, bizonytalan helyzetben hozott döntések kockázatát alábecsüljük, biztosítások paradoxona
Véletlen regresszió magyarázata: normál eloszlású eseményeknél a szélsQséges értékek után várható a középértékhez közelítés, nem vesszük figyelembe és oksági magyarázatot keresünk, önbeteljesítQ jóslat
Valószínqségi becslések elégtelen kiigazítása: Az új információk hatására nem csökken a bizonytalanságunk kellQ mértékben, Túl konzervatívak vagyunk, Állandó halogatás versenyképességet ronthatja
Tranzitivitás megsértése
Tranzitivitás: A>B és B>C akkor A>C
DÖNTÉSI HEURISZTIKÁK
1) Kitüntetett dimenziók heurisztikája: racionális, minden releváns szempont mérlegelése, túl bonyolult, kiválasztunk egy-két szempontot és azok alapján döntünk, mi lesz a döntQ szempont?
2) Invariancia megsértése: (invariancia: egy helyzet bárhonnan nézzük ugyanaz)
A helyzet megfogalmazása: a megfogalmazástól függQen máshogy értékeljük a helyzetet, az elsQnél kockázatkerülQk, a másodiknál kockázatvállalók
3) A hasznosság szubjektív érzete
Ugyanakkora pénz elvesztése jobban megrendít, mint amennyire örülünk a megnyerésének. Minél nagyobb összeghez adunk 1000 Ft-ot, annál kevésbé örülünk neki. Több kisebb nyereségnek jobban örülünk, mint egy nagynak. Veszteségnél pont fordítva. Nyereségnél kockázatkerülQbbek, veszteségnél kockázatvállalóbbak vagyunk.
4) Preferenciák
racionális döntések alapja: tudatos, egyértelmq, állandó
Valójában: változékonyak, nem mindig racionálisak, megszokás, elQzetes elkötelezQdés, manipuláció, szükségleteink igazítása a lehetQségekhez, függQség, kényszeres fogyasztás
A TORZÍTÁSOK MAKROSZINTp HATÁSAI: bennragadás a veszteséges vállalkozásban, a kiadások mennyiségének figyelmen kívül hagyása, irreális árak, a rossz minQségq áruk drágasága
4. TÁRSADALMI SZINTp JELENSÉGEK (A RACIONALITÁSON TÚL)
CIKLIKUSSÁG: ideális érték körüli ingadozás, túllépés, általános modell sokféle jelenségre, a termosztát, példák: hajó utasai, védQoltás, egyetemi képzés, evés-ivás
KRITIKUS TÖMEGHATÁS: az emberek viselkedése attól függ, hogy hányan viselkednek hasonlóan , kritikus tömeg/szám/arány , ha elértük a kritikus tömeget a folyamat/aktivitás önfenntartó lesz , példák: haldokló szeminárium, keresztezQdés, buli, biciklizés
KRITIKUS TÖMEG: alosztályai: 1. önmagát létrehozó folyamat (buli), 2. önmagát felszámoló folyamat (tragacsok), lecserélQdés (vándorlás)
Várakozási hatások:
1.Önmegtagadó jóslat : Nem következik be, mert mindenki pont az ellenkezQjét teszi, Példák: zsúfolt esemény, hóvihar-közlekedés, buliba hozott ital
2.Önkiigazító várakozások: Mások gondolkodását bekalkulálva kiegyensúlyozódnak a várakozások, Példa: buliba vitt ital-étel
3.ÖnmegerQsítQ jelzések: Ha mindenki hisz benne, akkor tényleg úgy lesz, Példa: mentolos cigi csomagolása
4.Önmagukat kikényszerítQ konvenciók, szabályok: Bármilyen szabály jobb, mint ha nincs szabály, Szabályokat egyszerqen betartjuk, Példák: óraátállítás, közlekedés
Társadalmi szerzQdés, Példa: baleset, matrac, A saját ügyeivel mindenki szívesebben törQdik, mint a másokéival , Erre megoldás a társadalmi szerzQdés, Kikényszerített együttmqködés, Jogok, szerzQdések, szabályozások, rendQrség, stb.
Miért nehéz betartani?: Kicsi a hozzájárulás, Idegenek javára kell lemondani, Potyázók-balekok, Mindenki együtt kell mqködjön, Nem mindenkit érint egyformán
Erkölcs: belsQvé vált viselkedési norma- és szabályrendszer , büntetés nélkül betartjuk, leegyszerqsíti a döntéseket, szemben állhat az egyéni racionalitással , Példa: albérlet
5. ADÓCSALÁS
Összetett jelenség: gazdasági, társadalmi , pszichológiai tényezQk
Fogalma: (1) Adóelkerülés: adótörvény szellemét sérti, de legális. (2) Adócsalás: törvénytelen eszközök használata.
Az adózás funkciója: forrás a közjavakra, mérsékli a jövedelmi egyenlQtlenségeket, segít a gazdasági ciklusok ellenQrzésében
Miért fontos kérdés?: elengedhetetlen az adózás, nehéz behajtani, az egész világon gond, az állam bevételkiesése jelentQs, gazdasági bqncselekmény
