tételsor - Évi

Országok listájaHungarySzakképzésekEurópai Üzleti Polytechnikum Gimnázium és Szakképző IskolaJogi AsszisztensPolitikai SzociológiaJegyzetektételsor - Évi

(10)

Politikai szoc.

1. Demokrácia és diktatura

• Antik Görögország, demos: népuralom

• Közvetlen demokrácia

• „Mindenki” részt vett közvetlenül a döntések meghozatalában

Közvetett demokrácia

• Politikai hatalom választásokkal kerül pozicióba

• Országgyülési képviselők, őket az állampolgárok választják meg, és ők hozzák a törvényeket

• Emberi jogok, szabadságjogok

• Szólás, gyülekezés, vallás

A hatalom korlátok között érvényesül

Hatalmi ágak megosztása:

• törvényhozó hatalom (funciója: törvényalkotás)

• végrehajtó hatalom

• föderativ hatalom

Politikai hatalomnak figyelembe kell venni az Alkotmányt és a törvényeket

Következmények nélkül birálható a hatalom

Demokrácia eljárásjogi jellemzői – 3-4 éven belül

• választás

• emberi jogok

• korlátok közötti hatalom

Demokrácia tartalmi szempontból – 15-20 éven belül

A döntések minőségét vizsgálva arra jutunk:

• közérdeket szolgálják

• társadalmi sokszinűséget segitik elő, akkor beszélhetünk demokráciáról

• politikai vezetők gondolkodása kell, hogy megváltozzon.

Diktatúra

• Politikai hatalom fő szabály szerint NEM választással kerül hatalomra

• Az emberi jogok nem vagy csak korlátozottan érvényesek

• Politikai hatalom korlátlan

• Politikai hatalom nem birálható szabadon

Politikai diktaturák

Totalitárius diktaturák

• Poltikai hatalom minden társadalmi alrendszerben kizárólagossága törekszik.

• Minden politikai ideológiája alapján akar működni.

• pld. Hitler, Sztálin, - irodalom, művészet, stb. mit ábrázol ?

Autriter diktatúra

• Csak a politikai alrendszerekben törekszik kizárólagosságra

• Többi alrendszer viszonylat szabadon működhet, viszonylat szabadságot ad

• Pld. Kina

Politikai szoc.

1. Államformák és kormányformák

A fő hatalom hogyan kerül pozicióba ?

• öröklés útján, - monarchia, királyság

• választás útján – köztársaság

Kormányforma

Melyik hatalmi ág meghatározó a politikai rendszerben ?

3 alaptipus

• elnöki rendszer (prezidenciális rendszer)

• parlamentáris rendszer

• félelnöki rendszer

Elnöki rendszer: - pld. USA, Latin-Amerika

Törvényhozás

• Képviselőház, tagállamok lakosság arányosan küldik, 2 év

• Szenátus? Minden tagállam 2 szenátort küld, 6 év

Végrehajtás - Meghatározóbb hatalmi ág

• Elnök  választással  állampolgárok  4 év 1 x újraválasztható !

• Egyfejű végrehajtó hatalom, az elnök egy személyben felelős a végrehajtásért

- Széles jogkörrel rendelkezik,

- Hadsereg főparancsnoka

- Vétójoggal rendelkezik

- Széles a kinevezési jogositványa

- Kegyelmezési joga van

- Mivel közvetlenül az állampolgárok választják, ezért van széles jogköre,

- Nagyon nehéz eltávolitani

- Akkor lehet ha államellenes, vagy szándékos bűncselekményt követ el,

- Leváltásához a képviselőház és a szenátus 2/3-os többségével lehet

- 1868-ban fordult csak elő Johson – hazaárulás miatt, Nixon időben lemondott !

- leváltás neve: impeachment

Törvényhozás és végrehajtás személyileg és feladatilag is elválik egymástól. Van aki a végrehajtásért felel, van aki a törvényhozásért. Csak azon a területen felelős !

Parlamentáris rendszer

2 fejű végrehajtó hatalom

• Miniszter elnök - kormányfő - nagyobb szerepe van – országgyűlés választja

• Köztársasági elnök – államfő

Parlamentáris rendszerben a törvényhozás bir nagyobb hatalommal

• Parlamentáris rendszerben létrejön a parlamentnek felelős kormány.

• Az OGY megvonhatja a bizalmat a kormánytól.

