|
Mi a kreditvadasz.hu
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
HungarySzakképzésekEurópai Üzleti Polytechnikum Gimnázium és Szakképző IskolaJogi AsszisztensSzociológiaJegyzetekkidolgozott tételek - juli
Szociologia Tételek
1.) Tárgya, alapvető szemlélete, emberképe.
A szociológia a társadalom törvényszerűségeit vizsgáló tudomány.
A társadalom valamennyi jelenségét vizsgálja, majd az elméletet összeveti a valósággal.
Alapvető szemlélete. Az ember életesélyeit nagymértékben meghatározza a társadalomban elfoglalt helye.
Emberképe: Homo szociologikusz Az ember próbál alkalmazkodni a társadalmi normákhoz, ezeket a normákat pedig a szocializáció során sajátítja el.
2) Története, társadalmi háttere.
XIX. sz –ban jött létre, mint tudomány, amely a társadalmat vizsgálja. Már az ókorban Platon foglalkozott a társadalommal. A XIX.sz előtt a jövőre „kell” társadalmat vizsgálták, míg a XIX sz-ban a Van társadalommal, a jelennel foglalkoztak.
Társadalmi háttere, az Ipari és a Polgári forradalom hatására jelentős társadalmi változások jöttek létre.
Urbanizáció, városiasodás—jelentősen nőtt a lakosság száma, az élet minősége romlott
Jelentősek lesznek a deviáns viselkedők
Új társadalmi rétegek alakulnak ki, megjelenik a tőkés-Munkás
Jelentős társadalmi egyenlőtlenség alakul ki
Megindul az elszegényesedés, Pauperizáció-megjelenik a munkanélküliség, alacsony bérért dolgoztatnak, sok lesz a társadalmi probléma, rájönnek, hogy nem a jövő társadalmával kell foglalkozni, hanem a jelennel.
3.) Szociologia Előfutárai Saint-Simon, Comte.
Saint Simon Francia származásu, az egyik csoport szerint ő a szociológia atyja.
Ő kezdte el kutatni a társadalom törvényszerűségeit. Szerinte a társadalom mozgató rugója a megszokás ereje és a változásra törekvő hajlam. Ez a két erő folyamatosan változik. Az európai társadalom ujjászerveződése c művében arról ír, hogy az állam működése legyen olyan mint az ipari vállakozás, minnél kisebb befektetéssel, minnél nagyobb nyereségre szert tenni. Csökkenteni kell az álam szerepét, és a gazdaságban dolgozók számát, létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, mint USA.
Másik műve a Szervező, amiben arról ír, hogy egy állam működéséhez melyik lenne nélkülözhető, a király, papság és arisztokrácia, vagy aha a tudósok, iparosok, bankárok.
A politikai vezetőket a 2. csoportból kellene kiválasztani, vezetőcserét vázol fel művében. A 3. művében fordulat áll be, mégis cscak szükség van a papságra, és a vallásra, nélkülözhetetlenek, ezért belőlük kerüljenek ki a vezetők.
Comte: Ekkor fordul el tőle, aki a tanítványa volt, a csoport másik fele szerint ő a szociológia atyja. Az ő nevéhez fűződik az elnevezés. Ő pozitivista gondolkodó, természettudományos módszerrel vizsgálja a társadalmat, természettudományként kezeli.
4. Tocquewille Alex: Francia származású, vizsgálodásainak középpontjában a demokratizálodás áll, az esélyek egyenlővé válása. Meg fog valósulni mindenhol.
Negatívumai: Létrejön a demokratikus despotizmus ( önkényuralom, ellentétpár).A forradalom kitörésével kapcsolatos kérdések-akkor tör ki a forradalom, ha valami javulás látható a gazdaság és politikai életben. A többség zsarnoksága: A többség döntését és következményét a kisebbségnek viselnie kell. Fő szabály, hogy a szabadsággal foglalkozni kell és erősíteni.
Ennek eszközei: Hatalom megosztás, hatalmi ágak elválasztása, föderatív berendezkedés ( kétszintű mint USA ) kialakítása, szabadságjogok védelme, civil szervezetek létrehozása, megerősítése.
Spencer: Angol származásu, szerinte a társadalom folyamatosan fejlődik, a rendezetlenség felől a rendezettség felé, ez a fejlődés. Ennek következtében egyes csoportok kihalnak, nem tudnak alkalmazkodni. Darvin elmélete, Fajok eredete c művébenarról ír, hogy a törzsfejlődés során van egy természetes kiválasztódás, ez a szociáldarwinizmus!
5. Durkheim kohézió vizsgálata és anómia elméletek.
A társadalom tulajdonságait vizsgálja, ami nem ugyan az mint a társadalom tagjainak tulajdonsága. Pozitivista gondolkodó, természettudományokon keresztül vizsgál. Társadalmi tények mind az, amely mögött van valami külső kényszer, valami kényszerítő erő. Pl.: normák, jogi vallási, kényszer.