Legnépszerqbb csalástípusok: fekete munka, számlaadás nélküli áru és szolgáltatás csere
AZ ADÓCSALÁS GAZDASÁGI MEGHATÁROZÓI
(1) Az adóelvonás mértéke (Laffer-görbe) (2) az adórendszer, adószerkezet helyes kialakítása (Közvetlen-közvetett adók, Központi-helyi adók) (3) döntéselmélet (csalunk, ha az így elérhetQ jövedelem a várható büntetés levonásával is nagyobb, mint a becsületesen szerezhetQ jövedelem)Az elrettentés sikere függ: a büntetés nagyságától, a lebukás valószínqségétQl (4) játékelmélet (sok szereplQs fogoly-dilemma helyzet)
AZ ADÓCSALÁS TÁRSADALMI TÉNYEZPI
Társadalmi normák, Normakövetés, Ha a nem fizetés a norma, akkor nem fizetnek
"Aki vinni akarja valamire, az rákényszerül, hogy egyes szabályokat áthágjon."
Normaválságok: (Anómia): a társadalmi normák gyengülnek, korábbi társadalmi rend felborul, feszültség és szocializációs zavarok
Szociológiai felmérések: a magyar társadalom szélsQségesen individualista, a közösségi érzés alacsony, kevesebb közeli baráti kapcsolat, mint nyugat-európában vagy USA-ban, szoros kapcsolat fQleg a családon belül
Az adócsalás gyakorisága: minél több az adócsalás egy adott idQszakban, annál hajlamosabbak az emberek csalni , a mérés problémája, USA: GNP 3-5 %-a és 25-33 %-a közé becsülik
Egyéb pszichológiai tényezQk: Hozzájárulás jelentéktelensége, Összetartozás érzés hiánya, Bizalmatlanság
AZ ADÓZÁS HATÉKONYSÁGA
Befolyásoló tényezQk: adók kivetése eltorzíthatja a vásárlói választásokat, az adóztatás túl nagy adminisztrációs költség, a társadalom mennyire tartja helyesnek, ésszerqnek
Magyarok véleménye: a) Egy demokratikus állam annyi adót szed az állampolgároktól, hogy a társadalom számára szükséges, a piac által fel nem vállalt feladatokat elláthassa. b) Az adóbevételeket a magyar állam is a társadalom számára szükséges, a piac által fel nem vállalt feladatok ellátására fordítja. Magyar vizsgálatban kapott válasz: a) 83 % egyetért és b) 3 % ért egyet
Közép-kelet európai vizsgálat :Magyarországon a legelégedetlenebbek az emberek a gazdasági és politikai rendszerrel, Az adócsalás a polgári ellenállás egy formája is lehet
AZ ADÓRENDSZER ÉSZLELT IGAZSÁGOSSÁGA
n azonos jövedelmqek egyformán adózzanak (horizontális egyenlQség), eltérQek eltérQen (vertikális egyenlQség), azonos jövedelmeknél sem valósul meg, vállalkozók valószínqleg többet csalnak, azonos bevallott jövedelem mellett többet költenek
AZ ADÓCSALÁS MORÁLIS MEGÍTÉLÉSE: nem tekintik komoly bqncselekménynek, "Nincs abban semmi rossz, ha valaki kihasználja az adótörvények kiskapuit."
Kognitív disszonancia: az összeegyeztethetetlen tudattartalmak feszültséget okoznak, egyiket vagy mindkettQt módosítjuk, "én becsületes vagyok", akkor az adócsalás sem bqn, minél kevésbé ítéljük el, annál inkább csináljuk, és kevésbé ítéljük el.
6. A pénz pszichológiája (Gazdasági szocializáció)
A gazdaságban a pénz: a) általános csereeszköz b) vagyon, felhalmozás eszköze c) értékmérQ
Pszichológiai szempontból: jutalom, általános megerQsítQ, észlelési torzulás , forrása számít, szokások, jelentésdimenziók, szimbólum: siker, hatalom, biztonság, szabadság, jólét, énkép, önértékelés
Énkép Pénzzel kapcsolatos attitqd Bizalmatlan Az üzleti életben mindenki megvásárolható. Státusra törekvQ A siker mértéke, hogy másokhoz képest mennyit keresek. Alacsony önértékelésq Fontos, hogy drága ruhákat viseljek. Irigy A gazdagok közönségesek és utálatosak.
Kóros bánásmód a pénzzel: Neurotikus jellemzQk:
önvizsgálat és konfliktus helyett, pénzzel intézzük el azt, amit emberileg kellene, valódi emberi kapcsolatok helyett, érzelmi egyensúly
Tipikus kóros viselkedések: Kényszeresen takarékos , Önfeladó, Kényszeresen jó üzletet hajhászó, Fanatikus gyqjtQ, KöltekezQ, Szerencsejátékos , Mágnás
Hatalom: manipulátor, birodalomépítQ, keresztapa
Szeretet: megvásárolja a szeretetet, eladja a szeretetet, ellopja a szeretetet
Szabadság: megveszi a szabadságot, harcol a pénz uralma ellen
A neurotikus tünetek : legalizálódhatnak, gazdasági hatóerQvé válhatnak
Lásd: szerencsejáték, állandó árleszállítás, reklámok