• OGY eltávolithatja a kormányt konstruktiv bizalmatlansági inditvány útján

• Bizalmi szavazás, megvonhatja a bizalmat az OGY

Kabinetelv

Végrehajtás  a kormány, mint testület a felelős

Miniszterelnök  kiemelkedik a kormányból

• A törvényhozás és végrehajtás feladatilag és személyileg is összemosódik

• Személyileg és feladatilag is összefonódik

• A törvényjavaslatok 85-90 %-át a kormány terjeszti elő

• Parlamentáris rendszerben felváltotta egy új tipusú hatalommegosztás

• Kormány   ellenzék

Félelnöki rendszer

1958-ban De Guelle álmodta meg

Specialitása:

Törvényhozó hatalom, végrehajtó hatalom : kétfejű

• Köztársasági elnök – 7 év – széleskörű politikai jogositványa van, ő az igazi politikai vezető – közvetlenül a nép választja

• Miniszterelnök – 5 év – a kormány vezetője, neki van apparátusa, OGY választja

Ha két párt adja a köztársasági elnököt és a miniszterelnököt, akkor akadozva működik, az együttélés időszakát: kohavibáció-nak nevezzük.

Franciaországban felmerült az Alkotmány módositásának kérdése is emiatt.

3. Magyar kormányzati rendszer jellemezői

Végrehajtástért ki a felelős?

A miniszterelnök a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány vezetője

Kormány

A kormány (vagy kabinet) a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége. A Kormány, mint a végrehajtó hatalom legfőbb szerve irányítja a közigazgatást.

A kormányok feladatait általában az adott ország alkotmánya vagy más törvénye írja elő.

A kormány a parlamentnek tartozik felelősséggel. A kormány vezetője a a miniszterelnök.

Kabinetelv

Végrehajtás  a kormány, mint testület a felelős

Miniszterelnök  kiemelkedik a kormányból

• A törvényhozás és végrehajtás feladatilag és személyileg is összemosódik

• Személyileg és feladatilag is összefonódik

• A törvényjavaslatok 85-90 %-át a kormány terjeszti elő

• Parlamentáris rendszerben felváltotta egy új tipusú hatalommegosztás

• Kormány   ellenzék

Hogyan választják meg a minisztereket?

A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

A kormány tagjai a miniszterek.

Jellemzően a közigazgatásnak, illetve az egyes nemzetgazdasági ágazatoknak megfelelően hozzák létre a minisztériumokat. A legfontosabb tisztségek:

• belügyminiszter

• honvédelmi vagy hadügyminiszter

• külügyminiszter

• igazságügy miniszter

• pénzügyminiszter

• oktatási- és/vagy kultuszminiszter

• gazdasági, földművelési, ill. mezőgazdasági, ipari miniszter

• egészségügy miniszter.

Hogyan szűnhet meg a kormány ?

Kancellár kormányzás

A miniszterelnök kiemelkedik a kormányon belül, ha megbukik

Az Országgyűlés megbízatása feloszlásával vagy feloszlatásával is megszűnhet. Az Országgyűlés a jelenlévő képviselők többségének szavazatával kimondhatja feloszlását. A köztársasági elnök pedig, az Alkotmányban meghatározott esetekben feloszlathatja az Országgyűlést, így

• ha az Országgyűlés megbízatásának ideje alatt tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy

• ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslattétel napjától számított negyven napon belül az Országgyűlés nem választja meg.

Rendkívüli vagy szükségállapot esetén azonban nem lehet az Országgyűlést feloszlatni, és maga sem mondhatja ki feloszlását. 1990 óta minden Országgyűlés kitöltötte a megbízatásának négy évét.

Az Országgyűlés feloszlatására, illetve feloszlására kormányválság esetén kerülhet sor, éppen ezért a célja az, hogy új választások kiírásával lehetőséget teremtsen egy új – a parlament többségének bizalmát élvező – kormány megalakítására.

Az Alkotmány rendelkezése szerint az új választást rövid idő alatt, három hónapon belül meg kell tartani.

A rendszerváltás óta a köztársasági elnök még nem oszlatta fel az Országgyűlést. Ha volt is kormányválság, az a változatlan parlamenti többség révén új kormány megalakításával (új miniszterelnök megválasztásával) oldódott meg. Az Országgyűlés 1989 decemberében oszlatta fel magát, annak érdekében, hogy – a Nemzeti Kerekasztal megállapodása eredményeként elfogadott alkotmánymódosítás és az új választási törvény alapján – előbb kerülhessen sor a többpárti szabad választásokra, s így az új Országgyűlés új kormányt alakíthasson.