A társadalmi kohézió vizsgálata az összetertás milyenségét jelenti. Ezt befolyásolhatja vallás, közös érték, kultúra, szolidaritás ( együttérzés, megértés).
Két típusát különböztetjük meg:
premodern időben létrejött szolidaritás, organikus szolidaritás, a közösség ben azonos kultúra, vallás, azonos értékkel rendelkezőkkel szolidálisak
modern időbeni szolidaritás: azért jön létre, mert speciális a munkamegosztás, szükségünk van a másik ember munkájárakölcsönös a függőség.
Anómia: értékek meggyengülését, értéknélküliséget, normanélküliséget jelent.
A régi norma már nem él, az új meg még nem. Nagy gazdasági , társadalmi, politikai változások hatására jön létre anómiás társadalom. Ezekben az időkben megnövekszik a deviáns viselkedések száma.
6. Marx
Szerintük a kapitalista társadalom alapvető jellemzője az, hogy a tőkésosztály áll a munkásosztállyal szemben, a tőkések kizsákmányolják a munkásokat. A munkások személyileg szabadok, de megélhetésük érdekében kénytelenek bérmunkásként eladni munkájukat a tőkéseknek, akik a termelőeszközök birtokában vannak.
Formáció elmélete, hogy a társadalom különböző időszakában különboző formációban vannak jelen, de egy társadalom mindig átlép egy másik formációba, ez mindig mindenhol létrejön. Ösközösség-Rabszolgatartó társadalom-Feudális –Kapitalista—Szocialista- Kommunista társadalom. 1- 4 az a közös, hogy mind kizsákmányolásra épül.
Csak a neve más.Kudarcai. állítása, hogy ez mindig a legfejlettebb társadalomban jön létre először, Angliába, de ez nem így van. Ma ez fordítottan alkalmazzuk, a gazdasági válságot nem tudja túlélni a kapitaliznus.
Osztályfogalom: Az ő nevéhez fűződik, azok az emberek tartoznak, akik a termelőeszközhöz való viszony tekikntetében azonos viszonyban vannak, ez a viszony határozza meg a társadalmi helyzetüket, érdekeiket. Azonos helyzet és érdek.
Ezen belül van a Magában és a Magáért való osztály.
Magában való, aki nem ismeri fel , hogy azonos szinten vannak, azonos érdekkel, nem lépnek fel érdekeik mellett.
Magáért való pedig amikor felismeri és fel is lépnek ezek mellett.
Gazdasági alap: Minden társadalomnak a gazdaság az alapja, ez határozza meg a felülépítményeket.(politikát, kultúrát, tudomány, művészet stb)
Módszertanában élesen elutasítja a pozitivizmust, a szociológia nem kezelhető társadalomtudományként, más vizsgálati módszer szükséges. Nem elég megismerni a társadalmat, ezeket meg kell érteni!
A társadalmi cselekvések vizsgálatában minden olyan cselekvés társadalmi cselekvés, amikor a cselekvő figyelembe veszi mások viselkedését, és a sajátját ahhoz igazítja.
PL utkereszteződés-átkelés.
4 típusa:
a)Racionális. Célracionális cselekvés, a kitűzött cél érdekében cselekednek.
Jogiasszisztens----ehhez beiratkozom az iskolába
b) értékracionális: cselekvésüket az érték határozza meg. Pl.: Nincs pénze, mégis adakozik.
c) Afektív cselekvések—amikor az érzelmek vezérlik a cselekedeteinket.
d) Tradícionális cselekvések szokás, hagyomány pl karácsony.
Webber szerint minden alapja a kultúra, és minden más a felülépítmény. Ez határoz meg mindent, de a kultúra alatt a vallásra gondol. Ennek megfelelően más a gazdaság és más a politikai berendezkedés is. Legitimitás. Uralom elfogadása, elismerése.
Legitim/ legális uralom típusai:
tradicionális legitimitás..az uralom tradicionális pl Király
Karizmatikus legitimitás-meggyőző erő miatt uralkodó Hitler pl.
Racionális legitimitás Ész alapján fogadják el a vezetőt.
8. Elitisták. Pareto, Mosca
Pareto Olasz származású.Az emberi cselekvéseket két csoportba osztja, racionális és nem racionális. Az elérni kívánt célhoz a megfelelő eszközt választotta e.
Attól függően, hogy az emberekki tudják e választani a megfelelő eszközt, lehetnek:
Elit: erősen, jó rezidiummal születnek a társadalomba, ez lehet kormányzó és nem kormányzó.
Rezidium: vele született ösztön.
A történelem nem más mint az elitek körforgása.