7.A TULAJDON PSZICHOLÓGIÁJA
Tulajdonlás: anyagi javak birtoklása, kizárólagos használat, források szqkösségébQl ered, társas együttmqködés, potyázók üldözése, tulajdonjog, törvények szabályozzák
Társadalmi normák: mit kell, illik birtokolni, mi a normális adott csoportban (pl. bölcsész, üzletember), összehasonlítási alap (szegényes-luxus), a norma elvárásoknak igyekszünk megfelelni
Biol+,µ¶b

z

|

~

*
.
Hxz|„ˆÐÔ^xŽ’ÎÒâäðò :>h–œ¤ÄÄóçóçóÜÑÍóçó¿±çóçóçóÜó¨ó¨ó¨óœóœóœóóƒyqj

hì`hÊîhì`hÊî5hì`h).Y5>*hì`hÊî5>*hì`h).Y56CJ]aJhì`hÊî5CJaJhì`5CJaJhì`hì`5>*CJaJhì`h).Y5>*CJaJhì` hì`hì`CJaJ hì`h).YCJaJhì`hì`5CJaJhì`h).Y5CJaJ'-§b

€
¼
f H^x¶ðœÄòÈðáÒÒÒô´Òô´¥–––– $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gdÊî $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gdì` $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd).Y<:V:þþÄƖ˜P t¬vxÔ vL€ÄÈîòrºÐœžª¬8:Vhœ üfj–¦öú
-D-H-b-f-Œ- -æ-ê-ø-ü-` € ‚ $!öïöïãÕÉãÀãÀÉãÕãÀãÀãÀ㲧ãÀãÀãÀãÀã§ãÀãÀãÀã§ãžãɞãÀã§ãÀãžã“§ã hì`hÊîCJaJhÞd€5CJaJ hì`h).YCJaJhì`hÊî5>*CJaJhì`5CJaJhì`hÊî5CJaJhì`h).Y5>*CJaJhì`h).Y5CJaJ

hì`hÊî jàðhì`hÊî:ÈP Ê t¬ÔxL€rºÐ
FŒÄHzànœÜVðááÒááááÒááÒáááááááááááá $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd).YVh–¦Œ- -` ‚ ú!"Œ#¾#Þ%ü%*&f&¾(ð(†)ð)R*r*
,ðáðáðáðáðáðáðáÒððáááðá $¤ ¤[$\$a$gdÊî $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd).Y$!(!@!€!¾!À!ú!"ž"¢"Ð"Ô"#

#D#H#Œ#’#¾#ò# $$N$r$†$Š$¶$º$à$

%J%v%²%& &*&0&d&f&–&¾(À(Â(ð(R*r*
,öêáÕáÕÊÕáÕáÕáÕáÕ¿ÊêÕöêöÕêÕöêöêöêÕáÕ³§›Õƒ§›Õuhì`h).Y5>*CJaJhì`hì`>*CJaJhì`h^ 5CJaJhì`h).Y>*CJaJhì`h^ >*CJaJhì`hÊî>*CJaJ hì`hÊîCJaJ hì`h).YCJaJhì`h).Y5CJaJhì`5CJaJhì`hÊî5CJaJhÞd€5CJaJ.
,J,ì,-à. 1è3ô485®7š8²80:¸:V;¨;Z=p=’>±>e?ðáÒÃÃÃÃááôááôá´á´á $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gdì` $¤ ¤[$\$a$gd^  $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd^ 
,–,¬,¼,Ä,ì, --2-6-x-¨-ê-8.z.à.ø.//º/ú/V0˜0¸0ø0 1Ò1Ö1†2È2æ2(3”3–3 4#4`44™4›4Ï4Ð4j6n6Â6Æ6"7&7V7˜7®7è7ê7ì7=8?8P8R8óçóçóÙËÀ´çó´óçó©À´ó´ó´ó´óÀ´ó´ó´ó´ó´ó´ó´ó´ó ó ó ó ó˒´ó´ó´hì`hì`5>*CJaJhì`5CJaJ hì`hì`CJaJhì`hì`5CJaJ hì`h).YCJaJhì`h).Y5>*CJaJhì`h^ 5>*CJaJhì`h^ 5CJaJhì`h).Y5CJaJ9R8g8i8r8t8†8ˆ8š8ž8²8ò8ô8V:d:¸:ð:ò:4;8;T;V;^;¨;8<<<|<¾>’>±>Ú>Ü>??)?+?e?y?Ž?®?@xAêA$B*CJaJ

hì`h).YhuEhuE5;>*hì`hì`5>*CJaJhì`h).Y5>*CJaJhì`5CJaJhì`h).Y>*CJaJhì`hì`>*CJaJhì`hì`5CJaJhì`h).Y5CJaJ1e?y?xAêA$BèCDEF¬GI8J4KÞLrNüOP=PSPR¼RÚSTðáÒÒÃðáÃðÃÃÃÃÃÃðáðáðÃð $¤ ¤[$\$a$gduE $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd).YB@B~B‚BÀBC$ChCèCDDZDÂDÆDEdEfE˜EFDFHF\FžFöFúFªG¬GÄGÆGöGüG¼HÀHIIIFIJIÆIÊI6J\J`JÆJÈJâJæJ2KbKdK”K˜KÂKÆKîKòK(L,L¨L¬LòæÚæÚæÚæÚÌÁ¹­¤­Á™æÚÁ™ÚæÚæÚ¤ÌòÚæÚæÚÌòÌòÚæÚÌòÚæÚæÚÌòÚæÚæÚæÚæÚæ huEhuECJaJhuE5CJaJhì`h).Y5CJaJ huECJaJ huEh).YCJaJhuEh).Y5>*CJaJhuEh).Y5CJaJhuEhuE5CJaJhuEhuE5>*CJaJ<¬LÞLM MÔMØMDNHNpNÌNÒN(OjOœO OúOP=PSP{PºP¼PóPõPR"R$RPRìRðR$SfSÚSÜSTdTeT–V˜V¶VîVüVW*CJaJhuEh).Y5>*CJaJhuEh).Y5CJaJ/T–V¶V(W„XàYNZ˜[] ^È^ð_æ`ºacÔd fpgŠgðáððÒô´´á´´´´´´´¥ $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gdÞd€ $¤ ¤[$\$a$gdÞd€ $¤ ¤[$\$a$gd[df $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd).Y W¤WÐWÔWêWîW@XDX„XÈXÞYàYæYZ"ZJZLZNZdZhZ¸Z¼Z[[["[–[´[¾[Â[L\P\„\ˆ\]] ]Ž]]öêöêöêöêÜÐÜƼƼƱ£•‰}‰}‰}‰£r•‰}‰}‰}j‰bhÞd€h).Y5hÞd€hÞd€5 hÞd€5>*CJaJhÞd€hÞd€5CJaJhÞd€h).Y5CJaJhÞd€hÞd€5>*CJaJhÞd€h).Y5>*CJaJhÞd€h).Y5>*\hÞd€h).Y5>*hÞd€hÞd€5>*h[dfh[df5CJaJh[dfh[df5>*CJaJhì`h).Y5CJaJh[df5CJaJ&]¬]°]Ä]Æ]Ê]ž^ ^È^Ì^ò^ö^l_p_î_ð_ô_"`&`¨`¬`æ`ê` aataxa¸aºa¾abbvbzbºb¾bþb(c,cXc\cÞcâc*d.dhdldÒdÔdee,e0elepee”eÎeÒe