Politikai szoc.

4. Liberalizmus általános jellemzői

Megjelenése: Francia forradalom (1789) időszakában

• individualizmus: egyéni központi gondolkodás, egyén határozza meg a közösséget

• egalitarizmus: egyenlőség, elvhűség

Liberalizmus időszemlélete: jövő

Emberképe:

Optimista, az ember jónak születik, a társadalom teszi rosszá

Szemléletében hangsúlyos jogok:

Racionalista emberkép, a világ ésszel megismerhető, az emberi ész korlátlan, fontos, hogy az emberek az ész alapján cselekedjenek.

Értékrendje

•  

  • Szabadság – fő értékrendje a liberalizmusnak

• pozitiv: akkor lehetnek szabadok, ha élnek a jogaikkal, gyakorolják azokat

• negativ: állami beavatkozástól mentesség

Egyenlőség

• jogegyenlőség: minden embert azonos jogok illetnek meg

• esélyegyenlőség: azért jelent meg, mert megjelent a szocializmus, ami anyagi egyenlőséget hirdet

• Igazságosság – a tulajdonjog, szabadságjog, és magánszféra védelmét jelenti

• Liberalizmus újraosztó elméletekkel szemben, a tulajdonjog védelme!

• Tolerancia – elfogadása a különbözőségeknek

Különböző értékek és stilusok nem rangsorolhatók, egyik sem jobb vagy rosszabb, nem rangsorolható, csak más.

Egyén ne avatkozzon bele más életébe.

Államképe

• kis állam, minimális állam, nem kell szabályozni,

• minél kisebb legyen a politikai hatalom

• állam feladata külső és belső béke fenntartása

• mindegy valami milyen vallást követ, az állam elhatárolódik

Politikai szoc.

1. Konzervatizmus

Válasz a liberalizmusra !

Franciaországban létrejött a liberalizmus  ezért jött létre a konzervatizmus, men lehet liberalizmus értékrendje szerint élni !

A gondolkodás jellemzői

Kollektivizmus - közösség elvűség – közösség határozza meg az egyént

Tradicionalizmus – hagyománytisztelet, a múlt tisztelete

Konzervatizmus időszemlélete : múlt

Emberképe: pesszimista emberkép

• Az ember mind szellemileg, mind erkölcsileg tökéletlen, kötelességet hangsúlyozza

Racionalizmus elvetése:

• emberi értelem korlátozott

• emberi cselekvések nem racionálisak

• az ember cselekvéseit: szokásaik, előitéleteik, hitük, és érzéseik vezetik.

Értékrend

•  

  • Stabilitás és a rend fontossága

- Változással az a rossz, hogy bizonytalanságot szül, bizonytalanságnál kiszámithatalanok lesznek az emberi cselekvések

•  

  • Hierarchia

- A társadalomban az emberek közötti különbségeknek meg kell jelenni

- Ha elfogadjuk a külső jegyekben a különbséget, akkor miért ne fogadhatnánk el a társadalomban is ? „Mindig fontosabb a fej, mint a végtagok ! „

Közösségelvűség

• Az emberi lét a közösségi létben nyeri el értelmét.

• Az embert a közösségi lét formálja, olyanná válik amilyen közösségben él,

Nemzet-karakteológiai - vizsgálatok – magyarok: sirva-vigad, forgóajtó, pesszimista

Államkép - nagy állam, szabályozó állam

Vallás: Az egyház támogatása, és a vallás fontossága

Politikai szoc.

1. Szocializmus

A szocilaizmus az ipari forradalomra adott válasz !

• elszegényesedés,

• munkanélküliség,

Szélsőséges változata a Kommunizmus !

21. századi változat : szociálsdemokrácia

Alapelvek

Kollektivizmus : közösségelvűség

Egalitarizmus – egyenlőség

Szocializmus időszemlélete : jelen és a jövő

Emberkép

•  

  • Optimista, ember jó, de jóságát csak társadalmi létben, közösségben tudja érvényre jutattni

  • Racionális

Értékrend (szociáldemokrácia)

Egyenlőség – jogi egyenlőség, - esélyegyenlőség

Eltűnt az „anyagi” materiális egyenlőség !