Az ELIT lehet RÓKA és OROSZLÁN elit.
Róka . ésszel próbál támogatókat megnyerni, nem elitet
Oroszlán. Erővel, nem motivál, keményen politizál.
Mosca :
A társadalmat két csoportra osztja,
kormányzóak és (irányítók)
Szervezetten tudnak fellépni, ebben van az erejük, így tudják saját akaratukat megvalósítani.Tökéletesek
10. Deviáns viselkedés kultúrális, Anómia és Minősítéssi elméletek.
a). Kultúrális elméletek: Mivel minden kultúra más és más, ezért mindig más lesz a deviáns viselkedés is. Differenciális asszociáció elmélete azt mondja ki, hogy ha minnél több időt tölt valaki deviáns viselkedőkkel, annál nagyobb valószínüséggel lesz ő is deviáns viselkedő. Sztohasztikus összefüggés.
b).Anómia elméletek: Durkheim nevéhez fűzödő anómia elmélet. Szerinte Anómiás társadalom az érték, norma nélküli társadalom. Ezek gazdasági válság, politikai változások hatására alakulnak ki. Nincsenek szabályok, a régi már nem jó, az új pedig még nem.
Merton anómia elmélete szerint akkor beszélünk anómiárol, amikor az általános célok nem valósíthatóak meg általánossággal elfogadott eszközökkel.
Merton kategoriái:
1. Konformisták + +
2. Bűnözök + -
3. Ritualisták - (céltalanok ) + úgy élnek, hogy az eszk rendszernek megfeleljen
4. Egyéb deviáns viselkedők - -
5. Újítók csoportja + / - + / -
Minősítési elméletek szerint, mely Lennert nevéhez fűzödik, nem az a deviáns aki úgy viselkedik, hanem akire a társadalmi intézmények azt mondják.
Egyenlően kerülnek e ki a társadalomból, alsóbb vagy felsőbbréteg, nem egyenlő a bánásmód.
Egyéb kategória: Jessor nevéhez fűzödik, a hozzáférési elmélet.
A deviáns viselkedés 3 dolog befolyásolja,
mennyire erősek a társadalmi normák, pl a társadalom már maga is szankcionál, ez visszatartó erő.
Normák, amelyek a viselkedést szabályozzák. Visszatartó erő, ha tudjuk, hogy szigorú a büntetés.
Hozzáférési lehetőségek, pl egyéb deviáns viselkedésnél az állam szabályozza pl az alkoholhoz való hozzáférést.
Matza: Semlegesítési tecnikákról beszél, aki deviáns viselkedő, azért azt ő tudja, csak próbálja magát menteni, mentséget találni a viselkedésére.
Egyéni felelőség tagadása
Áldozat tagadása
Bíráló személy bírálása
Eszmére való hivatkozás.
12. Deviáns viselkedés a mai magyar társadalomban.
A ) Az első helyen az öngyilkosság áll, a hajlamosító tényezőkön belül több ritikófaktor van.
Elsődleges faktor a depresszió, alkohol és a drogfüggőség, pszichiátriai zavarok és ha már volt a családban öngyilkosság.
Másodlagos rizikófaktor a negatív élethelyzet, frusztráció, kudarcok
Harmadlagos rizikófaktór a nemiség, életkor,, évszakok, ünnepek
Protektív tényezők: Védelmi tényezők : amik visszahúznakpl gyerekvállalás, terhesség, válás stb.
B) A második helyen az alkoholizmus van, kétféle megközelítése van, orvosi értelemben akkor alkoholista valaki, ha létrejött nála a dependencia/ függőség. Ha valakinek innia kell nap mint nap, mert pl remeg a keze. Akkor is alkoholista, ha nem minden nap iszik, csak időszakosan.
Szociológiai megközelítése tágabban, alkoholista az akinek az életében vagy a családja életében az alkohol fogyasztás problémát okoz.
13. Szocializáció
Olyan folyamat, amely során az egyén megtanulja, elsajátítja a normákat.Számos tudomány foglalkozik vele, szociologia, pilitológia, filizófia stb.
Ezeket vizsgálhatjuk az egyén és a társadalom oldalárol. Az a folyamat, amely során megtanulja a társadalom normáit, biológiai lényből társadalmi lénnyé alakul a szocializáció során.
A társadalom szemszögéből a szocializáció biztosítja a társadalmi normák továbbélését, ami újításokat is tartalmaz.
Két nagy megközelítési csoport:
Represszív felfogás -
Integrációs felfogás +
1) A szocializáció egy negatív dolog, indokai, elnyomja az egyént, nem tud az egyén személyisége kifejlődni, a társadalom rákényszeríti a saját szabályait.