ff f†fÀföfúfLgPgngpgòæÚæÚæÚÏÄò¶ÚæÚòĶæÚæÚÄò¶ÚæÚòÄò¶ÚæÚæÚò¶ÚæÚæÚæÚæÚòÚæÚæÚæÚæÚæÚò¶ÚæÚæÚæÚòhÞd€hÞd€5>*CJaJ hÞd€5>*CJaJ hÞd€hÞd€CJaJhÞd€h).Y5CJaJhÞd€hÞd€5CJaJhÞd€h).Y5>*CJaJEpgvgŠg®gÈgÞgâg h$h–h˜hüh"i&iPiži¢iöiøi j$jVj|j¦jªj¬jðj kVkXkvkÐkÒklNlPlhlllÔlÖlØlm

m2m6mZm\mNnPn†nˆn´n¸nîn ooo\oòèÜÐÜÐÜÐÜÐÜ´ÐÜÐÜÂÜÐÜÐÜÐÜÐÜ´Ðܦš‘š‘š‘ÐÜÐÜÐÜÐÜÐÜÐÜÐܚ‘š‘hE
ë5CJaJhì`h).Y5CJaJhE
ëh).Y5:CJaJhE
ëhE
ë5>*CJaJhE
ëh).Y5>*CJaJhE
ëhE
ë5CJaJhE
ëh).Y5CJaJhE
ëh).Y5>*hE
ëhE
ë5>*KH$\9Šghühøi kÒkl^o opnpïpVs¶tˆu¶u wy¯yÔyä{

}ø~ðððððáÒáÒÒððððáÒððáÃðð $¤ ¤[$\$a$gdE
ë $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gdE
ë\oÂoÆoÞoâonp|p~p„p§pÇpÉpïpqqrzrssTs†sŠs2t6tZt^t´tðtòt.u2ufujuˆuàuâuHvNvjv¬v w8w
}6}8}²}¶}ú}þ}b~óêóêóÜÐÄÐÄÐĶÜÄÐÄÐĶÜÄÐÄÐĶÐÄÐÄÐÄóêóêóêóÄÐÄÐÄÐÄÐÄÐÄóÄÐÄÐÄÐÄÐÄÐÄÐĶÜÄÐÄÐÄhE
ëh).Y5>*CJaJhE
ëh).Y5CJaJhE
ëhE
ë5CJaJhE
ëhE
ë5>*CJaJhE
ë5CJaJhì`h).Y5CJaJHb~f~ô~ö~ø~þ~(,Z\^ˆŠº¼øú€H€J€„€ˆ€®€²€Î€Ò€â€æ€

x~ˆŒ¢¤æèT‚V‚ä‚æ‚Zƒ\ƒ¸ƒóçÞд´´¦˜Œ€Œ€Œ¦uŒ€Œ€Œ€Œ€Œ€Œ€Œ€Œ¦Œ€Œ€Œ€Œ€Œ h'E”5>*CJaJh'E”h'E”5CJaJh'E”h).Y5CJaJh'E”h'E”5>*CJaJh'E”h).Y5>*CJaJh'E”h).Y;>*CJaJh'E”h'E”;>*CJaJhE
ëh).Y5>*CJaJhE
ë5CJaJhE
ëh).Y5CJaJhE
ëhE
ë5CJaJ,ø~^ €¤¸ƒ„*…\†À†b‡Þ‡nˆÜˆÞˆàˆâˆäˆæˆèˆêˆìˆîˆðˆòˆôˆðððáðáðððððáÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒ $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gd'E”¸ƒèƒêƒìƒ„Z„^„¼„À„Ä„…*…^…b……¨…è…&†H†L†Z†j†n†„†ˆ†¤†¨†¾†Ð†Ò†
‡0‡4‡`‡t‡x‡¨‡Ü‡Þ‡
ˆ2ˆlˆnˆ–ˆÈˆÜˆôˆöˆøˆ.‰õíâõÖÊÖÊÖÊÖõâÖÊÖÊÖÊÖ¼®ÖÊÖÊÖ¼®ÊÖÊÖ¼®ÊÖ¼ÖÊÖ¼ÖÊÖ¥ž’†håošh).Y>*CJaJhåošhåoš>*CJaJ