Igazságosság (szociáldemokrácia)

• igazságos elosztást hangúlyozza

• célja: a vagyoni különbségek mérséklése

Resztibutiv állam: újraosztó állam

Célja: a vagyoni különbségek mérséklése és csökkentése

szociáldemokrácia

Bevételek  Kiadások

Adók - infrastruktura

Illetékek - szociális,

TB - nyugdij, egészségügy

- államigazgatási rendszer

igazságszolg. fenntartása

 

Jövedelemarányos mindenki egyformán

befizetés részesül

Politikai szoc.

1. Bal és jobb oldal fogalma

1789 – francia forradalom – a nemzetgyűlésben e szerint ültek

Bal oldalon – radiklás forradalmár, mindent elsöprő változást akartak

Jobb oldalon – mérsékelt változást akartak.

A köztársaság időszaka után a királyság visszaállt, ezért a

Bal oldal – köztársaságpárti, egyházellenes

Jobb oldal – király- és egyházpárti.

19. század második felében létrejött a bal és jobb oldal Európában !

A 19. század végén az eszmei sikon túl, gazdasági kérdésekben is létrejött a megosztottság

Bal- és jobb- oldali kétdimenziós ideológiai skála

JOBB

Liberalizmus  Igy is köthet koaliciót Konzervativ



Igy is köthet koaliciót

BAL Szocializmus Keresztényszocializmus JOBB

gazdasági

BAL

Bal- és jobb- oldali egydimenziós skála

Szocializmus konzervatizmus

BAL kereszténydemokrácia JOBB

 CENTRUM 



Kommunizmus liberalizmus Fasizmus

1. Magyar országgyűlési pártok egydimenziós skálán

1990-1994

Jobb oldali konzervativ koalició

MDF – FkgP – KDNP   SZDSZ – FIDESZ – MSZMP

SZDSZ

Liberális

BAL MSZP CENTRUM MDF JOBB

 FkgP, KDNP

liberális 

FIDESZ konzervativ pártok

„SZDSZ Ifjúsági tagozat”

Megjegyzés : itt a FIDESZ középen !

1994-1998

MSZP nyeri a választásokat, MSZP – SZDSZ koalició

MSZP – SZDSZ   FIDESZ, MDF, FkgP, KDNP

FIDESZ



BAL MSZP CENTRUM MDF, FkgP, KDNP JOBB

SZDSZ

Megjegyzés: itt már a FIDESZ a centrumtól kicsit jobbra tolódik!

1998-2002

FIDESZ nyeri a választásokat

FIDESZ – MDF –FKGP koalició

FIDESZ – MDF – FkgP   MSZP – SZDSZ – MIÉP

SZDSZ

BAL MSZP CENTRUM MDF FkgP JOBB

FIDESZ

MIÉP

 MIÉP – ellenzéki pártként kivűlről támogatta a kormányt

Megjegyzés: itt a FIDESZ már konzervativ párttá vált, erőteljes jobbra tolódás

figyelhető meg

2002-2006

Bal oldali koalició van MSZP- SZDSZ

MSZP – SZDSZ   FIDESZ – MDF

MSZP

SZDSZ

BAL CENTRUM MDF JOBB

FIDESZ

Megjegyzés: FIDESZ helyzete nem változott !

2006-2008

MSZP – SZDSZ   FIDESZ, KDNP, MDF

MSZP

SZDSZ

BAL CENTRUM MDF, KDNP JOBB

FIDESZ

2008- átalakult a kormány, MSZP kisebbség

Kisebbségi kormányzásnál - alku

A kormányon lévő párt nem rendelkezik, csak a helyek 50%-val

MSZP

BAL CENTRUM MDF, KDNP, SZDSZ  JOBB

FIDESZ

 SZDSZ kivűlről támogatja a kormányt

Politikai szoc.

1. Választási rendszerek és jellemzőik

(Tétel közjog-ból)

A választási rendszer az a mechanizmus, amikor a leadott szavazatokat mandátumokká transzformálódnak. A választási rendszer nem semleges technika. Ugyanazon szavazatarány mellett, más-más mandátumszámítási technikák más-más választási végeredményt tudnak produkálni.

A választási rendszereket két fő csoportba szokás osztani: megkülönböztetünk arányos és többségi rendszereket. Míg az arányos választási rendszer fő célja a reprezentáció, azaz minél több választópolgár kapjon képviseletet, addig a többségi választási rendszerek a szétaprózottság elkerülését, ezáltal a kormányozhatóságot helyezik.