2) Abból indul ki, hogy az ember egy társas lény, ahhoz, hogy ebben a társadalomban élni tudjon szükséges a minimum szabályok betartása. Ezek nélkül nem tudnának együtt élni. Görlitz szerint az ember egy pszichológiai koraszülött, az embert rögtön tanítani kell.
A szocializáció egy egész életen át tartó folyamat, két szakasza van:
1 Primer—elsődleges 0-> 18 éves korig
2. Szekunder- másodlagos szocializáció. 18
Szocializáció ágensei.
A közvetítőket értjük, azokat az intézményeket, amelyek az egyén felé a normákat közvetítik. Pl.: Család, ovi Iskola stb.
14. A Magyar társadalom szerkezete
A társadalom szerkezet, másnéven struktúra a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszony. A társadalmi tagoltság különböző ismérvek - pl, foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely- alapján magállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, életkörülmények életbeni eltérése, vizsgálata.
A különböző emberek hogyan élnek, pl 8 általános és egyetemet végzett, életmód eltéréseik.
Az osztályfogalom Marx nevéhez fűzödik, termelőeszközhöz való viszony tekintetében azonos helyzetű és érdekű emberek.
1 ) A szocializmusban a magyar társadalom eszméje két osztály- 1 réteg.
A munkásság és a parasztság = ők a dolgozók
A tulajdonos az állam, az értelmiség pedig az 1 réteg. Ez volt a Sztálini modell
2) Egyenlőség : Az emberek közötti anyagi egyenlőség. Egalitarianizmus.
Anyagi egyenlőség = materiális egyenlőség
Ennek a megvalósítása. Az állami tulajdonnak a meghatározó szerepe jelentős. 1950-ben 97% volt az állami tulajdon. Tulajdonlási korlátok 1 családnak 1 lakása , autója stb lehet
Nagyjából azonos bérek legyenek, sztahanovista motivációk, jutalmak.
3) A teljes foglalkoztatottság eszmélye, nincs munkanélküli, a munka nem csak jog, de kötelezettség is. Kapun belüli munkanélküliség, több volt a munkás mint a munka.
4) Szegénység. 70-es évekig a szó sem létezett, vagy deprivált, vagy hátrányos helyzetű.
5) Deviáns viselkedések tagadása
Szocializmus és rétegződés vizsgálat
Ferge Zsuzsa vizsgálta, a képzettség egyre jelentősebb szerepet tölt be, a kereset is ennek megfelelően rétegződik.
Kolosi Tamás is vizsgálta a társadalmat-hét dimenziós skála, nagyon tagolta a társadalmat.
15. tétel: Rendszerváltás utáni magyar társadalom
a) Szerkezetátalakulások-a politikában diktatúrikusból lett demokratikus,
a gazdaságban állami gazdaságból piaci gazdaság ,
b) A társadalom szerkezet változása GDP csökkent20%-kal, az árukat Szovjetunióba eladtuk, volt felvevőpiac. Rendszerváltás után megszűnik a KGST, az utód államok nem vásárolnak, nyugatnak pedig nem kell, a rosszabb minőség miatt.
II. szerkezetváltozás A társadalom 2/3 a rosszabbul él, mint a rendszerváltás előtt, jelentősen megnőtt a szegények száma.
Kétféle típusú szegénység, az egyik elfogadható szint alatti, aki nem nyaral, nem vásárol,a másik az elfogadhatatlan szegénység, akinek a napi megélhetés probléma.
Jövedelmi olló szétnyílása, alsó és felső rétegek jövedelmek különbségekeltérése15 –20 x-os.
16. Társadalmi mobilitás
A mobilitás egyén társadalmi helyzete megváltozik, egyrészt ha lakóhely változik, vagy foglalkozás más városban , végzettség stb.
Típusai :
Verikális mobilitás, lefelé és felfelé irányuló társadalmi változás. Ezen belüli strukturális mobilitás, amikor az adott országban változik a gazdasági fejlődés pl mezőgazdaság –> Ipar -> szolgáltatás
Horizontális mobilitás. GK vezetőből szerelő lesz
Generációs mobilitás. Két alaptípus, generációk közötti szülő munkás- a gyerek értelmiségi lesz, intragenerációs, egyéán életében ő maga lett magasabb.
Házassági mobilitás: amikor valaki a házassága révén más társadalmi helyzetbe kerül
A társadalom lehet Zárt és nyitott.
Zárt, ha a társadalomban nincs vagy nagyon kicsi a mobilitás pl, feudalizmus , rendi társadalom ma India-kasztrendszer
Nyitott –van mobilitás, annál nyitottabb egy társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származó mobilitási esélyei között.
Elképzelt társadalom a meritokratikus társadalom, az előmenetelt csak a teljesítmény befolyásolja. Olyan elképzelés, ahol csak az egyén képessége számit.