hì`h).Yh'E”5CJaJh'E”h'E”5>*CJaJh'E”h).Y5>*CJaJh'E”h'E”5CJaJh'E”h).Y5CJaJ h'E”h'E”CJaJ h'E”CJaJ h'E”h).YCJaJ1ôˆöˆ.‰|Šø‹²¼2¾v¿>À\Á¬Âþ’ÅöÆöÇ|ɦʴËZÍÜÎnÑ÷èÙÙÙÙÙÙÊÊÊʻ軻¬ÊÊ» $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gdW/Õ $¤ ¤[$\$a$gd).Y $¤ ¤[$\$a$gdåoš $¤ ¤[$\$a$gd).Y $a$gd).Y .‰D‰|Š Š ‹"‹Œ¼²¼Ä¼æ¼2½L½N½˜½š½2¾f¾v¿ª¿®¿Ü¿à¿À<À>ÀhÀZÁrÁªÂ òĴĐŒżÅ
Æ

Æ.Æ0ÆHÆJƌƎƶƸÆòéòéàéÞéòéàéÏéàéòéÁµ©µ©é©éééÏ靏ƒsƒsƒsƒsƒs-hW/ÕhW/Õ5CJaJmH sH hW/ÕhW/Õ5CJaJhW/ÕhW/Õ5>*CJaJhì`h).Y5CJaJhåošh).Y5CJaJhåošhåoš5CJaJhåošh).Y5>*CJaJ jàðhåošhåoš5CJaJUhW/Õ5CJaJhåoš5CJaJhW/Õhåoš5>*CJaJ-ógiai adottság: birtoklási ösztön, evolúciós magyarázat, túlélési esélyek maximalizálása
Altuizmus: látszólag ellentmond a birtoklási ösztönnek, önzetlen ajándékozás ( lemondunk a tárgyról, egyéni és csoport haszon. Ajándékozás: jó kapcsolat fenntartása, viszonosság, lekenyerezés
Tulajdon az egyéb életében: Gyermekkor és éntudat: tárgyállandóság, mozgás, észlelés, átmeneti tárgy, az enyém és a tied fogalma, dominancia sorrend, gyqjtögetés
A tulajdontárgyak szerepe : 1) Használati eszközök , 2) Szimbolikus jelentés: (karóra, mobil, autó)
énkiterjesztés, énkép: én = amit magaménak érzek, fontos birtoktárgyainkat énünk kiterjesztett részének érezzük, védjük, mint testi épségünket
önértékelés: összehasonlítás másokkal szemben, értékrendszerek: a vagyon mennyire fontos, kultúra és egyéniség hatása, gazdaok és szegények eltérQ véleménye, énvédelem
identitás, egyéniség, attitqdök, értékek
státusszimbólumok: egyéniség, attitüdök, értékrend, csoporttagság kifejezése, tárgyak, kinézet, öltözködés, viselkedés, beszédstílusm identitást, életstílust választunk, a tárgyak jelentése társadalmilag meghatározott ( szimbolikus jelentés, segít eligazodni a társas világban, idegen kultúrában nehéz tájékozódni, benyomáskeltés
Öltözékünk kommunikál: társadalmi hovatartozás, foglalkozás, anyagi viszonyok, nemi szerep, politikai-ideológiai beállítódás, esztétikai igények , szqkebb csoporttagság, életmód
Életkor: gyerek: játékok, fiatalok: identitás, idQsek: múlt emlékei. Nemi szerepek: férfiak: cselekvés, nQk: társas kapcsolatok
ANYAGIASSÁG: (a) anyagiasság mint végsQ cél, (b) anyagiasság mint eszköz. Anyagiasság mint cél összetevQi: birtoklás-központúság, a birtoklás a boldogság forrása, a siker meghatározója, mércéje
Az anyagiasság paradoxona: pozitív-negatív oldal, öncélként negatív lehet, szorongás, betegségek, nem hoz boldogságot, társaskapcsolatok feláldozása
8. TPZSDE ÉS SZERENCSEJÁTÉK: mindkét területen az események kimenetele bizonytalan, fQleg a szerencsén múlik, de bejósolhatónak véljük
André Kostolany TQzsdepszichológia (1992): árfolyam nem az értékpapír valódi értékét tükrözi, hanem a bizalmat, általános illúzió: az árfolyam emelkedését várjuk, tanácsa: fantázia, tömeg viselkedését bejósolni
Soros György A pénz alkímiája (1996): a tQzsdén hipotéziseket tesztelünk, tévedés: a gazdasági folyamatok az egyensúly felé haladnak, a kereslet-kínálat a piaci résztvevQk várakozásaitól függ
Gondolkodás a tQzsdén: két irány: a; a helyzet megértése, jól dönteni , értelmezések alapján döntés, b; döntések befolyásolják az események menetét. Az árfolyam nem csak a gazdasági eseményekkel függ össze, pszichológiai tényezQk érvényesülnek, a téveszmék kioltják egymást, vagy kialakul egy uralkodó hiedelem, ami megvalósul
A tQzsde szereplQi: 1. névtelen tQzsdézQk tömege: nincs kellQ információ, nincs lélekjelenlét, laikus viselkedés, Qk a vesztesek. Laikus reagálási módok: bizonyosság keresése, veszteségtQl való félelem, (1) "reszketQ kezqek" (túl hamar adnak el, ezzel pánikot keltenek) (2) "görcsös kezqek" (túl késQn, de még a leszállóágban adnak el, mert nem bírják a feszültséget) 2. bennfentesek: bennfentes információk, nagyban játszanak, kivárnak, árral szemben úsznak.
A tQzsde kiszámíthatatlansága: elQreláthatatlan gazdasági-politikai események, egyenlQtlen információeloszlás, várakozások, elQfeltevések, téves döntések, manipulációk
A tQzsdefolyamatok lefékezése: a fejvesztettség pánikos válthat ki, veszélyes ingadozások, tQzsde krachok ellen beépített fékek, napi indexmozgás korlátozott, tQzsde bezárása