Többségi formulák

Relatív többségi formulák

A többségi rendszerek legegyszerűbb vállfaja, a relatív többségi, ahol egy mandátumért száll versenybe több jelölt és az szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot szerzi meg („a győztes mindent visz”). Ilyen rendszerben választanak képviselőket a brit parlament Alsóházába. Egy másik az ún. blokkszavazatos rendszer, amikor a választók annyi jelöltre adhatnak le szavazatot, ahány betöltendő hely van és a szavazatok összeszámlálása után a jelöltek közötti abszolút sorrend dönt a mandátumok elosztásánál. Ezzel a módszerrel osztják el a mandátumokat a magyarországi 10 000 lakos alatti települések önkormányzati testületeinek választásain.

Abszolút többségi formulák

Egy másik többségi módszer, az abszolút többségi, amikor a választást két fordulóban rendezik meg és a második fordulóba már csak korlátozott számú jelölt jut be, általában az első két helyezett. Ilyen a francia elnökválasztás.

Az abszolút többség elérésenek egy másik módja a preferenciális szavazás, amikor a választóknak sorrendet kell felállítani a jelöltek között. Amennyiben senki sem szerzi meg az abszolút többséget (50%+1 szavazat), akkor az utolsó helyezett kiesik és az ő szavazatait a második preferencia szerint szétosztják a többi jelölt között. A folyamat addig folytatódik, amíg valaki el nem éri az abszolút többséget.

Abszolút formulák

1. Abszolút többségi formulák esetén egy jelölt több szavazatot kap, mint ellenfelei összesen

2. Kétfordulós formulák esetén, az első fordulóban abszolút, a másodikban a relatív többségi formulát használják

3. Alternatív szavazás: a választók preferenciasorrend felállításával szavaznak

4. Block-Vote formula: a választó szabadon használja fel az összes szavazatát, több vagy akár egy jelöltre összpontosítva

5. Borda módszer: preferenciapontszám rendszere

Arányos képviseleti formulák

Az arányos rendszerekben lehet egyéni képviselőjelöltekre vagy pártlistákra szavazni. Ebben az esetben a választási körzetek mindig többmandátumosak, a választóknak pedig egy vagy több szavazatuk van. Az előbbi esetben a szavazatok összeszámlálása után az élen végzett jelöltek közül, annyi jelölt jut be a parlamentbe, ahány mandátumot ki lehet osztani az adott választókerületben, míg az utóbbiban a választói preferenciák szerint osztják ki a mandátumokat, úgy, hogy az élen végzett jelöltekre leadott szavazatok szerinti másodlagos preferenciák alapján osztanak ki további mandátumokat.

Az arányos rendszerek legarányosabb képviseletet biztosító megoldása, amikor a választók pártlistákra szavaznak. A listák lehetnek szabadok vagy kötöttek. Az előbbi esetben a választók preferenvcia-sorrendet állíthatnak fel a listán szereplő jelöltek között, míg az utóbbiban nem. A listák lehetnek zártak vagy nyíltak is, ez utóbbi esetben még a választás során is van lehetőség neveket felvenni a listára. Pártlistás rendszerek alkalmazása esetén szokás parlamenti küszöböt is alkalmazni a szétaprózottság elkerülése végett. A küszöböt el nem érő pártok nem juthatnak listás mandátumhoz. Magyarországon például ez a küszöb 5%, míg Ausztriában 4%.

Magyar választási rendszer

A magyar alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Magyarországon négyévente kell országgyűlési választásokat tartani; a szavazás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások első fordulója előtt a köztársasági elnök tűzi ki.

A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

A 386 fős, egykamarás országgyűlésbe 176-an egyéni választókerületben, 58-an országos és 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Párt akkor kerülhet az országgyűlésbe, ha listás szavazatai országos átlagban meghaladják az ötszázalékos küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság, a nem hivatalos eredmény azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik.

A választás mindig a választás kitűzésével kezdődik 72 nappal előbb.

• 386 képviselő

• 176 egyéni választókerületben, 2 forduló

• 152 pártlista

• 58 arányos és országos pártlistás hely

• 23. napig be kell jelenteni a jelölteket,

• Szavazatszámlálás

• jegyzőkönyv

Politikai szoc.

10. Pártokra jelmező funkció és tipusai

• Célja: a politikai hatalom megszerzése

• A pártok saját politikai porgrammal és ideológiával rendlekeznek.