Szerencsejáték: 2000-ben a Szerencsejáték Rt. árbevétele 60 milliárd Ft, a magyar piacon a részesedése 60-70 %, az állami jövedelem 28 milliárd Ft, költségvetési bevétel 1 ezreléke (a turisztikai adóból 4,5 milliárd, a súlyadóból 5 milliárd jött be)
A szerencse fogalma: véletlen a jövQ bizonytalansága, kedvezQ fordulat = szerencse A játék fogalma: szerepek, képességek, viselkedések begyakorlása, kilépés a való világ kényszereibQl, feszültségek kiélése, levezetése, önszabályozás tanulása, bizonytalanság pozitív kihívása
A SZERENCSEJÁTÉK PSZICHOLÓGIÁJA: Mágikus világkép: kifürkészni a titkos törvényeket, nyerQ szisztémák, Kontroll hit: mi irányítjuk sorsunkat, a véletlent is irányíthatónak véljük, Ok-okozat képzés: elménk mindenben ok-okozatot lát, keres, babonák
Szerencsejátékok: 1) csak a szerencsén múlik: Kártya, kocka, Rulett, NyerQgép, Számsorsjáték. 2) ügyességen és szerencsén múlik: Verseny-/sportfogadások, Ügyességi/ismereti vetélkedQk
Játékszenvedély: normál, pozitív játék, szerencsejáték önmagában pozitív, szélsQséges mértékben: realitásvesztés, kényszeresen játszik, elvonási tünetek, ha nem játszhat: remeg, rémálmok, fáj a feje
Szenvedélyes játékos: lakosság kevesebb, mint 1 %-a, heti 15-30 órát tölt játékkal, zárásig marad, minden pénzét eljátssza, adósság, szegényebb, alacsonyabb státuszúak, örömtelen munka, anyagi és egyéb problémáik megoldását keresik
Manipulálás: csalás és befolyásolás, játékkedv fokozása, tudatállapot módosítása, ha nem tudatosul nem lehet ellene védekezni, kevésbé tudatos emberek könnyebben manipulálhatók, gyerekek, képzetlenek, krízisben lévQk
Játéktermek: tudatállapot áthangoló szín-, hang- és fényhatások - félhomály, misztikus hangulat
A játékok: - a legQsibb ösztönöket mozgatják meg - harc, gyilkolás, verseny, üldözés-menekülés
A kaszinókban: - gazdagság, elitség jelei - elegáns ruhák, vonzó nQk/férfiak, csillogás - VIP-érzet - luxus hangulat, finom ételek-italok
Az eredmény: - a hangulat magával ragad - normál tudatunk, realitásérzékünk kikapcsol -olyat teszünk, amit egyébként nem tennénk
Számsorsjáték - 2000-ben a Szerencsejáték Rt. legnagyobb bevétele a számsorsjátékokból (33 %) - játékszenvedélyt kevéssé vált ki - késleltetés csökkenti az impulzivitást
A lottó nyeremények paradoxona A nagy nyeremény károsíthat: - testileg (szívinfarktus) - lelkileg (pszichés élet, kapcsolatok, motivációk, értelmetlen viselkedések, eszetlen költekezés) - külön stáb segíti a nyertest pénzügyi és lelki tanácsokkal!
MOTIVÁCIÓ - játék öröme  kockázatvállalás - pénzszerzés munka nélkül - a játék társas jellege: - verseny - puszta együttlét
Versenyhelyzet - társ kell a játékhoz - leszelídült harc -könnyen átmegy valódi harcba - kitqnni vágyás - hatalomért versengünk (fQnök)  fogadás - egyenlQtlen esélyek - fokozott csalás veszély
Puszta társas együttlét - örömfokozó - feszültségoldás - információ csere - játékkedv társaságban megnQ - klubok, lottózó társaságok, játéktermi törzsvendégek - lottószám húzás show mqsor
9. A fogyasztói magatartás
A fogyasztás gazdasági modellje - Fogyasztás = javak végsQ felhasználása. Jövedelem= megtakarítás + fogyasztás (ruha, élelmiszer, lakás, üdülés)
A racionális fogyasztó modellje - maximális szükséglet kielégítés - jövedelem legjobb felhasználása  átlagos fogyasztót feltételez, legnagyobb hasznosság elérése, hasznosság = szükségletek különbözQ kielégítési módjaiból fakadó élvezet, preferencia, rangsorol, preferenciák = egyes szükséglet kielégítési módok mennyire vonzóak, szuverén, jól informált, minden elvárás sérül a valóságban
A fogyasztást befolyásoló gazdasági tényezQk: a csökkenQ élvezetek elve: az elfogyasztott mennyiséggel csökken a jószág nyújtotta élvezet (MU)
A fogyasztó választását meghatározza: - jövedelme: ha nQ a jövedelem, nQ a fogyasztás, normáljószágok, luxusjószágok: a jövedelem növekedésével aránytalanul nQ a fogyasztásuk, alacsonyabb rendq jószágok: csökken a fogyasztásuk - piaci ár : ha csökken az ár általában nQ a fogyasztás, tömegtermelés, nyájhatás = ár azonos, mégis nQ a fogyasztás (divat), sznobhatás = árcsökkenésre fogyasztás csökken, téves minQségítélet = ár alapján következtetünk a minQségre.
A piac mint önszabályozó rendszer: mindenki egyéni érdekeket követ, spontán kialakul a kereslet-kínálat, fogyasztók szabályozzák a gyártókat
A fogyasztás pszichológiai mozgatórugói: Analitikus pszichológia: ösztönén ( impulzív, ego ( racionális, felettes én korlátoz ( túlkorlátozó
Szükségletek hierarchiája  önfenntartás: táplálkozás, ruházkodás  biztonság: otthonteremtés  csoporthoz tartozás: divatkövetés, elismertség: státuszfogyasztás, önmegvalósítás: sport, önképzés.
Unalomqzés és újdonság: minden szükséglet kielégült, általános hiányérzet, unalomqzQ tevékenységek, keresQ-kutató viselkedés (plázázás), lényeg az újdonság
Hiányérzet és komfortérzet: Hiányérzet: kielégítetlen szükséglet növeli az aktivációs szintet, motivál, feszültség marad, kellemetlen érzés, amíg ki nem elégül, kielégülés kellemes érzés, motiváció megszqnik. Komfortérzet: örömszerzés motivál, nincs leállító mechanizmus ( túlfogyasztás
Jóléti fogyasztás: jólét= boldogság, ha minden igény kielégített, nincs örömérzet, nincs hiányállapot, csökkenQ élvezetek elve, szükséglet kielégítés elhalasztása fokozza az örömöt
Létminimum: minimális szükséglete fogalma a társadalmi jólét és kultúra függvénye, normális társadalmi tagság fenntartásához szükséges fogyasztás, életvitel
FOGYASZTÓI DÖNTÉSEK - Probléma felismerés: szükségletek megállapítása, ki akarom e elégíteni, hogyan, milyen szempontok alapján fogok választani  Információkeresés: alternatívák, árak, minQség, emlékezetbQl és külsQ forrásból, teljes körq informáltság ált. lehetetlen - Alternatívák kiértékelése: saját szempontjaim alapján, rangsorolás  Döntés: legnagyobb hasznosságú alt. kiválasztása
Fogyasztói döntés típusok: Teljes körq választás: minden alternatívát és szempontot figyelembe vesz, idQ és energiaigényes, gyakran szakértQkre támaszkodunk. Részleges választás: célja nem az optimális, hanem egy elfogadható döntés, csak néhány alternatívát vesz figyelembe, rangsorolja a döntési szempontokat, egyetlen szempont alapján dönt. Érzelmeken alapuló: nincs racionális mérlegelés, elQítéletek, sztereotípiák, érzelmek vezérlik, hangulat. Szokásvásárlás: alternatívákat egyáltalán nem vizsgál, régóta vásárolt termékek, idQ és energia megtakarítás
A döntést befolyásoló tényezQk: érintettség: érdeklQdés, szakértQ, drága termék. Fogyasztó értékrendje: biztonság, nemzeti öntudat, egészséges életmód. Megelégedettsége a termékkel. Attitqdök: hozzáállása a termékhez, marketing, reklám meggyQzQ ereje
Hedonisztikus fogyasztó: A jövQ fogyasztója, gazdag országok, új értékrendszer: költekezzünk, ne takarékoskodjunk, itt és most élni, életöröm áll a középpontban, média buzdítása
10. A FOGYASZTÓK BEFOLYÁSOLÁSA : MARKETING
Marketing: cél=termék és lehetséges vevQkör opt. Találkozása. Információk begyqjtése: termék jellemzQi, haszna. Piac helyzete: hasonló termékek, telítettség. Potenciális fogy.kör.
Szegmentáció: Földrajzi: régió, településméret, típus Demográfiai: kor, nem, családszerkezet, végzettség, jövedelem, foglalkozás Szociológiai/pszichológiai: társadalmi réteg, személyiség, életstílus, attitqdök, nyitottság, használat gyakorisága
Marketing stratégia kidolgozása: Célcsoport meghatározás: létezQ csop.ok megismerése, új csop.ok létrehozása. Termék pozicionálás: teret alkotni a terméknek, tudatos megkülönböztetés. Árstratégia és forgalmazás módja: olcsóság vagy luxus, nehezen elérhetQbb vonzóbb. Marketingkommunikációs stratégia: reklámok, média
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM: média: életünk legfontosabb befolyásoló csatornája, hirdetésdömping, elzárkózni lehettelen - hirdetQk  tömegigény - érdeklQdést, értékrendet alakít - csoporthoz tartozás - szükséglet kielégítés  unalomqzQ -szorongáscsökkentQ
Televízió : alvási ritmus - étkezési idQ  babysitter - napi 4 óra tévézés
REKLÁM: A reklám szerepe: -Tájékoztat, informál - Befolyásol, manipulál, érzelmet kelt
A reklámok világa - mesterséges álomvilág -látszatszabadság  költekezés - megtévesztQ nyelvezet
BEFOLYÁSOLÁS MÓDJAI - Manipuláció - Rábeszélés - MeggyQzés - Propaganda - Demagógia
MeggyQzés: (1)Alapos kiértékelés: A vevQk idQt, energiát fordítanak arra, hogy kritikusan kiértékeljék az üzenetet. Tartós változást eredményez. (2) Felszínes feldolgozás: Nincs idQ, túl sok info, a vevQk nem értékelik ki az üzenetet, ráhagyatkoznak. Itt a változás nem tartós.