• Önkéntes tagság

• Szervezetek:

• párt rendelkezik pártvezetéssel,

• párt apparátus dijazásért tevékenykedik

• szakértők és tanácsadók (sok esetben nem tagjai a pártnak, csak a párttal szimpatizáló emberekről van szó)

• párttagság: ők a mindennapi pártéletben nem vesznek részt

„Holdudvar” fogalma

A holdudvar körébe tartoznak a véleményt formáló értelmiségiek, közismert személyiségek, akik szimpatizálnak, de nem tagjai a pártnak.

• A pártok nem rendelkeznek közhatalmi jogositvánnyal, amit meghoznak döntést, csak a párttagságra vonatkozik.

Nem rendelkeznek fizikai kényszeritő erővel

Pártok funkciói

• Szervezett versengés a politikai hatalomért

• Érdek- közvetités

• Tájékoztató, információs funkció

• Politikai vezetők toborzása

• önmagukból próbálják kitermelni a vezetőket

Politikai szocializációs funkció

• Pártok próbálják a politikai értékeket és normákat közvetiteni

Nemzeti funkció

• Európai Parlamentben is szerepet kapnak

Történelmi tipusok

• Honorácior pártok

• időszak 18-19. század

• laza pártcsoportok

• politikai iránt érdeklődő politikai klubok

• ők voltak azok a politikusok akik a politikáért éltek. Pl. Széchenyi

• a mai politikusok a politikából élnek

• Tömegpártok

• 19. század vége 20. század eleje

• akkor lehet erős, ha minél több tagja van

• szervezeti fegyver, minél több a tagunk, erősebb a szervezet, annál erősebbek vagyunk, keresztül tudjuk vinni az érdekeinket,

• ezért: szolgáltatásokat nyújtottak a tagoknak, segélyek, ovóda, gyermeknap stb.

• „bölcsőtől a sirig”

• Kompetitiv néppártok

• Cath-all pártok

• Versengő pártok a II. Világháború után,

• Akkor jelennek meg amikor az általános választójog megjelenik,

• Mentalitás váltás: nem nagy tagság kell, hanem választások napján sok szavazatra van szükség,

• Nem tagságot, hanem szavazatot akar,

• Nem szólit meg senkit, csak szavazzanak rá.

Politikai szoc.

11. SARTORI féle párt rendszer csoportositás

szélsőséges kifelé – szélsőséges nézetek

Két nagy csoportot hozott létre

1. Egypárt-rendszer

A pártok száma egy, diktatórikus

1. Többpárt-rendszer

Kétpárt-rendszer

1 párti kormány – 1 ellenzék, brittek váltják egymást

Mérsékelt sokpárt rendszer, 3-5, koaliciós

Sokpárt-rendszer, 5 feletti, koaliciós, minden rétegét képviseli a társadalomnak pl. olasz

Politikai szoc.

12. Politikai szocializáció

Az ember társas lény – Arisztoterész kifejezésével : zoón politikón , amelyet fordithatunk polisz alkotó lényként, vagy politikai lényként.

Politikai szocializációnak nevezzük azt a folyamatot amikor az emberi egyének politikai lénnyé, - nem E. T. ! - a politika adott intézmény rendszerében való eligazodásra és részvételre képes egyénné válik.

Nem általában vett politikai lényekké válunk, hanem valamilyenné.

A politikai berendezkedés és személyiségfejlődés közötti összefüggésre irányul tehát a politikai szocializációs kutatások érdeklődése.

1950-1970-es évek, első hullám

„Hőskor” a politikai szocializáció tematizálása és kutatásának megalapozása

• Politikai én kialakitásában a családon kivűl szerepet tulajdonitanak: iskola, kortárscsoport, tömegkommunikáció.

A hangsúly a tanulási modellekre helyeződik:

•  
  •  
    •  

      • akkumulációs modell, (az ismeretek felhalmozása),

      • interperszonális átviteli modell (a szocializációs hatásokat megszűrő és modifikáló személyközi kapcsolatok által közvetitett minták)

      • identifikációs modell (utánzásos tanulás)

      • kongitiv fejlődési modell )a politikai tapasztalatok önálló, racionális feldolgozása

Második hullám a 80-as évek

Ez a szakaszt az első hullámtól való elfordulás jelmezi.