A meggyQzés tényezQi: - Kontextus (vidám/szomorú mqsor van elQtte/utána) - Forrás hitelessége, vonzereje, státusa - Üzenet (tartalma, humor, fenyegetés) - Címzett (neme, kora, korábbi véleménye, intelligencia)
A NYELV SZEREPE - akaratlan félreértelmezés - szándékos félrevezetQ állítások. FélrevezetQ nyelvezet - implikáció, sugalmazás
Állítások erQssége: - információ visszatartás - körülírás  célzás - mellébeszélés - hazugság - szuperlatívuszok . Összehasonlítások: üresek, felsQfok, összhas. nélküli középfok. Passzív szerkezet: a cselekvQ elhallgatása. MegszépítQ állítások: átlagos helyett: standard
11. MUNKA ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG - Tevékenység, mely értéket állít elQ, pénzt kapunk érte, amibQl árukat és szolgáltatásokat vehetünk. -Feladat elvégzésére irányuló céltudatos tevékenység. - Az önmegvalósítás és az érvényesülés eszköze.
MunkaerQ - piacképes, produktív emberi erQforrás - a népesség gazdaságilag aktív része - az alkalmazásban állók és a munkanélküliek (aktívan munkakeresQk) együtt
MunkaerQ piaci elvek - Profit maximalizálás normája - Méltányos fizetés - Kölcsönösség normája
Miért dolgozunk? Kérdés: Folytatná-e a munkát, ha váratlanul akkora összeghez jutna, hogy egész életében kényelmesen megélhet belQle? Válasz: 80 % igen.
Miért? - 32 % hogy megtartsa az elfoglaltságát -36 % hogy elkerülje az unalmat és az egyedüllétet - 14 % munka nélkül elveszettnek érezné magát - 9 % élvezi a munkáját
A munkavállalás okai 1) KülsQ ok: hasznosat tenni, pénzt keresni 2) BelsQ ok: - a munka öröme - önbeteljesítés - társas élet, társadalmi beilleszkedés
A munkavégzés motivációs háttere - Maslow: alap és magasabb rendq motivációk - Teljesítményszükséglet - KülsQ-belsQ motiváció - Célvezéreltség - Méltányosság - Jutalmazás-büntetés - Konformizmus (társas hatások)
EGYÉNI JELLEMZPK Képességek: - Intelligencia - Kreativitás - Észlelési pontosság - Figyelemfenntartás - Mozgásos képességek Személyiség: - Extra- és introverzió - KülsQ-belsQ kontroll - A és B típusú viselkedés
Alkalmasság vizsgálat: Menete: - munkatevékenységek, munkakörök elemzése - kritériumok meghatározása - a majdani beválás elQrejelzQ tesztek - bemérik a jelentkezQ személyeket - mérik a teljesítményüket - az utóbbi kettQt összevetik - az eljárás pontosítása
Pályaválasztás - gyermekkori fantáziálás - realisztikus vágyak - identitás
Befolyásolja  nemek - társadalmi osztály - családi háttér - anyagiak - képességeink - érdeklQdésünk - intelligenciánk - személyiségünk
Pályaválasztási krízis 1) identitásdiffúzió 2) halogatók 3) korai zárás 4) foglalkozási identitás kialakul
Munkahely és stressz - Fizikai munkakörnyezet - Társas környezet - Egyéni sérülékenység - Személy-környezet megfelelés
MUNKANÉLKÜLISÉG: Munkanélküli = aki nem áll alkalmazásban, de munkavégzésre alkalmas, és aktívan keres munkát.
A munkanélküliség következményei - Gazdasági hatás - Életmód - Érzelmi hatások - Énkép, önértékelés -Lelki bajok  Bqnözés - Testi egészség - Társas élet, családi kapcsolatok - Pozitív hatások
Módosító tényezQk 1. A munkanélkülivé válás módja 2. A munkanélküli megküzdését segítQ környezet 3. Személyes, pszichológiai tényezQk
1. A munkanélkülivé válás módja: A gazdaságban a munkanélküliség oka: - MunkaerQ piaci kereslet és kínálat átmeneti egyensúlytalansága  Szerkezetváltás - Recessziós munkanélküliség
2. Környezeti tényezQk - Szociális támogatás - MunkaerQ piaci lehetQségek - Államilag támogatott programok
3. Személyes tényezQk  életkor - nemek - iskolai végzettség - anyagi helyzet - önbecsülés  kontrollosság - neurotikusság
MAGYARÁZÓ ELMÉLETEK A munka szerepe az anyagiakon túl: - idQ strukturálás, életritmus - közös társas élmények, kapcsolatok - alkotás öröme, kreativitás, kompetencia, képességek használata, sikerélmény - személyes identitás, státus  aktivitás - Szociális identitás elmélet
- Szakaszelmélet: 1. sokk, trauma, a helyzet tagadása 2. reménykedés, optimizmus 3. lemondás, depresszió, pesszimizmus 4. alkalmazkodás az új helyzethez, vagy visszatérés a munkába
Álláskeresés - Várakozás-értékesség elmélet - Tanult tehetetlenség
Makrogazdasági szinten: - Munkanélküliségi hisztéria

 PAGE 9

Hasonló témájú dokumentumok

Gazdaságpszichológia (puska méret)

- 2008-03-30 16:06:33

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.