A második szakaszban kitágul a politikai szocializáció kontextusa,

• egyrészt: tágabb értelmezést nyer a politikum szférája,

• másrészt időben kitolódik egész életünkön át zajló folyamat lesz.

A szocializáció nem általában a politikára, hanem az egyénnek a társadalomban elfoglalt helyére irányul, funkciója tehát a fennálló rend fenntartása.

Harmadik hullám, 90-es évek

A kitágult perspektivában próbál rendelt teremteni úgy, hogy a kutatásokat tematikus csomópontok köré rendezi.

• nemzeti intentitás, különböző nemzetektől vallott ismeretek, előitéletek és ezek tompitási lehetőségei,

• etnikai-vallási és egyéb tipusú kisebbségi csoportok szocializációs problémái,

• környezetvédelmi problémák megjelenése,

• demokratikus politikai nevelés lehetőségei,

• önálló terület a konfliktustanulás, konfliktusviselés politikai szocializációs jelentőségének vizsgálata.

Politikai ágensek

Azokat a közvetitőket, akiknek tipikusan meghatározó szerepük van az egyén politikai személyiségének és kompetenciájának kialakitásában, szocializációs ágenseknek nevezzük.

Minden ágensre igaz, hogy egyaránt szerepet kapnak az elsődleges – politikai személyiséget formáló – és a másodlagos – politikai kompetenciát alakitó – szocializációban. Ágensként azok a személyek, csoportok intézmények tudnak funkcionálni, amelyek fontossággal birnak számunkra.

Ágensek

• Család - legelső, legerősebb, legtartósabb szocializációs hatások közvetitője

• Iskola

• Kortárscsoport jelentősége

• További ágensek (befolyásuk már nem olyan erős) – tömegkommunikáció, munkahely, érdekképviseletek, politikai pártok

• Vallási és katonai szervezetek – szocializációs szerepük a társadalomban betöltött szerepükkel arányos.

Politikai szoc.

1. Politikai magatartás, részvétel

Politikai magatartás lehet:

aktiv

passziv, társadalompolitikai helyzetből is aódóhat.

Politikai cselekvény, aktiv

Részvételre vonatkozó elméletek

• Angolszász: egyértelműen el lehet határolni a politikai és a nem politikai magatartást. Minden ami magánszféra az nem politikai,

• Mindenféle magatartás lehet politikai magatartás, hogy valamilyen értéket, érdeket megjelenitsen.

• Ruhaviselet is lehet politikai magatartás.

Politikai aktivitás, passzivitás

3 magatartás tipus

• Gladiátorok, küzdők, politikusok

• Nézők, elmennek szavazni, hirműsort hallgatnak

• Közönyösök, semmiféle formában nem foglalkoznak politikával

VERBA

Aki az előző bontást továbbbontja

6 tipus

• teljesen passziv,

• csak szavazni hajlandóak,

• politikai részvételre hajlandóak, elmennek rendezvényekre, elolvassák a hireket,

• országos és helyi politikai életben is hajlandóságot mutatnak,

• kampányaktivisták, pénz nélkül dolgoznak a meggyőződésük miatt

• totálisan aktivak: politikusok

Politikai kultúra, politikai részvétel

ALMOND-VERBA 1968

3 alapvető politikai kultúra

• résztvevői

részt vesznek folyamatosan és állandóan, életükre kihatnak a politikai döntések

• alattvalói

nem vesznek részt, életükre kihat a politika

• parókiális

nem vesznek részt, nem hat ki életükre pl. hajléktalanok, leszakadó társ.rétegek

Az ország politikai kultúráját az határozza meg, hogy maguk az állampolgárok milyen politikai kultúrával rendelkeznek.

Politikai szoc.

14. Politikai részvétel nem hagyományos elemei

• Inglehart 1968 után

Egycélú mozgalmak elmélete:

Zöldmozgalmak, feminista mozgalmak

Új tipusú politikai részvétel

• Hirscmann

Kivonulás, tiltakozás kérdésével foglalkozik

- kivonulnak az adott piacról,

- tiltakozás: fellépnek az adott formula ellen

• gazdasági életben : kivonulás a jellemző

• politikában meghatározó a tiltakozás, megváltoztak, változási szándékot is magában foglalja.

Tiltakozási formák

• nyilatkozat-tétel

• szrájkok

• aláirás gyüjtés, népszavazás

• kisajátitó tüntetés : összegyűlt tömeget próbálják mozgósitani

• eredeti tüntetés : pl. szegénység ellen szervezhetnek

• tömeg-ellenállási kisérletek : pl. taxis-blokád, gazdák lezárják az utakat

• politikai erőszak

• ezek erőszakos, autógyújtogatás, pl. Szabadság téri események

Politikai szoc.

15-16. Szavazási viselkedés meghatározó tényezők

Választói magatartás tipusai

Viselkedést meghatározó tényezők

Hosszú távon:

Politikai szocializáció során azonosul a párttal

Rövid távon

• a párt programja

• a jelöltek személyisége

• választási kampány hatékonysága

• milyen a program, mennyire tudja a kampány megszólitani,

• nagy a választási kampány szerepe,

• a kampány időszak dönti el a választók 80 ??? %-a kire szavaz,

• sok a bizonytalan, nem tudják kire szavazzanak,

• ingadozó

• bizonytalan szavazók szavazata alapján dől el a választás !

Kik mennek el választani ?

• minél magasabb jövedelem annál inkább

• minél magasabb iskolázottság annál inkább

• családosok

• közigazgatásban dolgozók

Választói magatartás tipusai

• erős pártmeggyőződéssel rendelkező szavazók

mindenképpen arra a pártra szavaznak

• érdek alapján szavazók

• kényszer szavazók

• ellenszavazók : azért szavazok, hogy a másik semiképpen ne nyerjen !

• ingadozó szavazók : értük folyik a választási kampány

• elzárkózók, elfordulók, csalódottak

Törésvonalak

A pártok mi mentén jönnek létre ?

A pártok a társadalmi konfliktusok és a társadalmi törésvonalak révén jönnek létre.

Törésvonalak az Európai Unióban

• Vallás : Irország – lényeges társadalmi konfliktus. – Ezt a pártok kihasználják

• Nyelvi, etnikai tagoltság : Spanyolország _ baszk – katalán

• Vidék és város

Magyarországon lévő törésvonalak

• népi urbános törésvonal

• vallásosság, nem vallásosság

• nomenklatúra : adott személy vagy család tagja volt-e az MSZP-nek?

Politikai szoc.

1. Választási kampány célja, eszköze

A politikai választások tétje alapvetően a győzelem, vagy a vereség de a fogalmak sokféleképpen értelmezhetőek. A politika és a választási kampány valójában csatatér, ahol győzni kell a modern politikai demokráciák keretei között.

Szociológiai szempontból a választási kampány alapvető kérdése a hatékonyság azaz, hogy milyen eredménnyel sikerül végigvinni a kampányküzdelmeket, azaz végül hányan szavaznak az adott pártra.

A kampány legfontosabb feladata, funkciója, hogy a lehető legtöbb szavazót hóditsa meg, az adott párt számára. A kampány nem más, mint a bizonytalanokért való versenyfutás, számuk meglehetősen magas 10-20 % is lehet. Magyarországon 1994-es a választók 1/3-a az utolsó 10 napban döntött kire adja le szavazatát.

A kampány azokért a választókért folyik:

1. Nem tudják kire szavazzanak,

2. Esetleg nem biztosak benne elmennek-e szavazni

3. Van ugyan kedvenc pártjuk, de nem erősen kötődnek hozzá.

A kampány legfontosabb célja a bizonytalan választok megnyerése.

A kampányidőszak egyfajta politikai marketing, a választók lelkületének, politikai igényeinek feltárása.

A kampányidőszakban minden választópolgár számára ellenőrizhetővé, tesztelhetővé válnak a politikai üzenetek.

Lehetőségek:

• televiziós vitaműsorok, 5-10 perces kampányfilmek, politikai hirdetések

• sajtó világa, főleg a napilapok

• választói gyülések, kis- és nagygyülések, fontos a közvetlen személyi érintkezés

• kisebb és nagyobb óriásplakátok, szórólapok

• közvéleménykutatás

• negativ kampány

Kampányidőszak:

• A szavazást megelőző napig tart

• Plakátok elhelyezése

• Előző nap nulla órától a szavazás napján 19 órági tart a kampánycsend

• Kampánycsend: tilos befolyásolni, új plakátot kitenni, telefonálni, bármi…

Kopogtatócédula, ajánlószelvény TILOS:

• Munkahelyen

• Munkaidőben

• Fegyveres erőknél

• Rendvédelmi erőknél

• Tömegközlekedési járműveken

Hozzászólások